A morfológiai tudatosság hazai, online mérése és eredményei 2–4. osztályos diákok körében

Szilvia Varga; János Steklács

doi:10.33569/akk.6356

Szerzők

Varga Szilvia Neumann János Egyetem https://orcid.org/0000-0002-0229-4343
Steklács János Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola https://orcid.org/0000-0003-0998-6278

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.6356

Kulcsszavak:

morfológiai tudatosság, online mérőeszköz, olvasási képesség, tesztfejlesztés

Absztrakt

Az elmúlt évtizedek kutatásainak eredményei az olvasás, szövegértés képességét egyre komplexebb, hierarchikus rendszerként értelmezik. Tanulmányunk ennek egyik fontos, hazai környezetben, magyar nyelven még alig feltárt részképesség, a szövegértés az olvasási képesség fejlődése szempontjából azonban fontos tényező, a morfológiai tudatosság vizsgálatára fókuszál. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy online mérőeszközt hozzunk létre, amely a morfológiai tudatosságot méri az általános iskola 2–4. évfolyamán. A nagy mintás mérés (N = 4134) során a morfológiai tudatosság, és a szövegértés lehetséges kapcsolataira is igyekeztünk rávilágítani. Az öt résztesztből álló mérőeszköz szövegértési tesztet is tartalmazott. Kutatásunk főbb eredményeit három pontban foglalhatjuk össze: (1) létrehoztunk egy online mérőeszközt, amely a morfológiai tudatosságot megbízhatóan méri az általános iskola 2–4. évfolyamán; (2) a morfológiai tudatosság és a szövegértési képességek összefüggéseit bizonyítottuk, és jellemzőit elemeztük; (3) kimutattuk és elemeztük a részképesség fejlődését a 2–4. évfolyamon. Kutatásunk újszerű, mert a hazánkban empirikusan kevéssé vizsgált részképesség jellemzőit innovatív módszerekkel, online mérőeszközzel tárja fel. Eredményeink több későbbi kutatás számára nyújthatnak támpontot, valamint az osztálytermi gyakorlatban is alkalmazhatók. Mostani tanulmányunkban a magyar nyelvi jellemzőit helyezzük középpontba.

Hivatkozások

Adamikné Jászó, A. (2003): Csak az ember olvas. Budapest: Tinta Kiadó.

Adamikné Jászó, A. (2006): Az olvasás múltja és jelene. Budapest: Trezor Kiadó.

Adamikné Jászó, A. (2008): Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Budapest: Tre-zor Kiadó.

Apel, K. (2014): A comprehensive definition of morphological awareness: Implications for assessment. Topics in Language Disorders, 34, pp. 197–209.

Apel, K. – Diehm, E. – Apel, L. (2013): Using multiple measures of morphological awareness to assess its relation to reading. Topics in Language Disorders, 33(1), 42–56.

Aro, M. (2017): Learning to Read Finnish. In: Verhoeven, L. – Perfetti, C. (eds.): Learning to read across Languages. Cambridge: Cambridge University Press.

Aronoff, M. – Fudeman, K. (2011): What is morphology. Chichester, West Sussex, U.K. Malden, MA: Wiley-Blackwell.

Babarczy A. – Lukács Á. – Pléh Cs. (2014): Nyelvelsajátítás. In: Pléh Cs. – Lukács, Á. (szerk.) Pszicholingvisztika. 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 445–481.

Berninger, V. – Abbott, R. – Nagy, W. – Carlisle, J. (2010): 'Growth in phonological, orthographic, and morphological awareness in grades 1 to 6'. Journal of Psycho-linguistic Research, 39, pp. 141–163.

Berko, J. (1958): The child's learning of English morphology. Word, 14, pp. 150–177. http://childes.talkbank.org/topics/wugs/wugs.pdf [2024. 11. 23].

Bertram, R. – Laine, M. – Virkkala, M. M. (2000): The role of derivational morphology in vocabulary acquisition: Get by with a little help from my morpheme friends. Scandi-navian Journal of Psychology, 41(4), 287–296. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9450.00195

Blomert, L. – Csépe, V. (2012): Psychological foundations of reading acquisition and as-sessment. In Csapó, B. – Csépe, V. (eds.): Framework for diagnostic assessment of rea-ding. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 17–78.

Bóna J. (2007): A felgyorsult beszéd produkciós és percepciós sajátosságai. [PhD-disszertáció]. Bp.: ELTE

Borleffs, E. – Maassen, B. – Lyytinen, H. – Zwarts, F. (2019): Cracking the Code: The Im-pact of Orthographic Transparency and Morphological-Syllabic Complexity on Rea-ding and Developmental Dyslexia. Frontiers in Psychology, 9, p. 2534. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2018.02534

Carlisle, J. F. (1995): Morphological awareness and early reading achievement. In: Feldman, L. (ed.) Morphological aspects of language processing. Mahwah, NJ: Lawren-ce Erlbaum Associates, pp. 189–209.

