A Rejtő-képregények evolúciója

Péter Gombos

doi:10.33569/akk.3438

Szerzők

Gombos Péter MATE Neveléstudományi Intézet Anyanyelvi és Gyermekkultúra Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.3438

Kulcsszavak:

képregény, Korcsmáros Pál, Cs. Horváth Tibor, Rejtő Jenő

Absztrakt

Tanulmányom fókuszában a magyar képregény történetének egyik kiemelkedő alkotója – Korcsmáros Pál – és legfontosabb munkái, a Rejtő-adaptációk állnak. Írásomban bemutatom a műfaj hazai indulását s első sikeres íróit, rajzolóit. Másrészt megmutatom azt az utat, amelyet a Rejtő-képregények a kezdetektől (1961) napjainkig bejártak. A címben használt „evolúció” terminus szándékosan két irányba mutat, nemcsak az 1960-as években látványosan végbemenő fejlődésre utalok ezzel, de arra is, hogy a 21. században hogyan születtek újjá, újultak meg az addigra klasszikussá vált Korcsmáros-adaptációk.

Hivatkozások

Domokos Áron (2019): A science-ficton mint oktatási eszköz. Danubius Noster, Különszám, 33–47.

Dunai Tamás (2012), Keretek közt : A képregény mint a Kádár-kor emlékezethelye. In: Dunai Tamás – Oláh Szabolcs – Sebestyén Attila (szerk.): Kultpontok : Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, pp. 99–107.

Dunai Tamás (2013): A képregény mint médium. Szépirodalmi Figyelő, 12(4), 27–34.

Hahner Péter (2005): Korcsmáros Pál képregényei. Élet és Irodalom, 2005/7., 25.

Hahner Péter (2003): A magyar képregény feltámasztása. Új Könyvpiac, 13(10), 38.

Kertész Sándor (2007): Comics szocialista álruhában. Nyíregyháza: Kertész Nyomda és Kiadó

Kertész Sándor (1991): Szuperhősök Magyarországon. Nyíregyháza: Akvarell

Korcsmáros Péter (2022): Mesél a ceruza : Korcsmáros Pál, a képregény mestere. Bp.: Képes Kiadó

Maksa Gyula (2007): A „képregény” vagy „rajzolt irodalom” médiuma és a magyar kultú-ra. Alföld, 57(12), 77–83.

Mohácsi Zoltán (2019): Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál – Garisa H. Zsolt – Varga „Zerge” Zoltán: A három testőr Afrikában. [online] [2022. 03. 12.] https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/01/14/rejto_jeno_korcsmaros_pal_a_harom_testor_afrikaban

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2005): A képregény. In: Cserhalmi Zsuzsa – Forgács Anna – Pála Károly – Sándor Csilla (szerk.): Irodalom – Tanári Kincsestár : segédanyagok és ötletek a tanórához. Budapest: Raabe Kiadó (Tanári kincsestár) 21. kiegészítő kötet, pp. 1–4.

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2006): „De hová tűnt Damon Hill?!” : Humor, történelem, képzőművészet és irodalom két képregénysorozatban, az Asterixben és a Lucky Luke-ban. Csodaceruza, 4(18), 32–35.

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2002): Füles az irodalomnak : A magyar képregény a kezdetektől a hőskorig – Zórád Ernő. Somogy, 30(6), 523–529.

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2005b): Piszkos Fred és a többiek : Komix – szemelgetés a magyar képregénykultúrából a „hőskortól” napjainkig. Csodaceruza, 3(17), 15–18.

Szép Eszter (2018): Az adaptációs képregény továbbélése. In: Uő szerk.: Kép-regény-történet: a kilencedik művészet ikonjai Magyarországon. Bp.: OSZK, pp. 48–52.

Szerényi Gábor (2006): Rejtő és Korcsmáros : (Fel)támad a képregény. Premier, (7)53, 40–41.

Szűts Novák Rita (2018): A magyar képregény kezdetei. In: Szép Eszter szerk.: Kép-regény-történet: a kilencedik művészet ikonjai Magyarországon. Bp.: OSZK, pp. 15–20.

Vincze Ferenc (2015): Egy képregény-adaptáció kiadástörténete : Az előretolt helyőrségről. Filológiai Közlöny, 61(2), 213–230.

Vörös Klára (2022): Komisz-e a comics? A bibliai József-történet képregény-adaptációja. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(1), 39–52. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.3284

Weszely Balázs (2007): Magyar képregény – egy műfaj történetéből. Kapu, 20(9), 59–60.