A képregény használata az alapfokú oktatásban

Szerzők

  • Schlichter-Takács Anett Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: Schlichter-Takacs.Anett@uni-mate.hu (levelező szerző)
  • Csimáné Pozsegovics Beáta Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: csimane.pozsegivcs.beata@uni-mate.hu

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.3305

Kulcsszavak:

képregény, alapfokú oktatás, kérdőíves vizsgálat, tanítás, tanulás

Absztrakt

Az új digitális kultúra egyre inkább a jobb agyféltekére épít, míg a hagyományos írásbeliség eddig a bal agyféltekét erősítette (Gyarmathy 2011 idézi Szalay 2016). A képregényben lehetőség nyílik az írásbeliség és képiség, a verbalitás és vizualitás szintetizálására (Szalay 2016). Egyes kutatók, akik az elvontabb, összetettebb tudományos gondolkodást vizsgálták, nem találtak a vizsgált tanulóknál a tudásra vonatkozó jelentősebb javulást a képregények olvasása, felhasználása során (Spiegel et al. 2013; Ahmad et al. 2017; Rofii et al. 2018 idézi Phoon et al. 2020) míg mások, jelentős javulást figyeltek meg (Lin et al. 2015 idézi Phoon et al. 2020). Abban mindnyájan egyet értenek, hogy a gyerekek szívesen olvasnak képregényeket, hatással van rájuk a grafikus prezentáció vizuális vonzereje, olvasásuk hatékonyan befolyásolja és pozitívan alakítja a tanulók tudományhoz való hozzáállását, elköteleződését, ezáltal a képregények hatékony eszközei lehetnek az oktatásnak. Kutatásunkban kérdőíves felmérést készítettünk a képregény használat gyakoriságáról az oktatásban és felhasználási területeiről az általános iskolákban dolgozó pedagógusok körében. A megkérdezések során elsődlegesen arra kerestük a választ, hogy milyen arányban használják az oktatásban a pedagógusok a képregényt, mint oktatási módszert, milyen tantárgyak esetében, milyen gyakorisággal. A kérdőívet elsődlegesen közösségi média felületen közzétett formátumban, különböző szakmai csoportokban, külső gyakorlati intézmény segítségével és hólabda módszerrel juttattuk el azon pedagógusokhoz, akik önkéntesen és anonim módon vállalták a kitöltést. A kitöltők száma 96 volt. Eredményeink nem reprezentatívak.

Információk a szerzőről

  • Csimáné Pozsegovics Beáta, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: csimane.pozsegivcs.beata@uni-mate.hu
       

Hivatkozások

Akcanca, N. (2020): An alternative teaching tool in science education: Educational comics. International Online Journal of Education and Teaching (IOJET), 7(4) 1550–1570.

Arroio, A. (2011). Comics as a narrative in Natural Science Education. Western Anatolia Journal of Educational Sciences (WAJES), Special Issue: Selected papers presented at WCNTSE, 93–98.

Balázs, Ákos (2016): Szövegértés-fejlesztés képregényekkel. In: Fejes J. B. – Lencse M. – Szűcs N. (ed.) Mire jó a Tanoda? A Tanodaplatform keretében összegyűjtött innovációk, kutatások, történetek. Szeged: Motiváció Oktatási Egyesület, pp. 87–94.

Ernyey Dániel (2020): COMIC-CON a fizikaórán. Képregények felhasználása a modern fizika tanításában, online oktatásban is. PHYS_Comic-Con_a_fizikaoran.pdf

Graham, Steven (2011): Comics in the classroom: something to be taken seriously. Language Education in Asia, 2(1), 92–102.

Dunai Tamás (2013): Képregény: kép és regény? Studia Litteraria 52(1–2), 109–119. DOI: https://doi.org/10.37415/studia/2013/52/4022

Fónai Nikolett (2020): A képregény a multimodális műveltség szolgálatában Könyvtárak a kilencedik művészet támogató szerepében. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 3(1), 38–56. DOI: https://doi.org/10.33569/akk.2446

Gombos P. – Tóth Máté – Péterfi Rita (2019): Hogyan és mit olvas a digitális generáció – a 2017-es reprezentatív olvasásfelmérés tapasztalatai. Könyv és Nevelés 21(3–4), 12–50.

Koutníková Marta (2017): The Application of Comics in Science Education. Acta Educationis Generalis, 7(3), 88–99. DOI: https://doi.org/10.1515/atd-2017-0026

Losonczy Attila (2013): A képregények az ismeretterjesztés szolgálatában. Könyv és Nevelés 15(1), 35–42.

