A pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggései
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.4082Kulcsszavak:
oktatás, pénzügyi tudatosság, pénzügyi kultúra, pénzügyi műveltség, tanórán kívüli tevékenységekAbsztrakt
Jelen kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatása és a pénzügyi tudatosság összefüggéseit. Napjaink kulcsfontosságú területe a személyes pénzügyeink tudatos menedzselése, tulajdonképpen minden döntésünknek van pénzügyi vetülete, amely rövid- és/vagy hosszú távon kihat a gazdálkodásunkra. Annak ellenére, hogy minden szereplő érdekelt a pénzügyi kultúra fejlesztésében, mégis nagyon lassú az előrehaladás. A pénzügyi oktatás sajnos csak lassan, hosszú távon képes visszaigazolni a befektetett időt és energiát. Sok esetben a rövid távú érdekek és a jelen problémái felülírják a hosszú távú célokat, továbbra is sokan közönyösek a pénzügyeik iránt és nem néznek 1-2 évnél előrébb. A világban zajló rohamléptű változásoknak köszönhetően sokan bizalmatlanul állnak a jövőhöz, így nem terveznek tudatosan előre. Az alap-, közép- és felsőoktatásban is előre kell mozdulni a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatásában, tehát az oktatási intézményeknek nagyon nagy felelősségük lesz, hogy a jövő nemzedéke tudatos döntéseket hozzon pénzügyeiben.
Hivatkozások
Atkinson, A. – Messy, F.-A. (2011): Assessing Financial Literacy in 12 Countries: An OECD Pilot Exercise. 2011. januári kutatási jelentés. [S.l.]: Network for Studieson Pensi-ons, Aging and Retirement, 25 p. In: Netspar Discussion Papers, No. 01/2011-014. https://doi.org/10.1017/S1474747211000539
Benedek M. (2018): Mindennapi pénzügyeink: Pénzügyi tudatosság fejlesztése. (online) Állami Számvevőszék. https://www.aszhirportal.hu/hirek/mindennapi-penzugyeink-penzugyi-tudatossag-fejlesztese, Letöltés dátuma: 2022.07.17
Boncz I. (2015): Kutatásmódszertani alapismeretek. A kézikönyv a TÁMOP-4.1.2. E-13/1/KONV-2013-0012. című projekt keretében készült, https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodszertan_e.pdf Letöltés dátuma: 2021. október 16.
Budai E. (2020): A pénzügyi kultúra rendszerszintű megközelítése. p. 23–38. In: Pintér É. (Szerk.), Tendenciák a pénzügyi tudatosságban. Miskolc-Pécs: Finteligence Pénzügyi Kultúra Központ, 215 p.
Czakó Á. – Husz I. – Szántó Z. (Szerk.) (2011): Meddig nyújtózkodjunk? A Budapesti Corvinus Egyetem kutatási jelentése. Budapest: BCE Innovációs Központ, 178 p.
Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás megha-tározó tényezői. Pénzügyi Szemle, 65 (1) p. 67–82. http://doi.org/10.35551/PSZ_2020_1_6
Falus I. – Tóth I. K. M. – Bábosik I. – Rérthy E. – Szabolcs É. – Nahalka I. – Csapó B. – Mayer M. N. M. (2011): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. TÁMOP-4.2.5.B-11/1-2011-0001 sz. projekt. 442 p.,
Fessler, P. – Jelovsek, M. – Silgoner, M. A. (2020): Financial Literacy in Austria – Focuson-Millennials. Monetary Policy & the Economy, Q3/20, p. 21–38.
Ghauri P. – Gronhaug K. (2011): Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban, Akadémi-ai Kiadó, Budapest, 294. p.,
Hastings, J. – Madrian, B. – Skimmyhorn, W. (2012): Financial Literacy, Financial Educa-tion and Economic Out comes. 2012. szeptemberi kutatási jelentés. Cambridge, USA: Na-tional Bureau of Economic Research, 42 p. NBER Working Paper Series, No. w18412. https://doi.org/10.3386/w18412
Hogarth J. M. (2002): Financial Literacy and Family and Consumer Sciences. Journal of Family and Consumer Sciences: From Research toPractice, 94 (1) p. 14– 28.
Huston, S. J. (2010): Measuring Financial Literacy. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 296–316. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01170.x
Kálmán, B. (2022): Összehasonlító vizsgálat – A Covid19 válság hatása egyetemi hallgatók pénzügyi műveltségére, Doktori (PhD) értekezés, Gödöllő, 180 p.
Kim, J. J. (2001): Financial Knowledge and Subjective and Objective Financial Well Being. Consumer Interests Annual, 47 (1) p. 1–3.
Lusardi, A. – Mitchell, O. S. – Curto, V. (2010): Financial Literacy among the Young. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 358–380. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01173.x
Mandell, L. (2008): Financial Literacy of HighSchool Students. p. 163–183. In Xiao, J. J. (Szerk.), Handbook of Consumer Finance Research. New York, USA: Springer, 424 p. https://doi.org/10.1007/978-0-387-75734-6_10
Németh, E. (2014): Az Állami Számvevőszék szerepe a pénzügyi kultúra fejlesztésében, Projektfüzet. http://docplayer.hu/2213866-Az-allami-szamvevoszek-szerepe-a-penzugyi-kultura-fejleszteseben.html Letöltés ideje: 2022.07.20.
Pénzügyi Tudatosság Fejlesztésének Stratégiája 2017-2023. (2016): Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája.pdf Letöltés dátuma: 2022.05.22.
Remund, D. L. (2010): Financial Literacy Explicated: The Case for a Clearer Definition in an Increasingly Complex Economy. Journal of Consumer Affairs, 44 (2) p. 276–295. https://doi.org/10.1111/j.1745-6606.2010.01169.x
Riitsalu, L. – Pöder, K. (2016): A Glimpse of the Complexity of Factors that Influence Financial Literacy: Complexity of Financial Literacy. International Journal of Consumer Studies, 40 (6) p. 722–731. https://doi.org/10.1111/ijcs.12291
Sajtos, L. – Mitev, A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Santini, F. D. O. – Ladeira, W. J. – Mette, F. M. B. – Ponchio, M. C. (2019): The Antecedents and Consequences of Financial Literacy: A Meta-Analysis. International Journal of Bank Marketing, 37 (6) 1462–1479. p. https://doi.org/10.1108/IJBM-10-2018-0281
Sarigül, H. (2014): A Survey of Financial Literacy Among University Students. Journal of Accounting & Finance, 14.
Tóthné L. K. (2009): Összefüggés vizsgálatok, Gödöllői Innovációs Központ Kft, Gödöllő, 202 p,
Venkataraman, R. – Ventatesan, T. (2018): Analysis of Factors Determining Financial Literacy using Structural Equation Modelling. SDMIMD Journal of Management, 9 (1) p. 19–29. http://dx.doi.org/10.18311/sdmimd/2018/19998
Vitt, L. A. – Anderson, C. – Kent, J. – Lyter, D. M. – Siegenthaler, J. K. – Ward, J. (2000): Personal Finance and the Rush to Competence: Financial Literacy Education in the U.S. Middleburg, Virginia, USA: Institute for Socio Financial Studies (ISFS), 212 p.
Widyastuti, U. – Suhud, U. – Sumiati, A. (2016): The Impact of Financial Literacy on Stu-dent Teachers’ Saving Intention and Saving Behaviour. In: Mediterranean Journal of Social Sciences, 7 (6) p. 41–48. http://dx.doi.org/10.5901/mjss.2016.v7n6p41
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Szőke Brigitta, Tóth Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
