Térbeli egyenlőtlenségek és helyreállási mintázatok a közép-európai turizmusban a pandémiát követően
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.7007Kulcsszavak:
válság, helyreállítás, regionális egyenlőtlenségek, ellenálló képesség, turizmusAbsztrakt
A COVID-19 világjárványt megelőző évtizedben a globális nemzetközi turizmus folyamatos növekedést mutatott, ám a 2020-as krízis rávilágított az ágazat rendkívüli érzékenységére és sebezhetőségére, alapjaiban rengetve meg a szektort. Tanulmányunk a turizmus újraindulásának mintázatait vizsgálja Közép-Európa négy országában: Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. A kutatás a 2018 és 2022 közötti időszak regionális szintű adataira támaszkodik, kiemelt figyelmet fordítva a vendégéjszakák és a turisztikai kapacitások alakulására. Hipotézisünk szerint a szezonálisan erősebben ingadozó turisztikai célpontok és térségek a jellemzőikből fakadóan érzékenyebbek a válságokra, ugyanakkor – megfelelő lokalizációs adottságaik révén – képesek lehetnek a gyorsabb regenerálódásra is. Kvantilis térképeket használtunk a térbeli egyenlőtlenségek ábrázolására a következő változók esetében: belföldi és külföldi vendégéjszakák turisztikai szálláshelyeken, a két megelőző évhez és 2019-hez viszonyított változás, vendégéjszakák száma, férőhelyek (ágyak) száma és szálláshelyek száma. Klaszterezési modelleket (hierarchikus, K-means) használtunk a megfigyelések térbeli mintázatának meghatározására. Az elemzés eredményei szerint a régiók turisztikai teljesítménye jelentős térbeli különbségeket mutatott a COVID-19 utáni időszakban. Az elemzett térségek egy része dinamikusabb helyreállítási képességgel rendelkezett: a régiók több mint felében a 2022-es vendégéjszakaszám meghaladta a 2020-as értéket, ugyanakkor 40%-ukban még a 2019-es, COVID-sokk előtti szintjét sem érte el. Kimutatható volt, hogy a COVID-19 miatt jelentősebben visszaesett térségekben gyorsabb volt a helyreállás. A régiók közös jellemzője, hogy a külföldi vendégforgalomtól függő területek szenvedték el a legnagyobb visszaesést, míg a belföldi turizmusra támaszkodó térségek gyorsabb kilábalást mutattak.
Hivatkozások
Barcza, A – Csapó, J. – Hinek, M. – Marton, G. – Alpek, L. (2023): Examining Seasonality in Tourism with Special Reference to the Recent Effects of Covid-19 – The Case of the Sopron-Fertő Tourism Destination (Hungary). European Countryside, 15(2), 243–258. https://doi.org/10.2478/euco-2023-0013
Behringer, Z. – Kulcsár, N. – Hinek, M. – Tevely, T. (2023): Turisztikai mobilitásváltozás a Covid19-pandémia alatt és után, különös tekintettel a közlekedési eszköz- és desztinációválasz-tásra. Turizmus Bulletin, 23(3), 26–36. https://doi.org/10.14267/turbull.2023v23n3.3
Bieliková, H. – Palenčíková, Z. (2021): Sustainable Tourism Development in Times of the COVID-19 Pandemic: Case Study of Slovakia. In Demir, M. –Dalgıç, A. –Ergen F. (szerk.) Handbook of Research on the Impacts and Implications of COVID-19 on the Tourism Industry. IGI Global Scientific Publishing. pp. 823–842. https://doi.org/10.4018/978-1-7998-8231-2.ch040
Cheer, J. M. – Ting, H. – Leong, C. M. (2021): Responsible tourism: a new era of responsibility? Journal of Responsible Tourism Management, 1(1), 1–17. https://doi.org/10.47263/JRTM.01-01-01
Czirfusz, M. (2021): A COVID-19-válság és a térbeli munkamegosztás változásai Magyarorszá-gon. Területi Statisztika, 61(3), 320–336. https://doi.org/10.15196/ts610303
Cochrane, J. (2010): The Sphere of Tourism Resilience. Tourism Recreation Research, 35(2), 173–185. https://10.1080/02508281.2010.11081632
Costantino, S. – Cracolici, M. F. – Elhorst, J. P. (2023): A spatial origin-destination approach for the analysis of local tourism demand in Italy. Papers in Regional Science, 102, 393–419. https://doi.org/10.1111/pirs.12726
Csapó J. – Lőrincz K. (2020): A turizmus gazdaságban betöltött szerepe és irányai Magyarorszá-gon a COVID-19 előtt és után. Geometodika, 4(3). pp. 5–16.
