Áttekintés a magyar lúdtenyésztés múltjáról
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.2.132Kulcsszavak:
lúd, vágólúd, libamáj, toll és pehelyAbsztrakt
A dolgozat vázlatos áttekintést ad a Magyarország területén kialakult lúdtartásról, lúdtenyésztésről. A magyarság történetében már a kezdetektől a lúd a magyar települések nélkülözhetetlen háziállata lett. Az extenzív mezőgazdasági termelés kedvező feltételeket nyújtott a lúdtartáshoz. Azonban a mezőgazdaság átalakulásával és a háborús pusztítások miatt, majd a szocialista nagyüzemi gazdálkodás következtében a lúdállomány fokozatosan zsugorodott. A termelést ösztönző intézkedések eredményeként az 1960-as évektől a vágólúd-termelés növekedésnek indult. A vágólúd termékválasztéka bővült, így a hízott lúd mellett megjelentek a hústípusú vágóludak: a pecsenyeliba, a hús- és zabosliba is. A fajtahasználat is átalakult, hús- és májhasznosítású genotípusok terjedtek el. Már évtizedek óta a világ három legnagyobb libahústermelő országának egyike, a globális libamájtermelésének vezető országa, valamint a libatolltermelő és -forgalmazó országok sorrendjében Kína után a második Magyarország lett az 1970-es évek végén.
A magyarországi lúdtartás és -termékelőállítás már a 19. századtól kezdődően egyre szélesedő állatjólléti szabályozások, törvényi előírások mellett történik.
Hivatkozások
Ádám, J., Horváth, P., Jancsecz, F.-né, Katona, L., Kellner, J., Major, T., Ménesi, J., Pór, I.-né, Szekér, I., Takáts, K. (1983): A hazai tollfeldolgozás helyzete és tőkés export irányú fejlesztésének lehetőségei. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, H. n., 97.
Angyal, Á., Bogenfürst, F., Csizmadia, L., Csorbai, A., Földi, P., Kozák, J., Kuli, B., Molnár, Gy., Látits, M., Németh, Sz., Oláh, I., Papp, L., Puczmann, T., Turcsán, L. (é.n.) (2010): Baromfi állatjóléti útmutató. Baromfi Termék Tanács, H. n., 51.
Április, Sz. (2020): Az „End the cage age!” európai kezdeményezés magyar lúdágazatra gyakorolt lehetséges hatásai. 43-66.pp. In: Sütő 2.(szerk.): Tanulmányok. Az Európai Unióban a ketreces tartás jövőbeni betiltásának várható következményeiről a magyar állatitermék-előállításra. Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár, 121.
Bogenfürst, F. (1992): Lúdtenyésztők kézikönyve. Új Nap Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 267. XVII.
Bogenfürst, F. (2017): Lúdtenyésztők kézikönyve. Forum, Budapest, 340.
Bögre, J. (1981): Lúdtenyésztés. 559–625. pp. In: Horn, P. (szerk.): Baromfitenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 697.
Council of Europe (1999): Standing Commitee of European Convention for Protection of Animals Kept for Farming Purposes (T-AP). Recommendation Concerning Domestic Geese (Anser anser f. domesticus, Anser cygnoides f. domesticus) and their crosbreeds. 1–14.
Csintalan, Cs., Fodor, K., Gyertyán, I., Ózsvári, L., Visnyei, L. (2013): Az állatvédelem általános és jogi vonatkozásai. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest, 116.
Csorbai, A. (2004): A kisüzemi tojástermelés ökonómiai elemzése a Dél-Dunántúli Régióban. Doktori (PhD) értekezés. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar. Kaposvár, 164.
Csorbai, A., Földi, P., Látits, M., Molnár, Gy. (2011): Víziszárnyas-termékek előállításának kódexe. Baromfi Termék Tanács, Budapest, 19.
Hankó, B. (1940): Ősi magyar háziállataink. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Alföldi Magvető. Új sorozat II-3, Debrecen, 161.
Hankó, B. (1943): Magyar háziállataink. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 78.
Hankó, B. (1954): A magyar háziállatok története ősidőktől máig. Művelt Nép Könyvkiadó, Budapest, 130.
Kállay, B. (2010): Májliba-előállítás egy korszerű üzemben. Baromfiágazat, 10: 1. 54–56.
Kállay, B. (2013): Megújult víziszárnyas integráció Orosházán. Baromfiágazat, 13: 3. 60–63.
Kállay, B. (2015): Piacvezető vállalkozás Kelet-Magyarországon. Baromfiágazat, 15: 3. 45–52.
K. Nagy, S. (é.n.) [1909]: Állatvédők törvénykönyve. Franklin-társulat. Budapest, 98.
Kozák, J. (1987): A vertikális kapcsolatok és az érdekeltség fejlesztési lehetőségei a lúdgazdaságban. Kandidátusi értekezés. Agrártudományi Egyetem Agrárgazdaságtani Tanszék, Gödöllő, 208.
Kozák, J. (1998): A víziszárnyas szektor szerepe Magyarországon. In: Illés B.Cs., Lehota J. (szerk.): „Vision-2000”, Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gadaság- és Társadalomtudományi Kar. Tudományos Közlemények 4. Gödöllő, 221–242.
Kozák, J. (1999): Tolltermelés és forgalmazás. Baromfiágazat, 2 (1) 34–37.
Kozák, J. (2008): A hízottmáj-termelés és állatvédelmi vonatkozásai. Baromfiágazat, 8 (4) 34–40.
