Az ökológiai és gazdasági hatások vizsgálata a különböző sortávú kukorica-termesztésben
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.7190Kulcsszavak:
kukorica, gazdaság, sortávolság, keskeny, gyomnövényAbsztrakt
A dolgozat célja megtalálni, hogy a sűrített sortávolságú 50 cm-es vagy a hagyományos, 76 cm-es sortávolságúra vetett kukorica bizonyul-e előnyösebb választásnak a termesztés gazdaságosságát illetőleg. A vizsgálat további célja volt, hogy megtaláljam az igazságot ökológiai szempontból, hogy valóban jobb gyomelnyomó képességekkel rendelkezik-e a sűrített sortávolságra vetett kukorica, mint a klasszikus távolságra vetett. A gyomelnyomó képességet abból a szempontból vizsgáltam, hogy a kisebb sortávolságra vetett kukorica termesztésénél, megfelelő hatás mellett lehet-e kevesebb herbicidet használni a gyomok gyérítésére. A kutatás a gyomszabályozás szempontjából különösen fontos, kukorica középpontba helyeszésével készült, amelynél a fejlettség korai stádiumaiban a gyomok által okozott verseny jelentős termlscsokkenéshez vezethet. A vizsgálatokat a 2024-es évben, a kultórnövény különböző fejlődési fázisaiban készültek és különböző kísérleti parcellák gyomnövényzetét, valamint a kukorica terméehozamát elemezték.
Az eredmények megmutatták azt, hogy a keskeny sortávolság jelentősen csökkentette a gyomok fejlődését, mivel a szorosabb ültetési sortávolság lehetővé tette a kukoricanövények gyorsabb sorzáródását, ezzel elősegítve a gyomelnyomást. Ezáltal kevesebb gyomirtási beavatkozás válhat szükségessé, amely hosszú távon fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatot eredményez. A terméshozamok összehasonlításánál megállapítható volt, hogy a keskeny sortávolságú ültetés, különösen kedvező évjáratokban, magasabb termésátlagot biztosított a széles sortávval szemben. A 2024-es év igen jelentős aszályos időjárási körülményei ugyanakkor hangsúlyozták a csapadék eloszlásának fontosságát a kukorica fejlődése szempontjából.
Összességében a kutatás rávilágított, hogy a keskeny sortávolságú kukoricaületetés gazdaságosabb termesztési mód, nagyobb termésátlagok születtek. Hatékonyabb gyomszabályozást is eredményez, ez által egy környezet barátibb megoldás.
Hivatkozások
Alkämper, J. (1976): Einfluss der Verunkrautung auf die Wirkung der Düngung. Pflanzenschutz. Nachr. Bayer.
Bareith, T. – Csonka, A. (2019): Profitperzisztencia vizsgálata a magyar sertésszektorban. Közgaz-dasági Szemle, 66(7–8), 847–862. http://doi.org/10.18414/KSZ.2019.7-8.847
Bareith, T. – Csonka, A. (2022): Dynamics of Competition in the Hungarian Poultry Industry. Agris On-Line Papers In Economics And Informatics, 14(2), 15–29. http://doi.org/10.7160/aol.2022.140202
Benécsné, B. G. (2023): A herbicid rezisztencia helyzete a világban és itthon. MNT Növényvé-delmi Klubjának 431.ülése. Forrás: https://share.google/cdLRh2ezCyTSzyzxu. Letöltés dátuma: 2025.11.02.
Berzsenyi, Z. (2000): Növekedésanalízis a növénytermesztésben. Egyetemi jegyzet. VE GMK, Keszt-hely.
Gyulai, B. – Kocsis, L. (2010): A kukorica gyomosodása. Agrárágazat. 2011/03. Forrás: https://agraragazat.hu/hir/a-kukorica-gyomosodasa/. Letöltés dátuma: 2024.10.22.
Gyulai, B. – Kocsis, L. (2011): Kukorica gyomirtásának posztemergens megoldásai. Agrárágazat. 2011/03. Forrás: https://agraragazat.hu/hir/kukorica-gyomirtasanak-posztemergens-megoldasai/ . Letöltés dátuma: 2024.08.11.
Hackbarth, W. P. (1957): Competition between corn and weeds. Iowa State University ProQuest Dissertations & Theses, 1956. DP12222. Forrás: https://www.proquest.com/openview/b56b58be83ef89bddd7ed486c44f174a/1.pdf?pq-origsite=gscholar&cbl=18750&diss=y. Letöltés dátuma: 2024.08.12.
Holm, L. – Pancho, I. V. – Herberger, I. V. – Plucknett, D. L. (1977): The World’s Worst Weeds. Distributions and Biology. East-West Center, Univ. Hawaii, Honolulu, USA. 609. p.