Carlisle, J. F. (2000): Awareness of the structure and meaning of morphologically comp-lex words: Impact on reading. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 12, pp. 169–190. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1008131926604

Carlisle, J. F. (2010): Effects of Instruction in Morphological Awareness on Literacy Achievement: An Integrative Review. Reading Research Quarterly, 45(4), 464–487. DOI: https://doi.org/10.1598/RRQ.45.4.5

Casalis, S. – Colé, P. – Sopo, D. (2004): Morphological Awareness in Developmental Dyslexia. Annals of Dyslexia, 54, pp. 114–138. DOI: https://doi.org/10.1007/s11881-004-0006-z

Casalis, S. – Deacon, H. – Pacton, S. (2011): How specific is the connection between morphological awareness and spelling? A study of French children. Applied Psycho-linguistics, 32, pp. 499–511. DOI: https://doi.org/10.1017/S014271641100018X

Chomsky, N. – Gallego, Á. – Ott, D. (2019): Generative Grammar and the Faculty of Language: Insights, Questions, and Challenges. Catalan Journal of Linguistics, pp. 229–261. DOI: https://doi.org/10.5565/rev/catjl.288

Csapó B. – Csépe V. (2012): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Bu-dapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csapó B. – Steklács, J. – Molnár, Gy. szerk. (2015): Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Csapó B. – Molnár Gy. (2019): Online diagnostic assessment in support of personalized teaching and learning: The eDia System. Frontiers in Psychology, 10, p. 1522. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01522

Csépe V. (2006): Az olvasó agy. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csépe V. (2014): Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In Pléh Cs. – Lukács, Á. (szerk.) Pszicholingvisztika : Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 339–370.

Deacon, H. – Kieffer, M. – Laroche, A. (2014): The Relation between Morphological Awareness and Reading Comprehension: Evidence From Mediation and Longitudinal Models. Scientific Studies of Reading, 18(5), 432–451. DOI: https://doi.org/10.1080/10888438.2014.917351

Dehaene, S. (2009): Reading in the Brain: The Science and Evolution of a Human Invention. New York: Penguin Viking.

Ehri, L. C. (1991): Development of the ability to read words. in Barr, R., Kamil, M. L., Mosenthal, P. B. and Pearson, P. D. (eds.) Handbook of Reading Research. Vol. 2. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, pp. 383–417.

Gabig, C. – Zaretsky, E. (2013): Promoting Morphological Awareness in Children With Language Needs: Do the Common Core State Standards Pave the Way? : Topics in Language Disorders, 33(1), 7–26.

Gábor, B. – Lukács, Á. (2012): Early morphological productivity in Hungarian: Evidence from sentence repetition and elicited production. Journal of Child Language, 39(2), 411–442. DOI: https://doi.org/10.1017/S0305000911000118

Garbe, C. – Holle, K. – Weinhold, S. (eds.) (2010): ADORE – Teaching Struggling Adolescent Readers: A Comparative Study of Good Practices in European Countries. Hamburg: Peter Lang.

Gordon, P. (1989): Levels of affixation in the acquisition of English morphology. Journal of Memory and Language, 28(6), 519–530.

Gósy M. (2008): A szövegértő olvasás. Anyanyelv-pedagógia, 1(1). Available at: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=25 [2024. 10. 26.].

Green, L. – Wolter, J. A. (2011): Morphological Awareness Intervention: Techniques for Promoting Language and Literacy Success. Symposium presentation at the annual American Speech Language Hearing Association, San Diego. Available at: http://jurnal.fkip.unila.ac.id/index.php/123/article/view/9184 [2024. 10. 29.].

Jordanidisz Á. (2009): A fonológiai tudatosság fejlődése az olvasástanulás időszakában. Anyanyelv-pedagógia, 4. Available at: http://www.anyp.hu/cikkek. [2024. 11. 20.].

Holopainen, L. (2002): Development in reading and reading-related skills: A follow-up stu-dy from preschool to the fourth grade. Jyväskylä Studies in Education, Psychology and Social Research 200. Jyväskylä: University of Jyväskylä.

Kirby, J. – Deacon, H. – Bowers, P. – Izenberg, L. (2012): Children’s morphological awareness and reading ability. Reading and Writing, 25(2), 389–410. DOI: https://doi.org/10.1007/s11145-010-9276-5

Ku, Y.-M. – Anderson, R. (2003): Development of morphological awareness in Chinese and English. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 16(5), 399–422. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1024227231216

Kuo, L.-J. – Anderson, R. C. (2006): Morphological awareness and learning to read: A cross-language perspective. Educational Psychologist, 41(3), 161–180. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326985ep4103_3

Laczkó, M. (2008): Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle, 58(1), 12–22.

Levesque, K. – Keiffer, M. – Deacon, H. (2017): Morphological awareness and reading comprehension: Examining mediating factors. Journal of Experimental Child Psycho-logy, 160, pp. 1–20. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jecp.2017.02.015

Lőrik J. (2006): A gyermeki fonológiai tudatosság megismeréséről. Beszédgyógyítás, 17(2), 32–60.

Lukács, Á. – Pléh, Cs. – Kas, B. – Thuma, O. (2014): A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In Pléh Cs. and Lukács Á. (szerk.) Pszicholingvisztika: Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 169–250.

