Nyelvi kihívások kezelése a felsőoktatásban: nemzetközi tapasztalatok szakirodalmi elemzése
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.6325Kulcsszavak:
nyelvi akadályok, nemzetközi tudományos közösség, kulturális kompetenciaAbsztrakt
A globalizáció hatására a felsőoktatás egyre inkább nemzetközivé válik. A hallgatók ma már könnyedén találnak maguknak külföldi egyetemeket, a kutatók és az oktatók pedig egyre inkább nemzetközi környezetben dolgoznak. A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyeik mind a kutatók, mind a hallgatók számára iránytűként szolgálnak, de számos kihívással is együtt járnak. Ilyen kihívások a nyelvi akadályok is.
Jelen tanulmány a tudományos életben jelentkező nyelvi kihívásokat vizsgálja, különös tekintettel a felsőoktatási intézményekre. A kutatás rámutat, hogy a nyelvi akadályok nemcsak az egyéni teljesítményt befolyásolják, hanem gátolják a tudományos együttműködést és a tudásmegosztást is. Emellett elemzésre került a nyelvi készségek és a kulturális kompetenciák közötti összefüggés, és az, hogy ezek a tényezők milyen szerepet játszanak a sikeres nemzetközi kutatói karrierben.
A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a nyelvi akadályok leküzdése érdekében a felsőoktatási intézményeknek és a tudományos közösségnek együtt kell működniük a nyelvi készségek fejlesztésében, a kulturális tudatosság erősítésében és a többnyelvűség előmozdításában. Az átfogó támogató mechanizmusok kialakításával biztosítható, hogy minden tudós sikeresen boldoguljon a globalizált tudományos életben.
Hivatkozások
Alberts, H. C. (2008): The challenges and opportunities of foreign-born instructors in the classroom. Journal of Geography in Higher Education, 32(2), 189–203. https://doi.org/10.1080/03098260701731306
Alhendi, O. (2019): The impact of the quality of education in English on Hungary's economy. Cross-Cultural Management Journal, 21(1), 35–43. https://doi.org/10.2139/ssrn.3394840
Amano, T. – González-Varo, J. P. – Sutherland, W. J. (2016): Languages are still a major barrier to global science. PLoS biology, 14(12), e2000933. https://doi.org/10.1371/journal.pbio.2000933
Andersen, H. – Rasmussen, E. S. (2004): The role of language skills in corporate communicati-on. Corporate Communications: An International Journal, 9(3), 231–242. https://doi.org/10.1108/13563280410551150
Balula, A. – Leão, D. (2021): Multilingualism within Scholarly Communication in SSH: A litera-ture review. JLIS: Italian Journal of Library, Archives and Information Science= Rivista italiana di bibli-oteconomia, archivistica e scienza dell'informazione, 12(2), 88–98. https://doi.org/10.4403/jlis.it-12672
Barbosa, Í. – Cabral-Cardoso, C. (2007): Managing diversity in academic organizations: a chal-lenge to organizational culture. Women in Management Review, 22(4), 274–288. https://doi.org/10.1108/09649420710754237
Baruch, Y. (2013): Careers in academe: The academic labour market as an eco‐system. Career Development International, 18(2), 196–210. https://doi.org/10.1108/cdi-09-2012-0092
Bash, L. (2009): Engaging with cross‐cultural communication barriers in globalized higher edu-cation: the case of research‐degree students. Intercultural Education, 20(5), 475–483. https://doi.org/10.1080/14675980903371340
Bennett, K. (2014): English as a lingua franca in academia: Combating epistemicide through translator training. In: Taviano, S. (szerk.) English as a Lingua Franca pp. 169–193. London, Routledge.
Flowerdew, J. (2012): English for research publication purposes. In: Paltridge B. – Starfield, S. (szerk): The Handbook of English for specific purposes, pp. 301–321. Oxford: Wiley-Blackwel.
