A két világháború közötti magyar szépirodalmi utópiák, disztópiák

Péter Gombos

doi:10.33569/akk.5403

Szerzők

Gombos Péter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet https://orcid.org/0000-0002-8172-0557

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.5403

Kulcsszavak:

disztópia, utópia, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Kürthy György, Sebes Árpád

Absztrakt

A tanulmány két műfaj, az utópia és a disztópia két világháború közötti megjelenését mutatja be Magyarországon. Mindenekelőtt röviden tisztázom a műfajok egymáshoz való viszonyát, indokolva azt is, miért nem tekinthetők azonosnak.

A következő részben a történelmi hátteret mutatom be. Ez már csak azért is indokolt, mert jól látható az összefüggés az ország állapota és az érintett műfajú regényeinek stílusa, eszköztára s általában az alacsony száma között. „A nemzet élő és legnagyobb fájdalma inspirálja ugyan a történettudományokat és a publicisztikát, de nem talál méltó kifejeződésre a szépirodalomban.” – írta Szerb Antal (1991) erről.

Írásom fő részében Karinthy Frigyes Capillaria (1921), Kürthy György Mars (1926), Sebes Árpád Doktor Gulliver a sarkvidéken (1930) és Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933) című regényét tárgyalom. Karinthy és Babits művét valamelyest részletesebben elemzem – erre okot ad színességük, kidolgozottságuk és jelentőségük is. A két nagyszerű író remekműve mellett kevésbé tűnnek eredetinek, szellemesnek Kürthy és Sebes történetei. S közben Babits és Karinthy disztópiái is alig hasonlíthatók össze, hiszen az egyikben a humor, az irónia határozza meg az atmoszférát, míg a másikban a reménytelenség.

Hivatkozások

Balázs Zoltán (2006): Utópia és disztópia. Holmi, 18(9), 1165–1167.

Balogh Tamás (2000): „Csak férfi és nő van”. Tiszatáj Diákmelléklete, 9(69), 1–16. Boose, Greg (2018): Are Dystopian Novels Here to Stay? Publishers Weekly, 58(5), 76

Borgos Anna (2009): „Az irodalom vetélytársa” : Karinthyné Böhm Aranka. Budapesti Negyed, 3(65), 235–270.

Czigányik Zsolt (2019): Utópia és utópizmus: egy irodalmi és politikai fogalompár nyomában. Korunk, 30(2), 11–22.

Domokos Áron (2024): Félelem és reszketés a nagynémet birodalomban. In: Limpár Ildikó (szerk.): Tér-iszony : Szörnyűséges terek a populáris kultúrában. Barót: Tortoma, pp. 57–72.

Domokos Áron (2020): „Minden, ami növekszik, az egyszer elpusztul” : Végidők az irodalomórán. Anyanyelvi és Irodalmi Nevelés, 3(3–4), 5–27.

Domokos Áron (2020): Posztapokalipszisek, birodalmi ábrándok és neutrotópiák Magyarország-jövőképek a kortárs tudományos-fantasztikus elbeszélésekben. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 3(1), 10–37. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2448

Domokos Áron (2019): Világgyár: SF-világépítés és -rekonstruálás irodalomórán. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 2(2), 58–96. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2390

Ðergović-Joksimović, Zorica (2000): Featured Essay : Serbia Between Utopia and Dystopia. Utopian Studies, 11(1), 1–20.

Gál Andrea (2019): Kísérlet a magyar utópia vázlatos történetére. Korunk, 30(2), 32–37.

Gombos Péter (2019): A disztópiák Alkonyatjától a disztópiák alkonyáig? Korunk, 30(2), 49–55.

Gombos Péter (2013): Kamaszlányok a világ megmentéséért : „fehér disztópiák”, avagy egy műfaj sikertörténete. In: Uő: Dobj el mindent… és olvass! Bp.: Pont Kiadó

Gombos Péter (2009): Utópiák és disztópiák a magyar irodalomban, különös tekintettel

a gyermekirodalom antiutópiáira. [PhD-értekezés] Pécs: PTE BTK

Hegedüs Géza (1973): A magyar irodalom arcképcsarnoka. Bp.: Móra

Illés Endre (1931): Doktor Gulliver a sarkvidéken : Seres Árpád regénye – Népszava. Nyugat, 1931. 24(20), 427.

Karinthy Frigyes (é. n.): Karinthyságok. Bp.: Könyvkuckó

Király Jenő (1994): Frivol múzsa : A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája 1–2. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó

Kocsis Lilla (2009): „Én csak jel és szimbólum vagyok”: Utópikus vonások Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című művében. [PhD-értekezés] Szeged: Szegedi Tudományegyetem

Lengyel Imre Zsolt (2009): Elza pilóta: nézőpontok, didaxis, etika. Irodalomtörténet, ??(3), 344–358.

Lem, Stanislaw (1974): Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia. Bp.: Gondolat

Patai, Daphne (1984): Orwell's despair, Burdekin's hope: Gender and power in dystopia. Women's Studies International Forum, 7(2), 85–95. DOI: https://doi.org/10.1016/0277-5395(84)90062-1

Rába György et al. (1965): A magyar irodalom története 5. kötet. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp.: Akadémiai Kiadó

Rédey Tivadar (1926): Kürthy György: Mars. Napkelet, 4(9), 865–866.

Reeve, Philip (2011): The Worst Is Yet To Come. School Library Journal, 57(8), 34–36.

Robotos Imre (1990): A természet lángelméje vagy tréfája : Karinthy Frigyes nőszemlélete. In: Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában. Bp: Maecenas

Romsics Ignác (2007): A „katasztrófa” okai avagy „a mohácsok és a trianonok története” : Valóban „olyan logikus, hogy nemzedék hanyatlik nemzedék után”? Korunk, 18(7), 16–27.

Sárdi Margit, S. (2008): Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. Múltunk, 3(4), 61–72.

Sipos Balázs (2015): Amerika mint modernizációs példa, utópia és disztópia a Horthy-korban. Médiakutató, 16(1), 73–88.

Szerb Antal (1991): Magyar irodalomtörténet. Bp.: Magvető

Tóth J. Zoltán (2019): Az utópia mint disztópia. In: Fekete Balázs – Molnár András (szerk.): Iustitia emlékezik : tanulmányok a „jog és irodalom” köréből. Bp.: TKJI

Veres András (1990): „Rajongó tudomány, az a baj…”. In: Angyalosi Gergely (szerk.): Bíráló álruhában. Bp.: Maecenas Kiadó

Veres Miklós (2013): A képzelet derült játékai : A dualizmus válságjelenségei az utópisztikus és tudományos-fantasztikus irodalomban. Holmi, 25(1), 67–82.

Vörös Bálint (2017): „Az iskola minden gyermeket egy-egy kis lázadóvá nevelt” : Oktatási utópiák a Magyarországi Tanácsköztársaságban. In: Ugrai János (szerk.): Iskola, művelődés, társadalom : Az oktatás, nevelés és művelődés társadalomtörténeti látószögei. Bp.: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, pp. 505–520.