Kezdő lovasok oktatásában használt tanítólovak viselkedésének értékelése

Szemlecikk

Szerzők

  • Gyalus Melinda Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16.
  • Bene Szabolcs Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16.
  • Polgár J. Péter Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16.

Kulcsszavak:

viselkedési tesztek, oktatóló, iskolaló, lovak értékmérő tulajdonságai

Absztrakt

A külföldi, magas színvonalú lótenyésztés már jóval korábban felismerte, hogy a lovak teljesítményének mérése, a küllem és származás (összességében exterieur) mellett a belső értékmérők (interieur) vizsgálata és megismerése is nagy jelentőséggel bír. Hazánk sajnos ezen a területen még nagyon el van maradva, hiszen a tenyészszemlék és vizsgák során a lovak viselkedésének egyelőre kevés jelentőséget tulajdonítanak. A hazai lótenyésztésnek is érdekében állna, hogy a hagyományos teljesítményvizsgálati rendszert átalakítva nagyobb hangsúlyt kapjon a lovak általános értékmérő tulajdonságai mellett a viselkedésbeli tulajdonságainak megismerése is. A vérmérséklet, a lovagolhatóság és a tanulékonyság vizsgálata illetve objektív eredményeinek felhasználása jogos igény, a biztonságos kiképzés, sport, a hobbi és a terápiás lovagoltatás részéről a mai modern lótenyésztés felé. A kezdő vagy gyermek lovasok oktatásában kiemelt szerepe van az oktatólovak vérmérsékleti és viselkedésbeli tulajdonságainak, mint például az oktatóval és lovassal való együttműködés, a nyílt barátságos viselkedés, nyugodtság, intelligencia. Kutatásunk célja az, hogy olyan viselkedési és temperamentum vizsgálatokat keressünk, melyekből a hazai lótenyésztési gyakorlat számára használható tesztsort készíthetnénk, vagyis olyan kipróbált viselkedési teszteket találjunk, melyek alkalmasak arra, hogy a kezdők oktatásában használni kívánt ló viselkedését, karakterét hitelesen bemutassák. Az általunk feldolgozott forrásokból olyan különböző viselkedési teszteket választottunk ki és állítottunk sorrendbe, melyek a lovardai élet mindennapjait hivatottak utánozni, olyan alapszituációkat modelleznek, melyekkel a lovak és emberek naponta találkozhatnak a lovasiskolai életük és a munkájuk során.

Információk a szerzőről

  • Gyalus Melinda, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, 8360 Keszthely Deák Ferenc u. 16.

    levelezőszerző
    pirkadat25@freemail.hu

Hivatkozások

Bodó, I., Hecker, W. (1998): Lótenyésztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 82–88., 185–188.

Boross, B., Tóthné Maros, K. (2008): Hogyan hat az ember ismertsége és a foglalkozás típusa a lovak személytesztben mutatott viselkedésére? AWETH, 4(1) 26–51.

Fraser, A. F. (1992): The Behaviour of the Horse. CABI Publishing. 11–12., 72–73.

Gavalda, K. (2006): Lovak reaktivitásának vizsgálata. SZIE-ÁOTK, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest.

Grandin, T. (ed.) (1998): Genetics and the Behavior of Domestic Animals. Academic Press, 67–76., 205–212.

Hausberger, M., Muller, C. (2002): A brief note on some possible factors involved in the reactions of horses to humans. Applied Animal Behavioural Science, 76(4) 339–344. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00016-3

Hausberger, M., Roche, H., Henry, S., Visser, E. K. (2008): A rewiew of the human-horse relationship. Applied Animal Behavioural Science, 109(1) 1–24. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2007.04.015

Henry, S., Hemery, D., Richard, M. A., Hausberger, M. (2005): Human-mare relationships and behaviour of foals toward humans. Applied Animal Behaviour Science, 93(3–4) 341–362. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2005.01.008

Jámbor, P., Bokor, Á., Györgypál, Z., Németh, K., Rétháti, Gy., Stefler, J. (2009): A hippoterápiára alkalmas ló értékmérő tulajdonságai. Lovas Nemzet, 15(4) 34–36.