Debreceni, J. – Fekete-Frojimovics, Zs. (2023): Understanding Resilience in Tourism and Hospi-tality. Regional and Business Studies, 15(1), 5–18. https://doi.org/10.33568/rbs.4388
Duro, J. A. – Perez-Laborda, A. – Fernandez, M. (2022): Territorial tourism resilience in the COVID-19 summer. Annals of Tourism Research Empirical Insights, 3(1), 100039. https://doi.org/10.1016/j.annale.2022.100039
El-Said, O. – Aziz, H. (2022): Virtual tours a means to an end: An analysis of virtual tours’ role in tourism recovery post COVID-19. Journal of Travel Research, 61(3), 528–548.
Eurostat (2025): A turizmus ágazat statisztikai adatbázisai. Online elérhetőség: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/icts?lang=en&subtheme=tour&display=list&sort=category
Falk, M. T. – Hagsten, E. & Lin, X. (2022): Domestic tourism demand in the North and the So-uth of Europe in the Covid-19 summer of 2020. The Annals of Regional Science, 69, 537–553. https://doi.org/10.1007/s00168-022-01147-5
Fenz, G. – Stix, H. – Vondra, K. (2021): Austrian tourism sector badly hit by COVID-19 pan-demic. Monetary Policy & the Economy, (20/Q4-21/Q1), 41–63.
Folke, C. – Carpenter, S. – Elmqvist, T. – Gunderson, L. – Holling, C. S. – Walker, B. (2002): Resilience and sustainable development: building adaptive capacity in a world of transformati-ons. AMBIO: A Journal of the Human Environment, 31(5), 437–440.
Gaki, E. – Koufodontis, N. I. (2022): Regional tourism resilience and recovery in times of crises. GeoJournal of Tourism and Geosites, 40(1), 259–266. https://doi.org/10.30892/gtg.40131-827
Gyurkó, Á. – Bujdosó, Z. – Hamza, Cs. (2023): Magyarország idegenforgalmi helyzetértékelése 2004-2022 között a regionális különbségek tükrében. Acta Carolus Robertus, 13(2), 50–66. https://doi.org/10.33032/acr.4887
Hoschek, M. – Mészáros, K. – Németh, M. (2022): Fenntartható aktív turizmus In: Széles, Zs. – Resperger, R. – Szőke, T. M. (szerk.) A kriptovaluták szerepe a fenntartható gazdaságban : XVI. Sopro-ni Pénzügyi Napok pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia, Sopron, 2022. szeptember 28–30., Sopron : Soproni Egyetem Kiadó (2022) 518 p. pp. 442–458., 17 p. ISBN 978-963-334-451-4 http://publicatio.uni-sopron.hu/2675/1/1_SPN-2022-Konfkotet-Hoschek-et_al-442-458.pdf
Holling, C. S. (1973): Resilience and stability of ecological systems. Annual Review of Ecology and Systematics, 4., 1–23.
Magyar Turisztikai Ügynökség (2021): Turizmus 2.0. Stratégia. Magyar Turisztikai Ügynökség hon-lapja, https://mtu.gov.hu/dokumentumok/NTS2030_Turizmus2.0-Strategia.pdf
Kadiu, A. (2021): Building up tourism resilience after COVID-19. The case of Albania. Economy & Business Journal, 15(1), 392–400.
Karagöz, D. – Günay Aktaş, S. – Mert Kantar, Y. (2022): Spatial analysis of the relationship bet-ween tourist attractions and tourist flows in Turkey. European Journal of Tourism Research, 31, 3102. https://doi.org/10.54055/ejtr.v31i.2745
Kökény, L. – Kenesei, Z. (2022): A turisztikai fogyasztók magatartásának vizsgálata a Covid19-pandémia első hullámának árnyékában. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 12(4), 30–53. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.4.30
Matei, N.A. – García-León, D. – Dosio, A. – Batista e Silva, F. – Ribeiro Barranco, R. – Císcar Martínez, J.C. (2023): Regional impact of climate change on European tourism demand, Publications Offi-ce of the European Union, https://data.europa.eu/doi/10.2760/899611
Pascariu, G. C. – Ibănescu, B. C. – Nijkamp, P. – Kourtit, K. (2021): Tourism and Economic Resilience: Implications for Regional Policies. Tourism and Regional Science, 53, 129–147. https://doi.org/10.1007/978-981-16-3623-3_8
Pogácsás, P. – Szepesi, B. (2023): A koronavírus hatása a magyar kis- és középvállalkozásokra. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 54(2), 25–39. https://doi.org/10.14267/veztud.2023.02.03
Sharma, G. D. – Thomas, A. – Paul, J. (2021): Reviving tourism industry post-COVID-19: A resilience-based framework. Tourism Management Perspectives, 37, 100786. https://doi.org/10.1016/j.tmp.2020.100786
Toubes, Diego R. – Noelia Araújo Vila, – Jose A. Fraiz Brea (2021): Changes in consumption patterns and tourist promotion after the COVID-19 pandemic. Journal of Theoretical and Applied Electronic Commerce Research, 16(5), 1332–1352. https://doi.org/10.3390/jtaer16050075
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Turnai Zsófia, Horváthné Kovács Bernadett, Koncz Gábor, Barna Róbert
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