Maksa, Gy. (2007): Ismeretterjesztés és képregény. Médiakutató: médiaelméleti folyóirat 8(1), 7-14.

Matuk, Camilla – Hurwich, Talia – Spiegel, N. Amy – Diamond, Judy (2019): How Do Teachers Use Comics to Promote Engagement, Equity, and Diversity in Science Classrooms? Research in Science Education 51(3), 685–732 (Epub 10 January 2019) DOI: https://doi.org/10.1007/s11165-018-9814-8

Mező Ferenc – Mező Katalin – Mező Lilla Dóra (2018). Képességfejlesztő játékok Az IPOO-Modell aspektusából: a fejlesztésbe integrált diagnosztika lehetősége. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat, 4(2), 55–66. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2018.2.55

Phoon, Hong-Yii et al (2020). The role of comics in elementary school science education. Formatif: Jurnal Ilmiah Pendidikan MIPA, 10(2), 67–76. DOI: https://doi.org/10.30998/formatif.v10i2.6257

Polyák Dávid (2020): A képregény műfajának kezdete, kialakulása és szerepe a könyvtárakban. OTDK Pályamunka.

Rubovszky Kálmán (1989): A képregény. Budapest: Gondolat.

Sagri, Maria – Sofos, Filippos – Mouzaki, Despolna (2018): Digital Storytelling, comics and new technologies in education: review, research and perspectives. The International Education Journal: Comparative Perspectives, 17(4), 97–112.

Sallai Éva (2015): Legjobb motiváció az élménybe vonás. Új Köznevelés [online] 2005/7. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/legjobb-motivacio-az-elmenybe-vonas [2022.02.20.]

Szabó Sára, G. – Gombos Péter (2005): A képregény. In: Cserhalmi Zs. – Forgács A. – Pála K. – Sándor Cs. (szerk.): Irodalom – Tanári Kincsestár 21. kiegészítő kötet. Budapest: Raabe Kiadó, pp. 1–22.

Szalay Kristóf (2016). Nyelvtanulás karikatúrákkal és képregényekkel. Különleges Bánásmód, 2(1), 73-85. DOI: https://doi.org/10.18458/KB.2016.1.73

Szokolszky Ágnes (2006): Kutatómunka a Pszichológiában: gyakorlatok. https://mek.oszk.hu/04800/04897/04897.pdf

Tari I. (2021): Egyedülálló akcióval népszerűsítik a történelmi képregényeket. http://klasszikradio.hu/podcast2/egyedulallo-akcioval-nepszerusitik-a-tortenelmi-kepregenyeket/ (2022. 05. 12.)

Tatalovic, Mico (2009): Science comics as tools for science education and communication: a brief, exploratory study. Journal of Science Communication 8(4), DOI: https://doi.org/10.22323/2.08040202

Toh, Tin-Lam (2016): Use of Comics and Storytelling in Teaching Mathematics. In: Toh, Pee Choon – Kaur, Berinderjeet (eds.): Developing 21st Century Competencies in the Mathematics Classroom. Singapore, World Scientific Publishing Co Pte Ltd., pp. 241–259. DOI: https://doi.org/10.1142/9789813143623_0013

Wallner, Lars – Barajas, Katarina Eriksson (2020): Using comics and graphic novels in K-9 education: An integrative research review. Studies in Comics, 11(1), 37–54, DOI: https://doi.org/10.1386/stic_00014_1

Walter Imola – Takács Anett (2011): Pedagógusok új szerepben, múzeumpedagógiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban – mint új perspektíva. In: Pinczésné dr. Palásthy, I. (ed.). A református tanítóképzés múltja, jelene, jövője. Debrecen: Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzés Főiskola, pp. 130–134.

Wiegerová, Adriana – Navrátilová, Hana (2017): Let ́s Not Be Scared of Comics (Researching Possibilities of Using Conceptual Comics in Teaching Nature Study in Kindergarden). Procedia – Social and Behavioral Sciences 237. 1576–1581. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2017.02.248

Zsilka Tibor (1986): A képregény mint műfaj. JEL-KÉP 7(2), 83–87.

Letöltések

Megjelent

2022-12-18

Folyóirat szám

Rovat

Irodalom

Hogyan kell idézni

A képregény használata az alapfokú oktatásban. (2022). ANYANYELVI KULTÚRAKÖZVETÍTÉS | MEDIATON OF HUNGARIAN LANGUAGE CULTURE, 5(2), 69-81. https://doi.org/10.33569/akk.3305

Hasonló cikkek

11-17 a 17-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.