A fajta és a szaporodásbiológiai menedzsment hatása a termékenységi mutatókra automatikus fejőrendszerekben

Szerzők

  • Holló Gabriella Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Precíziós Állattenyésztési és Állattenyésztési Biotechnika Tanszék 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40. , levelezőszerző, e-mail: hollo.gabriella@uni-mate.hu
  • Bús Bence Lely Center, Gödöllő 2100 Gödöllő, Petőfi Sándor tér 4-6.
  • Szabari Miklós Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Precíziós Állattenyésztési és Állattenyésztési Biotechnika Tanszék 7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40.

DOI:

https://doi.org/10.17205/aweth.5278

Kulcsszavak:

tejelő szarvasmarha, termékenység, automata fejési rendszer

Absztrakt

Jelen tanulmány, két tejhasznú fajta (holstein-fríz, magyartarka) reprodukciós teljesítményének vizsgálatát tűzte ki célul különböző szaporodásbiológiai protokoll (az ellés után 50.-60. nap között szinkronizált, az ellés után 90.-100. napon szinkronizált, nem szinkronizált) alkalmazása esetén automatikus fejőrendszerekben. Három különböző tenyészetben, 807 tejelő tehén 6610 fejési rekordját elemezték. A 90-100. napon szinkronizált magyartarka fajtában volt a a legkedvezőbb a vemhesítéshez szükséges inszeminálások száma. Az 50-60. nap között szinkronizált holstein-fríz teheneknél volt a legrövidebb az elléstől az első inszeminálásig terjedő időszak. A vemhesülési arány 39,2% és 57,7% között mozgott. Az ellést követő 90 napon belül vemhes, első laktációs tehenek aránya 46,5% és 70,8% között változott. A laktáció 150. napjáig a tejmennyiség és annak beltartalmi értékeit összevetve, mindhárom állomány esetében az eltérő szaporodásbiológiai státusznak statisztikailag igazolt hatása volt a tejhozamra és a fehérjetartalomra. Megállapítható, hogy a nagy tejtermelő képességű holstein-fríz állomány termékenységi mutatói rosszabbak voltak, de úgy tűnik, hogy a szinkronizálás a reprodukciós tulajdonságokat kedvezően befolyásolta az egyszer ellett tehenek esetében. A szaporodásbiológiai státusz különbségei a tej összetételében is változást eredményeztek, de a kapott eredményeket még további vizsgálatokkal kell megerősíteni.

Hivatkozások

Bach, A., Busto, I. (2005): Effects on milk yield of milking interval regularity and teat cup attachment failures with robotic milking systems. Journal of Dairy Research, 72. 101-106. https://doi.org/10.1017/S0022029904000585

Balogh O., Gábor Gy. (2018): Ivarzás indukciós és ovuláció szinkronizációs eljárások alkalmazása tejelő tehenészetekben. VitaCowHír, 10. 6-9.

Firk, R., Stamer, E., Junge, W., Krieter. J. (2002): Automation of oestrus detection in dairy cows: A review. Livestock Production Science, 75. 219-232. https://doi.org/10.1016/S0301-6226(01)00323-2

Grimm, K., Haidn, B., Erhard, M., Tremblay, M., Döpfer, D. (2019): New insights into the association between lameness, behavior, and performance in Simmental cows. Journal of Dairy Science, 102. 2453-2468. https://doi.org/10.3168/jds.2018-15035

Gygax, L., Neuffer, I., Kaufmann, C., Hauser, R., Wechsler, B. (2007): Comparison of functional aspects in two automatic milking systems and auto-tandem milking parlors. Journal of Dairy Science, 90. 4265-4274. https://doi.org/10.3168/jds.2007-0126

Häggman, J., Christensen, J.M., Mäntysaari, E.A., Juga, J. (2019): Genetic parameters for endocrine and traditional fertility traits; hyperketonaemia and milk yield in dairy cattle. Animal, 13. 248-255. https://doi.org/10.1017/S1751731118001386