Jezierski, T., Jaworski, Z., Gorecka, A. (1999): Effects of handling on behaviour and heart rate in Konik horses: comparison of stable and forest reared youngstock. Applied Animal Behaviour Science, 62(1) 1–11. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(98)00209-3

Kršková, L., Mlynek, J., Halo M. (2003): Relationship Between Behavioural Traits and Performance Test Scores in Sport Horses. Acta Vet. Brno, 72(3) 429–435. https://doi.org/10.2754/avb200372030429

Lamb, R., Miller, M. R. (2005): The revolution in horsemanship. Globe Pequot Press, USA. 1–165.

Le Scolan, N., Hausberger, M., Wolff, A. (1997): Stability over situations in temperamnetal traits of horses as revealed by experimental and scoring approaches. Behavioural Processes, 41(3) 257–266. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(97)00052-1

McCann, J., Heird, J., Bell, W., Lutherer, L. (1988): Normal and more highly reactive horses. I. Heart rate, respiration rate and behavioural observations. Applied Animal Behavioural Science, 19(3–4) 201–214. https://doi.org/10.1016/0168-1591(88)90001-9

Mihók, S. (2005): A sport és a versenyló szelekciója. Agrártudományi Közlemények 2005/18., Debrecen.

Philipsson, J. (2005): Importance of young horse testing for genetic evaluation in Sweden. 4. Pferde- Workshop, Uelzen, 41–44.

Schmidt, A., Aurich, J. Möstl E., Müller, J. és Aurich, C. (2010): Changes in cortisol release and heart rate and heart rate variability during the initial training of three-year-old sport horses. Hormones and Behavior, 58(4) 628–636. https://doi.org/10.1016/j.yhbeh.2010.06.011

Seaman, S. C., Davidson, H. P. B., Waran, N. K. (2002): How reliable is temperament assessment in the domestic horse (Equus caballus)? Applied Animal Behaviour Science, 78(2–4) 175–191. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00095-3

Sondergaard, E., Halekoh, U. (2003): Young horses’ reactions to humans in relation to handling and social environment. Applied Animal Behavioural Science, 84(4) 265–280. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2003.08.011

Stur, I. (1987): Genetic Aspects of temperament and behaviour in dogs. J. Semin. Anim. Pract. 28(11) 957–964. https://doi.org/10.1111/j.1748-5827.1987.tb01320.x

Szabó, Sz., Tóthné Maros, K. (2006): Viselkedési tesztek alkalmazása kér éves angol telivéreken. AWETH, 2(3) 189–203.

Takács, L. (2007): Kaszkadőr-és terápiás lovak temperamentumának összehasonlítása viselkedéstesztekkel. Etológiai módszerek (kézirat), 2007, SZIE-ÁOTK. 1–4.

Timney, B., Macuda, T. (2001): Vision and hearing in horses. J. Am. Vet. Med. Assoc. 218(10) 1567–1574. https://doi.org/10.2460/javma.2001.218.1567

Visser, R., Van Reenen. C., Hopster, H., H., Schilder. M., Knaap, J., Barneveld, A., Blokhuis, H. (2001): Quantifying aspects of young horses’ temperament: consistency of behaviourable variables. Applied Animal Behavioural Science, 74(4) 241–258. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(01)00177-0

Wolff, A., Hausberger, M., Le Scolan, N. (1997): Experimental tests to assess emotionality in horses, Behaviour Processes, 40(3) 209–221. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(97)00784-5

Letöltések

Megjelent

2014-06-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Gyalus, M., Bene, S., & Polgár J., P. (2014). Kezdő lovasok oktatásában használt tanítólovak viselkedésének értékelése: Szemlecikk. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 10(1), 64-84. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6700