A baromfitakarmányozás és a húsminőség egyes összefüggései
Irodalmi áttekintés
DOI:
https://doi.org/110.17205/SZIE.AWETH.2016.1.043Kulcsszavak:
húsminőség, takarmányozás, baromfiAbsztrakt
Napjainkban egyre nagyobb nyomás nehezedik a tenyésztőkre, a takarmányozási szakértőkre és az állattartókra, mivel folyamatosan fenn kell tartani, illetve javítani kell a baromfi fajok hízékonyságát, a takarmány-értékesítést, a mellizom méretét és arányát, és csökkenteni kell az abdominális zsír mennyiségét. Ráadásul mindezt úgy kell kivitelezni, hogy a húsminőségbeli problémákat minimalizálják, ehhez tisztában kell lenni a hibákat kiváltó okokkal. Állandóan szükséges monitorozni a baromfihús érzékszervi és fizikai tulajdonságait. A baromfihús fogyasztói minőségét elsődlegesen a fizikai paraméterek (pl.: szín, íz, állag, szag), másodsorban a hús kémiai összetétele (pl.: fehérje-, vitamin-, zsír-, és ásványi-anyag tartalma) határozzák meg. Magát a húsminőséget egy bizonyos szintig befolyásolni lehet: többek között az állat kora, típusa, ivara, genotípusa, a tartás- és takarmányozás technológia, a vágás, végül a hús kezelése, feldolgozása is befolyással van a húsminőségre. Takarmányozással hatást gyakorolhatunk a húsminőségre mind negatív (pl.: halíz előidézése), mind pozitív irányba. Módosítani lehet a vágott baromfi fehérje-zsír arányát, magát a zsírosodást, a zsírsav összetételt (telített:telítetlen; ω-3 zsírsavak aránya, stb.), az ásványianyag- és vitamintartalmát, de a jól megválasztott takarmánnyal akár a brojlercsirkék bőrszínét és ízét is befolyásolni lehet. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mivel milyen, illetve mekkora hatást érhetünk el, mert célunk a fogyasztói igények teljes körű kielégítése.
Hivatkozások
Bódi, L. (2003): Baromfihús minőség: fogyasztói igények, mérési módszerek. A Baromfi 6(1) 14–17.
Dublecz, K., Pál, L., Bartos, Á., Zsédely, E., Wágner, L., Kovács, G., Bányai, A., Tóth, Sz. (2006): A takarmányozás hatása a baromfitermékek minőségére. Állattenyésztés és Takarmányozás, különszám, 55. 71–87.
Dublecz, K., Vincze, L., Szűts, G., Wágner, L., Pál, L., Bartos, Á. (1999): Effect of dietary energy level on the performance of broiler chicks. 12thEuropean Symposium on Poultry Nutrition Veldhoven, The Netherlands, 424–426.
Fleming, B. K., Froning, G. W., Beck, M. M., Sosnicki, A. A. (1991): The effect of carbon dioxide as a pre-slaughter stunning method for turkeys. Poultry Science. 70(10) 2201–2206. https://doi.org/10.3382/ps.0702201
Fletcher, D. L. (2002): Poultry meat quality. World’s Poultry Science Journal. 58(2) 131–144. https://doi.org/10.1079/WPS20020013
Gippert, T. (1998): A takarmányozás és a baromfitermék minősége közötti kapcsolat. Baromfi, 1(1) 12–19. pp.
Gippert, T. (2007): A takarmányozás hatása a baromfihús minőségére. Kistermelők Lapja. 3. 14–15.
Gippert T., Kőrösiné, M. A. (2006): A baromfi takarmányozása intenzív és szabadtartásban. Gazda Kiadó, Budapest, 198. pp.
Grisoni, M. L., Uzu, G., Larbier, M., Geraert, P. A. (1991): Effect of dietary lysine level on lipogenesis in broilers. Reproduction Nutrition Development, 31(6) 683–690. https://doi.org/10.1051/rnd:19910608
Iqbal, S. Z., Nisar, S., Asi, M. R., Jinap, S. (2014): Natural incidence of aflatoxins, ochratoxin A and zearalenone in chicken meat and eggs. Food Control, 43. 98–103. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2014.02.046
Kakuk, T., Laki, I. (1988): A csirke húsminőségét, a csirketest kémiai összetételét befolyásoló tényezők. Baromfitenyésztés és feldolgozás. 3. 105–113.
Leenstra, F. R. (1989): Influence of diet and genotype on carcass quality in poultry, and their consequences for selection. In: Cole, D. J. A., Haresign, W. (ed.) (1989): Recent developments in poultry nutrition. Butterworths, London, pp. 131–144. https://doi.org/10.1016/B978-0-407-01513-5.50013-5
Markov, K., Pleadin, J., Bevardi, M., Vahcic, N., Sokolič-Mihalak, D., Frece, J. (2013): Natural occurrence of aflatoxin B1, ohcratoxin A and citrinin in Croatian fermented meat products. Food Control, 34(2) 312–317. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2013.05.002
Mézes, M. (2008): Részletes takarmányozástan. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő, 94 p.
Nixey, C. (1989): The nutritional requirements of turkeys to meet current market demands. In: Cole, D. J. A., Haresign, W. (ed.) (1989): Recent developments in poultry nutrition. Butterworths, London, pp. 119–130. https://doi.org/10.1016/B978-0-407-01513-5.50012-3
Parkhurst, C. R., Mountney, G. J. (1988): Poultry meat and egg production. Van Nostrand Reinhold, New York, 294 p. https://doi.org/10.1007/978-94-011-7053-6
Petracci, M., Cavani, C.(2012):Muscle growth and poultry meat quality issues. Nutrients. 4(1) 1–12. https://doi.org/10.3390/nu4010001
Scholtyssek, S. (1980): Factors affecting the texture of poultry meat. In: Mead, G. C., Freeman, B. M. (eds.) (1980): Meat quality in poultry and game birds: proceedings of the joint 15th Poultry Science Symposium and 4th European Symposium on Poultry Meat Quality, 17th-20th September 1979 British Poultry Science, Edinburgh.
Veerkamp, C. H. (1987): Stunning and killing broilers. Proc. 8th European Symposium on Poultry Meat Quality. Budapest, Hungary, pp. 121–126.
Vetési, M. (szerk.) (2007): Általános takarmányozástan. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem. Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő, 122 p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Szabó Rubina Tünde, Bódi László, Weber Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