Hoveland, C. S. – Buchanan, G. A. – Harris, M. C. (1976): Response of weeds to soil phosphorus and potassium. Weed Sciences. 24(2), 194-201. https://doi.org/10.1017/S0043174500065747
http1: Forrás: https://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize. Letöltés dátuma: 2024.01.12.
http2: https://slideplayer.hu/slide/15159107/. Letöltés dátuma: 2024.01.12.
Hunyadi, K. – Almádi L. (1981): Szántóföldi gyomfajok csíranövényei és herbicid érzékenységük. Mező-gazdasági Kiadó. Budapest.
Hunyadi, K. – Béres, I. – Kazinczi, G. (2011): Gyomnövények, gyombiológia, gyomirtás. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Hunyadi, K. (1988): Szántóföldi növények és gyombiológiájuk. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Jiban, S. – Krishna, P. T. – Subash, S. – Dipesh, P. – Amit, C. (2019): Sustainable Weed Mana-gement is Maize (Zea mays L.) Production: A Review in Perspective in Southern Asia. Turkish Journal of Weed Science. 22(1), 133–143. Letöltés dátuma: 2025.11.02. Forrás: https://dergipark.org.tr/tjws
Johnson, G. A. – Hoverstad, T. A. (2017): Effect of row spacing and Herbicide application ti-ming on weed control and grain yield in corn (Zea mays). Cambridge University Press & Assessment, 16(3), 548–553. https://doi.org/10.1614/0890-037X(2002)016[0548:EORSAH]2.0.CO;2
Jordan, J. L. – Staniforth, D. W. – Jordan, L. S. (1983): Effect of maize (Zea mays L.) competition on weed growth and seed production. Pyton.
Kazinczi, G. – Pintér, Cs. – Pál-Fám, F. (2023): A gyomnövények és a klímaváltozás összefüggé-sei. MezőHír. 2023/03. letöltés dátuma: 2024.09.23. Forrás: https://mezohir.hu/2023/03/26/agrar-gyom-klimavaltozas-invazios-fajok-eletforma-mezogazdasag/
Kazinczi, G. (2000): A gyomnövények és a kultúrnövények versengése. In: Hunyadi, K. - Béres, I. - Kazinczi, G. (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Kiss, E. (2012): A kukorica fejlődési fázisai. Agro Napló. 16(2).; Letöltés dátuma: 2024.08.04.; for-rás: https://www.agronaplo.hu/agrofokusz/20140128/a-kukorica-fejlodesi-fazisai-kornyezeti-agrotechnikai-igenyek-es-a-beavatkozasok-lehetosegei-32828
Kobusch, H. (2003): Unkrautbekämpfung in Zuckerrüben – Ermittlung der kritischen Periode. Dissertation, Universität Hohenheim, 8–15.
KSH, (2024), forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0072.html
Lehoczky, É. – Reisinger, P. (2002): Precíziós eljárások alkalmazása kompetíciós vizsgálatoknál. Magyar Gyomkutatás és Technológia.
Lehoczky, É. (2003): A korai kompetíció vizsgálata növekedésanalízissel. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 4(2), 25–34.
Lehoczky, É. (2004): A gyomnövények szerepe a talaj-növény rendszer tápanyagforgalmában. MTA doktori értekezés. Keszthely.
Magyar, L. – Lehoczky, É. (2008): Kompetíciós vizsgálatok az egynyári szélfűvel (Mercurialis annua L.) kukoricában. Növényvédelem, (44(3), 135–140.
Mashingaidze, A.B. – Werf, W. V. D. – Lotz, L.A.P. – Chimpomho, J. – Kropff, M.J. (2009): Narrow rows reduce biomass and seed production of weeds and increase maize yield. Annals of Applied Biology, 155(2), 207–218. https://doi.org/10.1111/j.1744-7348.2009.00331.x
Menyhért, Z. (1985): A kukoricatermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági kiadó. Budapest.
Montagnani, C. – Gentili, R. – Smith, M. – Guarino, M. F. – Citterio, S. (2017): The Worlwide Spread. Success and Impact of Ragweed (Ambrosia spp.). Critical R viewv in Plant Sciences. 36: 139–178. https://doi.org/10.1080/07352689.2017.1360112
Noguchi, K. – Nakayama, K. (1978): Studies on competition between upland crops and weeds. III. Effect of shade on growth of weeds. Crop Sci, 47(4), 637–643. https://doi.org/10.1626/jcs.47.637
Novák, R. – Dancza, I. – Szentey, L. – Karamán, J. 2009. Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényze-te. Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés (2007–2008). FVM. Budapest.