Marslen-Wilson, W., – Tyler, L. K. (1980): The temporal structure of spoken language understanding. Cognition, 8(1), 1–71.

Molnár Gy. – Makay G. – Ancsin G. (2018): Feladat- és tesztszerkesztés az eDia rendszer-ben. Szeged: SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport.

Morton, J. (1970). Interaction of information in word recognition. Psychological Review, 77(3), 165–178. https://doi.org/10.1037/h0025756

Nagy, W. – Carlisle, J. – Goodwin, A. (2014): Morphological knowledge and literacy acquisition. Journal of Learning Disabilities, 47(1), 3–12. DOI: https://doi.org/10.1177/0022219413509967

Nippold, M. – Sun, L. (2008): Knowledge of morphologically complex words: A develop-mental study of older children and young adolescents. Language, Speech, and Hearing Services in Schools, 39(3), 365–373. DOI: https://doi.org/10.1044/0161-1461(2008/034)

Nunes, T. – Bryant, P. – Bindman, M. (1997): Morphological spelling strategies: Develop-mental stages and processes. Developmental Psychology, 33(4), 637–649. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.33.4.637

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. (2020) Magyar Közlöny, 17, pp. 290–446.

Piaget, J. (1970): Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó.

Pléh Cs. (2000): A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In Kiefer F. (ed.) Strukturális magyar nyelvtan: Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 951–1020.

Perfetti, C. – Stafura, J. (2014): Word Knowledge in a Theory of Reading Comprehension. Scientific Studies of Reading, 18(1), 22–37. DOI: https://doi.org/10.1080/10888438.2013.827687

Roehr, K. (2007): Metalinguistic Knowledge and Language Ability in University-Level L2 Learners. Applied Linguistics, 29(2), 173–199. DOI: 10.1093/applin/amm037

Rastle, K. (2019): The place of morphology in learning to read in English. Cortex: A Jour-nal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior, 116, pp. 45–54. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cortex.2018.02.008

Rumelhart, D. – McClelland, J. (1982): An interactive activation model of context effects in letter perception. Part 2. The contextual enhancement effect and some tests and extensions of the model. Psychological Review, 89(1), 60–94. DOI: https://doi.org/10.1037/0033-295X.89.1.60

Stanovich, K. (1986): Matthew effects in reading: Some consequences of individual dif-ferences in the acquisition of literacy. Reading Research Quarterly, 21(4), 360–407. DOI: https://doi.org/10.1598/RRQ.21.4.1

Steklács J. (2018): PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés, 20(1), 30–49.

Steklács J. (2024). Az olvasási fluencia fogalma és jelentősége az olvasástanítás rendsze-rében : Egy feltáró kutatás elméleti háttere és a paradigmaváltás kérdései. Anyanyelv-pedagógia, 17(2.), 5–24.

Török T. – Hódi Á. (2015): A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia, 8(1). Available at: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 [2024. 10. 26.].

Török T. – Hódi Á. – Kiss, R. (2016): A fonológiai tudatosság online mérési lehetőségei az általános iskola első négy évfolyamán. Alkalmazott Pszichológia, 16(1), 83–99.

Tunmer, W. – Hoover, W. (1992): Cognitive and linguistic factors in learning to read. In: Gough, P. – Ehri, L. – Treiman, R. (eds.): Reading Acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, pp. 175–214.

Tyler, A. – Nagy, W. (1989): The acquisition of English derivational morphology. Journal of Memory and Language, 28(6), 649–667. DOI: https://doi.org/10.1016/0749-596X(89)90002-8

Varga, Sz. – Pásztor, A. – Steklács, J. (2020): An online instrument assessing the relati-onship between morphological structure awareness and reading comprehension in Hungarian 2–4 graders. Ilkogretim Online – Elementary Education Online, 19(4), 2322–2334. DOI: https://doi.org/10.17051/ilkonline.2020.764232

Varga, Sz. (2021) Online assessment and development of morphological awareness and reading comprehension in grades 2–4. Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Varga, Sz. – Pásztor, A. – Steklács, J. (2022): Online Assessment of Morphological Aware-ness in Grades 2–4: Its Development and Relation to Reading Comprehension. Journal of Intelligence, 10(3), 47. DOI: https://doi.org/10.3390/jintelligence10030047

Verhoeven, L. – Perfetti, C. (2017): Introduction: Operating principles in learning to read. In: Verhoeven, L. – Perfetti, C. (eds.): Learning to Read across Languages and Writing Systems. Cambridge: Cambridge University Press, pp. 1–31.

Zhang, D. (2017): Derivational Morphology in Reading Comprehension of Chinese-speaking Learners of English: A Longitudinal Structural Equation Modeling Study. Applied Linguistics, 38(6), 1–26. DOI: https://doi.org/10.1093/applin/amw011

Ziegler, J. – Goswami, U. (2005): Reading acquisition, developmental dyslexia, and skil-led reading across languages: A psycholinguistic grain size theory. Psychological Bul-letin, 131(1), 3–29. DOI: https://doi.org/10.1037/0033-2909.131.1.3