Különböző genotípusú juh fajták egyes hizlalási tulajdonságainak összehasonlítása

Szerzők

  • Bokor Beáta Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Abayné Hamar Enikő Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Tóth Gábor Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Tőzsér János Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Pajor Ferenc Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.
  • Póti Péter Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.1.42

Kulcsszavak:

hizlalás, növekedési erély, merinó, környezeti feltételek

Absztrakt

Vizsgálatunk során három különböző juhfajta (magyar merinó, német húsmerinó, német feketefejű húsjuh) kosbárányainak intenzív, teljes értékű takarmánykeverékkel történő hizlalása során vizsgáltuk a bárányok növekedését, összehasonlítottuk a hízékonysági adatokat. A hízékonysági vizsgálatokat Törtelen, Sebők Mihály tenyészetében végeztük, fajtánként 10-10 kosbárány bevonásával.

A kísérlet szerint a hústípusú bárányok választási súlya statisztikailag igazolható eltérést mutatott a magyar merinó kosbárányok átlagos súlyához (20,28 kg) képest. Kiemelkedő volt a német feketefejű bárányok átlagos súlygyarapodása 381 g/nap. A vizsgálatba vont fajták közül a német feketefejű bárányok növekedési intenzitása meghaladja a merinó fajtákét. Vizsgálatunk eredményeiből megállapítható, hogy intenzív tartási-, takarmányozási körülmények esetén a magyar merinó eredményei megközelítik a német húsmerinó hízékonysági adatait.

Információk a szerzőről

  • Bokor Beáta, Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.

    levelezőszerző
    bokor.beata.judit@gmail.com

Hivatkozások

Cehla, B. (2011): A hazai juhágazat hústermelési tartalékainak feltárása. PhD értekezés, Debrecen, 1–163.

Domanovszky, Á., Székely, P. (2000): Három fajta versenye (Competition among three breeds). Magyar Állattenyésztők Lapja, 9. 14.

Göhler, H. (1979): Dissertation B. KMU, Leipzig. In: Juhtenyésztők kézikönyve. (Szerk: Veress L, Jankowski ST, Schwark HJ). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1982, 142–166.

Harcsa, A., Pál, G. (2003): Életnapi testtömeg-gyarapodás alakulása a szendrői (Bábolna Rt.) tenyészetekben. Magyar juhászat és kecsketenyésztés, 12. 14–15.

Herold, I., Jávor, A., Nagy, Z., Nagy, K. (1986): Egyes szerves savak, mint takarmány-kiegészítő anyagok hatása a báránynevelési és hizlalási eredményekre. Állattenyésztés és Takarmányozás. 35(1) 37–46.

Jávor, A., Sás, Gy., Veress, L. (1993): Fattening examinations on endproduct lambs from milking cross-breed and terminal rams. Proc. 44th Ann. Meet. EAAP, Aarhus, S.5.15.

Jávor, A., Kusza, Sz., Kőszegi, S., Kukovics, S. (2012): Hústermelésre ható két kandidáns gén polimorfizmus vizsgálata különböző juh genotípusokban. Állattenyésztés és takarmányozás. 61(3) 215–223.

Rádli, A. (2013): Azonos körülmények között tartott, különböző genotípusú juhállományok néhány értékmérő tulajdonságának vizsgálata. PhD értekezés. Keszthely. 136.

Pajor, F., Hanó, M., Láczó, E., Póti, P. (2008): Német húsmerinó bárányok temperamentumának értékelése és kapcsolata hizlalási tulajdonságokkal. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57(3) 239–248.

Póti, P. (2014): A hazai adottságokra alapozott versenyképes juh-és kecsketenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatok. MTA doktori értekezés tézisek. 56.

Sáfár, L. (1997): Értékmérő tulajdonságok. In: Mucsi I. (szerk.): Juhtenyésztés és -tartás (2. kiadás). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 15–23.

Székely, P., Domanovszky, Á. (1999): Juhok hízékonysági és vágási tesztje a fajtaérték vizsgálatában. Kitörési pontok a Magyar Állattenyésztésben. Tudományos Konferencia, Állattenyésztés és Takarmányozás Különszám, 48(6) 698.

Székely, P., Domanovszky, Á., Nagy, L. (2004): Juhtenyésztés 2003. évi eredményei. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, 24.

Thompson, J. M., Kinghorn, B. P., Banks, R. G. (1996): Application of non-invasive techniques for carcass evaluationin breeding. 47thAnn. Meet of EAAP, 1996.08.25-29, Lillehammer.

Tóth, G., Szabó, S. K., Tőzsér, J., Pajor, F., Abayné Hamar, E., Póti, P. (2015): Magyar merinó állományon végzett landschaf merinó keresztezés hatása az anyajuhok szaporasági mutatóira. Állattenyésztés és Takarmányozás. 64(2) 94–100.

Veress, L., Bedő, S., Lovas, L., Mucsi, I., Lengyel, A., Zomborszky, Z. (1995): in: Állattenyésztés 1. (Ed.: Horn, P.) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 347–353.

Veress, L., Vucskits, A., Lovas, L., Radnai, L. (1979): Merinó bárányok beállítási korának, súlyának, és az ivarnak a hatása hizlalási teljesítményükre. Állattenyésztés és Takarmányozás, 28(5) 945.

Letöltések

Megjelent

2015-03-13

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Különböző genotípusú juh fajták egyes hizlalási tulajdonságainak összehasonlítása. (2015). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 11(1), 42-47. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.1.42

Hasonló cikkek

1-10 a 17-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.