Juozaitiene, V., Juozaitis, A., Zymantiene, J., Spancerniene, U., Antanaitis, R., Zilaitis, V., Tusas, S., Yilmaz, A. (2019): Evaluation of automatic milking system variables in dairy cows with different levels of lactation stage and reproduction status. Journal of Dairy Research, 86. 410-415. https://doi.org/10.1017/S0022029919000670

Jurkovich, V., Kezer, F.L., Ruff, F., Bakony, M., Kulcsar, M., Kovacs, L. (2017): Heart rate, heart rate variability, faecal glucocorticoid metabolites and avoidance response of dairy cows before and after changeover to an automatic milking system. Acta Vet. Hung., 65, 301-313. https://doi.org/10.1556/004.2017.029

Keeper, D.M., Kerrisk, K.L., House, J.K., Garcia, S.C., Thomson, P. (2017): Demographics, farm and reproductive management strategies used in Australian automatic milking systems compared with regionally proximal conventional milking systems. Australian Veterinary Journal., 95. 325-332. https://doi.org/10.1111/avj.12618

Kliś, P., Piwczyński, D., Sawa, A., Sitkowska, B. (2021): Prediction of lactational milk yield of cows based on data recorded by AMS during the periparturient period. Animals, 11. 383. https://doi.org/10.3390/ani11020383

Knob, D.A., Thaler Neto, A., Schweizer, H., Weigand, A.C., Kappes, R., Scholz, A.M. (2021): Energy balance indicators during the transition period and early lactation of purebred Holstein and Simmental cows and their crosses. Animals, 11. 309. https://doi.org/10.3390/ani11020309

Laine, A., Bastin, C., Grelet, C., Hammami, H., Colinet, F.G., Dale, L.M., Gillon, A., Vandenplas, J., Dehareng,F., Gengler, N. (2017): Assessing the effect of pregnancy stage on milk composition of dairy cows using mid-infrared spectra. Journal of Dairy Science, 100. 2863-2876. https://doi.org/10.3168/jds.2016-11736

LeBlanc, S. (2010): Challenges and opportunities for technology to improve dairy health management. Journal of Reproduction and Development, 56. S29-35. https://doi.org/10.1262/jrd.1056S29

Miglior, F., Muir, B.L., Van Doormaal, B.J. (2005): Selection indices in Holstein cattle of various countries. Journal of Dairy Science, 88. 1255-1263. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(05)72792-2

Perov, I. (2022): Robotic Dairy Systems-Change in Management Paradigm. In Agriculture Digitalization and Organic Production, pp. 15-25. Springer, Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-16-3349-2_2

Rodenburg, J. (2017): Robotic milking Technology, farm design, and effects on work flow. Journal of Dairy Science, 100. 7729-7738. https://doi.org/10.3168/jds.2016-11715

Sandri, M., Stefanon, B., Loor, J.J. (2015): Transcriptome profiles of whole blood in Italian Holstein and Italian Simmental lactating cows diverging for genetic merit for milk protein. Journal of Dairy Science, 98. 6119-6127. https://doi.org/10.3168/jds.2014-9049

Tse, C., Barkema, H.W., DeVries, T.J., Rushen, J., Pajor, E.A. (2017): Effect of transitioning to automatic milking systems on producers' perceptions of farm management and cow health in the Canadian dairy industry. Journal of Dairy Science, 100. 2404-2414. https://doi.org/10.3168/jds.2016-11521

van der Laan, J.S.M., Vos, P.L.A.M., van den Borne, B.H.P., Aardema, H., van Werven, T. (2021): Reproductive hormone use and its association with herd-level factors on Dutch dairy farms. Journal of Dairy Science, 104. 10854-10862. https://doi.org/10.3168/jds.2020-19786

Walsh, S. W., Williams, E.J., Evans, A.C.O. (2011): A review of the causes of poor fertility in high milk producing dairy cows. Animal Reproduction Science, 123. 127-138. https://doi.org/10.1016/j.anireprosci.2010.12.001

Letöltések

Megjelent

2023-12-29

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A fajta és a szaporodásbiológiai menedzsment hatása a termékenységi mutatókra automatikus fejőrendszerekben. (2023). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 19(2), 175-182. https://doi.org/10.17205/aweth.5278

Hasonló cikkek

1-10 a 23-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.