Ortmans, W. – Mahy, G. – Monty A. (2017): Northern range edge equilibrium of Ambrosia ar-temisiifolia L. not achieved in Western Europe. Biotechnologie Agronomie Societe et Environment. 21 (1): 12–21. https://doi.org/10.25518/1780-4507.13487
Otto, S. – Masin, R. – Casari, G. – Zanin, G. (2009): Weed-Corn competition parameters in late-winter sowing in Northern Italy. Weed Science, 57(2), 194–201. https://doi.org/10.1614/WS-08-133.1
Pasandi, G. – Farahvash, F.- Mirshekari, B. – Sharifi, P. – Ghanifathi, T. – Asl, R. G. (2011): Effect of sowing date and density on yield and leaf area index in weed interference Johnsongrass (Sorghum halepense) with corn (Zea mays L.), in region Moghan-Iran. Middle-East Journal of Scien-tific Research, 9(3), 341–344. https://www.idosi.org/mejsr/mejsr9%283%2911/9.pdf
Pethő, M. (1993): Mezőgazdasági növények élettana. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Radics, L. (1985): Gyomirtás: A gyomnövények kártétele. In Menyhért Z. A kukoricatermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági kiadó. Budapest.
Randall, R. P. (2012): A global compendium of weeds 2nd ed. Department of Agriculture and Food. Western Australia: Department of Agriculture and Food.
Reagen, N. – Michasia, D. – Glendon, H. (2025): Maize Row Spacing and Seeding RateInformed by Space-per-Plant Geometry. Agronomy, 15(2), 374. https://doi.org/10.3390/agronomy15020374
Reisinger, P. (1995): Vizsgázik az Escort. Növényvédelmi Tanácsok, 9, 18–19.
Sárfalvi, B. – Németh, I. (1998): Gyomfelvételezési módszerek értékelése összehasonlító vizsgá-latok alapján. Növényvédelem. 34 (1) 15–21.
Seyda, Y. C. – Ilhan, K. – A Korhan, S. – Reyyan, Y. (2010): Effect of the weed density on grass yield of Alfalfa (Medicago sativa L.) in different row spacing applications. African Journal od Bio-technology, 9(41), 6867-6872. Letöltés dátuma: 2024.08.12.; Forrás: https://www.researchgate.net/publication/290308338_Effects_of_the_weed_density_on_grass_yield_of_Alfalfa_Medicago_sativa_L_in_different_row_spacing_applications
Takeda, T. – Hakoyama, S. – Agata, W. – Furuya, S. (1980): Studies on weed vegetation in non-cultivated paddy fields. 3. Effects of different soil moisture levels on growth during early stage of some summer grasses. Japanese Journal of Crop Science. 47(3), 432–438. https://doi.org/10.1626/jcs.49.432
Thrasher, F. P. – Cooper, C. S. – Hodgson, J. M. (1962): Competition of forage species with Ca-nada thistle as affected by irrigation and nitrogen levels. Weeds, 11(2), 136–138. https://doi.org/10.2307/4040707
Varga, L. – Szabó, L. (2008): A kukorica gyomirtása. Növényvédelem, 44(5), 229–238.
Vári, R. (2009): A kukorica és a napraforgó tápanyagellátottsága. Agro Napló. 2009/04. letöltés dátuma: 2024.10.03., Forrás: https://www.agronaplo.hu/agrofokusz/20140320/a-kukorica-es-a-napraforgo-tapanyagellatasa-33985
Vengris, J. – Colby, W. G. – Drake, M. (1955): Plant nutrient competition between weeds and corn. Agron. J. 47, 213–246.
Viniczai, S. (2023): Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége. Mag-yar Mezőgazdaság. Budapest: 2023/01. Letöltés dátuma: 2025.11.04. Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/2023/01/27/magyarorszag-gyomterkepe-avagy-mikent-valtozott-fajok-jelentosege/
Wilsie, C. (1969): A termesztett növények alkalmazkodása és elterjedése a Földön. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Zalai, M. – Dorner, Z. (2013): A gyomszabályozás alapjai. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem. Gödöllő. 55 pp.
Zimdahl, R. L. (2004): Weed-crop competition. Blackwell Publishing. USA. Letöltés dátuma: 2024.09.03. Forrás: https://go.gale.com/ps/i.do?id=GALE%7CA126074340&sid=googleScholar&v=2.1&it=r&linkac-cess=abs&issn=0011183X&p=AONE&sw=w&userGroupName=anon%7E2f168066&aty=open-web-entry
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Kurucz Árpád
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
