„Szeretitek-e a mesét?”

Fábián Éva mesemondásának és pedagógiájának egyes vonásai a Hagyományok Háza egy gyermekprogramjának tükrében

Absztrakt

Írásunkban a Hagyományok Háza Találkozás a néphagyománnyal elnevezésű komplex gyermekprogramján évtizedek óta folyó mesemondói gyakorlat egyes, általunk hatásosnak és modellértékűnek gondolt elemeire hívjuk föl a figyelmet. A kiváló mesemondó, népdalénekes, pedagógus, Fábián Éva a hagyományos népmese(mondás) technikájához hűen rögtönözve, fejből és interaktívan, hallgatóit bevonva mesél, ugyanakkor a revival mesemondás körülményei, a pedagógiai helyzet jellege okán önreflektív gesztusokat tesz. Humorral, az iskolai csoportok életkorát, összetételét figyelembe véve vezeti be a népmese és bukovinai székely tájnyelvének világába hallgatóit, a gyerekeknek és kísérőiknek tett kiszólásokkal a mára elfelejtett mesehallgatói etikettbe is visszavezeti, alkalmi közösséggé kovácsolja közönségét. Mesemondói-emberi egyéniségének varázsa mellett a nyelvi és nonverbális, indirekt és direkt „üzenetek” adnak együttesen olyan módszertant, melynek egy-egy része vagy egésze ajánlható minden óvónőnek, tanítónak, gyermek- és meseszerető felnőttnek. Hogy mindezt az elmúlt két évtized kontextusába helyezzük, a mesemondás és kommunikációjának elemzése előtt a táncházmozgalom egészéhez sok szállal kötődő népmesei folklorizmus folyamatát, a Hagyományok Háza ebben játszott szerepét, intézményünk Találkozás a néphagyománnyal elnevezésű gyermekprogramját is bemutatjuk.