A Fuzzy Logic alkalmazása a masztitisz érzékelő programokban tejelő teheneknél
Kulcsszavak:
Fuzzy Logic, állategészség, tőgygyulladás, modellezés, automata fejési rendszerAbsztrakt
A tejtermelést befolyásoló egyik legjelentősebb tényező az állatok egészségi állapota. A tejminőségre irányuló minőségbiztosításban a tehenek egészsége a legfontosabb paraméter. Az automata fejési rendszerek alkalmazása esetén a tőgyegészség különös jelentőséggel bír, mivel ez esetben a fejő személyzet nem ellenőrzi ezt vizuálisan minden fejésnél. Másrészt viszont ezek a rendszerek lehetővé teszik a tej és a fejési folyamat számos paramétereinek mérését, tőgynegyedenként, amely adatokból következtetni lehet bizonyos tőgybetegségekre.
A szerzők célja volt egy olyan rendszer kidolgozása, amely értékeli a tőgy egészségi állapotát, a kiválasztott tej és a fejési paraméterek összefüggései alapján. A Fuzzy Logic-ot választották, amely megfelelő módszer a szórt adatok kezelésére. Az adatokat egy tejelő tehén tehenészetben rögzítették, ahol két automata fejőrendszer működik. Három modellezési módszert vizsgáltak és hasonlítottak össze egymással: egy paraméteres modellek (határérték modellek), index-modellek, és Fuzzy-Logic modell. Míg az egy paraméteres modellek nagyobb specificitást mutattak, a legnagyobb érzékenységet az index modellek esetén figyelték meg. Az optimális eredményt azonban a Fuzzy Logic-kal érték el. Ez a módszer mutatta statisztikailag a legkisebb valószínűséget a helytelen minősítésre (helytelen diagnózis:5,9%).
Eredményük megerősíti, hogy a Fuzzy Logic kezelhető, és hatékony módszer a tej, és fejési paraméterek, valamint a tőgyegészség összefüggéseinek felfedésére.
Hivatkozások
De Mol, R.M. Woldt, W.E. (2001): Application of Fuzzy Logic in automated cow status monitoring. Journal of Dairy Sciences, 84(2) 400–410. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(01)74490-6
Frost, A. R., C. P. Schofield, S. A. Beaulah, T. T. Mottram, J. A. Line, C. M. Wathes (1997): A review of livestock monitoring and the need for integrated systems. Computers and Electronics in Agriculture, 17(2) 139–159. https://doi.org/10.1016/S0168-1699(96)01301-4
Köhler, S. (2003): Nutzung von Prozessparametern automatischer Melksysteme für die Erkennung von Euterkrankheiten unter Verwendung von Fuzzy Logic, Diss. Humboldt-Universität zu Berlin (2002), Shaker-Verlag(Agrarwissenschaft), Aachen.
Maltz, E., J. H. M. Metz (1994): An individual approach to manage the dairy cow: A challenge for research and practice. International Symposium, Tumba, Proc. 267–282.
NN (1994): Leitlinien zur Bekämpfung der Mastitis des Rindes als Bestandsproblem. Deutsche Veterinärmedizinische Gesellschaft. Gießen. 3-930511-03-7.
Schön, H., G. Wendl, M. Klindworth, J. Harms (2001): Precision Livestock Farming – Konzeption, Stand der Forschung, Zukunftsperspektiven, 5. Tagung Bau, Technik und Umwelt in der landwirtschaftlichen Nutztierhaltung, Hohenheim. 06.-07.03.2001, Tagungsband, 1-8, 3-9805559-5-X.
Wollrab, J. (1989): Eutergesundheitsstörungen. Hrg. Busch, W., K. Elze und W. Lange: Grundriss der Tiergesundheitslehre, Gustav Fischer Verlag Jena, 3-334-00291-8.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2006 Otto Kaufmann, Stefan Koehler
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