Kozák, J. (2009): A libatolltépés biológiai alapjai és állatjólléti vonatkozásai. Baromfiágazat, 9: 2. 50–55.
Kozák, J. (2011): A hízott liba- és kacsamáj termelése, valamint piaci kihívásai. Gazdálkodás, 55: 3. 309–316., 333.
Kozák, J. (2012): A világ libahústermelésének és -kereskedelmének alakulása az elmúlt évtizedekben. Gazdálkodás, 56: 6. 512–521., 556.
Kozák, J. (2015): A világ hústermelésének, kereskedelmének és fogyasztásának tendenciái. Gazdálkodás, 59: 1. 20–34., 91–92.
Kozák, J., Szász S. (2016): Mai irányok a víziszárnyas-tenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 65: 4. 47–73.
KSH, Központi Statisztikai Hivatal (1965): Mezőgazdasági adattár II. Munkaügy–Gépesítés–Állattenyésztés–Felvásárlás–Egyéb adatok. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 431.
KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2017): Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv, 2016 http://www.ksh.hu/epolc/2016/mezo2016/html/impressum.html Letöltés dátuma: 2018. 06. 11.
Laca, B. (1962): Lúdtenyésztés. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 153.
Magyari, A. (1971): A magyarországi lúdtenyésztés néhány tapasztalata. Baromfiipar, 18: 11. 503–509.
Mártha, Zs. (1960): Baromfitenyésztésünk helyzete a felszabadulás után. 373–399. In: A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményei. XVIII. kötet 3-4. szám.
Mártha, Zs. (1968): A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. 243–264. In: Matolcsi J. (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 291.
Mártha, Zs. (1973): A magyar baromfigazdaság. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 35.
Mártha, Zs. (1975): Baromfitoll az 1920-1944. évek magyar gazdasági életében. 251–280. In: Takáts I. (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977. MÉM Kutatás és Oktatás Ellátási Központ Szolgáltató Üzeme (Kellás), Budapest, 431.
Mártha, Zs. (1978): Libamáj a magyar gazdaságtörténetben. In: Takáts I. (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1975-1977. MÉM Kutatás és Oktatás Ellátási Központ Szolgáltató Üzeme (Kellás), Budapest, 357–396.
Mártha, Zs. (1981): A baromfitoll hazai gazdaságtörténetéből. Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 28: 4. 152–157.
Matolcsi, J. (1975): A háziállatok eredete. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 257.
Matolcsi, J. (1982): Állattartás őseink korában. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 332.
Ménesi, J., Szekér, J., Takáts, K. (1965): Baromfitoll. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 206.
MSZH, Magyar Szabványügyi Hivatal (1989): MSZ 6986-1989 Nyers tépett libatoll. MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatósága, Budapest, 1–4.
MSZT, Magyar Szabványügyi Testület (2002): MSZ 6986-1989:2000 Nyers tépett libatoll. Crude goose feather. Magyar Szabványügyi Testület, Budapest, 1–6.
Nagy, T. (1975): A magyarországi libamájtermelés és értékesítés problémái I. Baromfiipar, 22: 4. 149–161.
OMMI, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (2000): Fajtajegyzék Magyarország gazdasági haszonállatairól. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, 119.
OMMI, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (2004): Fajtajegyzék Magyarország gazdasági haszonállatairól. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, 130.
OMMI, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (2005): Az állattenyésztés évkönyve 2005. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest, 167.
Pálffy, D. (1980): Lúdárutermelés (Pecsenyelúd, húslúd, májliba és libatoll előállítása, feldolgozása). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 233.
Szép, I. (1971): Nemzetközi lúdsymposium (sic!) a Magyar Tudományos Akadémián. Baromfiipar, 18: 11. 497–502.
Szigeti, M. (1987): Hulladékhasznosítás helyzete a baromfiiparban. Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 34: Különszám. 39–45.
Szlamenicky, I. (1963): Baromfitenyésztés a világgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 259.
Szlamenicky, I. (1977): Állati termékek a hazai és a világgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 222.
Tóth-Baranyi, I. (1957): Baromfiipari ismeretek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 384.
Tóth, P. (2017): Stresszérzékenység ludakban a tollszedés idején és a tojástermelés adaptív változása az évjárat és életkor szerint. Doktori (PhD) értekezés. Gödöllő, Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola. 103.
Váczi, J. A. (1954): A lúd- és kacsatenyésztés helyzete és jövő feladatai. Baromfiipar, 1954. november-december. 9–16.
Veres, L., Dunka, B. (2003): Fejezetek a magyar állattenyésztés történetéből. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kiadó, H.n., 133.
Viénot, E. (2014): Pour une bonne application de la Charte europeenne… Filiéres Avicole, September 2014. No 778, 68–70.
Winkler, J. (1926): A lúd és kacsa tenyésztése. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 160.
A 20/2002. (III. 14.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő, 53: 8. 954–966.
A 32/1999. (III. 31.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő, 50: 21. 1299–1308.
A 178/2009. (XII. 29.) FVM r. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 194. szám. 47907–47924.
Az 1995. évi XCI. tv. Az állategészségügyről. Magyar Közlöny, 95. szám. 5599–5613.
Az 1998. évi XXVIII. tv.: Az állatok védelméről és kíméletéről. Magyar Közlöny, 28. szám. 2407–2414.
A 2004. évi X. tv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról. Magyar Közlöny, 35. szám. 3122.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Kozák János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.