Gordin, M. D. (2015): Scientific Babel: How science was done before and after global English. Chicago. University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226000329.001.0001
Horn, S. A. (2017): Non-English nativeness as stigma in academic settings. Academy of Manage-ment Learning & Education, 16(4), 579–602. https://doi.org/10.5465/amle.2015.0194
Hsieh, H. (2012): Challenges facing Chinese academic staff in a UK university in terms of language, relationships and culture. Teaching in Higher Education, 17(4), 371–383. https://doi.org/10.1080/13562517.2011.641001
Ippolito, K. (2007): Promoting intercultural learning in a multicultural university: ideals and realities. Teaching in Higher Education, 12(5–6), 749–763. https://doi.org/10.1080/13562510701596356
Kalafatics, Z. (2022): A kultúraközvetítés lehetőségei Tapasztalatok a MID oktatása területén a Budapesti Gazdasági Egyetemen. In: Dobos, Á. (szerk). Aktuális kihívások a szak/nyelvoktatásban. A módszertani megújulás lehetőségei. pp. 109–114. Budapest, Budapesti Corvi-nus Egyetem
Karhunen, P. – Kankaanranta, A. – Louhiala-Salminen, L. – Piekkari, R. (2018): Let's Talk about Language: A Review of Language-Sensitive Research in International Management. Jour-nal of Management Studies, 55(6), 980–1013. https://doi.org/10.1111/joms.12354
Kim, E. (2009): Beyond language barriers: Teaching self-efficacy among East Asian internatio-nal teaching assistants. International Journal of Teaching and Learning in Higher Education, 21(2), 171–180. https://doi.org/10.1037/e629232009-001
Kulczycki, E. – Guns, R. – Pölönen, J. –Engels, T. C. – Rozkosz, E. A. – Zuccala, A. A. –Sivertsen, G. (2020): Multilingual publishing in the social sciences and humanities: A seven‐country European study. Journal of the Association for Information Science and Technology, 71(11), 1371–1385. https://doi.org/10.1002/asi.24336
Lei, J. – Hu, G. (2019): Doctoral candidates' dual role as student and expert scholarly writer: An activity theory perspective. English for Specific Purposes, 54, 62–74. https://doi.org/10.1016/j.esp.2018.12.003
Lendák-Kabók, K. – Lendák, I. (2017): Language barrier faced by Hungarian women students and teaching staff in the higher education system in Serbia. Minority languages in education and language learning: Challenges and new perspectives, 281–294. https://doi.org/10.18485/fid.2017.7.ch16
Liu, W. (2017): The changing role of non‐English papers in scholarly communication: Evidence from Web of Science's three journal citation indexes. Learned Publishing, 30(2), 115–123. https://doi.org/10.1002/leap.1089
Luczaj, K. – Leonowicz-Bukala, I. – Kurek-Ochmanska, O. (2022): English as a lingua franca? The limits of everyday English language communication in Polish academia. English for Specific Purposes, Vol 66, 3–16. https://doi.org/10.1016/j.esp.2021.11.002
Márquez, M. C. – Porras, A. M. (2020): Science communication in multiple languages is critical to its effectiveness. Frontiers in Communication, 5, 31. https://doi.org/10.3389/fcomm.2020.00031
Medved, D. –Franco, A. – Gao, X. – Yang, F. (2013): Challenges in teaching international stu-dents: group separation, language barriers and culture differences. Genombrottet, Lunds teknis-ka högskola.Letöltés dátuma: 2024. 10. 20. forrás: https://lucris.lub.lu.se/ws/portalfiles/portal/5561296/4216001.pdf
Mehmood, S. – Bano A. – Muhammad, A. K. – Erdey, L. (2024): Effect of workplace bullying and incivility on employee performance: Mediating role of psychological well being. Journal of Infrastructure, Policy and Development, 8(5), 3390. https://doi.org/10.24294/jipd.v8i5.3390
Probáld, F. (2018): Magyar társadalomföldrajz - mindinkább angolul? Földrajzi Közlemények, 142.(3). 247–254. https://doi.org/10.17649/tet.21.1.1091
Pudelko, M. –Tenzer, H. (2019): Boundaryless careers or career boundaries? The impact of language barriers on academic careers in international business schools. Academy of Management Learning & Education, 18(2), 213–240. https://doi.org/10.5465/amle.2017.0236
Richardson, J. – Zikic, J. (2007): The darker side of an international academic career. Career Development International, 12(2), 164–186. https://doi.org/10.1108/13620430710733640
Sivertsen, G. (2018): Balanced multilingualism in science. BiD, 40. https://doi.org/10.1344/bid2018.40.25
Śliwa, M. – Johansson, M. (2014): How non-native English-speaking staff are evaluated in linguistically diverse organizations: A sociolinguistic perspective. Journal of International Business Studies, 45, 1133–1151. https://doi.org/10.1057/jibs.2014.21
Śliwa, M. –Johansson, M. (2015): Playing in the academic field: Non-native English-speaking academics in UK business schools. Culture and Organization, 21(1), 78–95. https://doi.org/10.1080/14759551.2013.828725
Spolsky, B. (1986): Overcoming Language Barriers to Education in a Multilingual World. In Spolsky (Ed.): Language and education in multilingual settings. Clevedon: Multilingual Matters. [Hely nélkül /S. l.]
Steigerwald, E. – Ramírez-Castañeda, V. – Brandt, D. Y. – Báldi, A. –Shapiro, J. T. – Bowker, L. – Tarvin, R. D. (2022): Overcoming language barriers in academia: Machine translation tools and a vision for a multilingual future. BioScience, 72(10), 988–998. https://doi.org/10.1093/biosci/biac062
Tenzer, H. – Pudelko, M. – Zellmer-Bruhn, M., (2021): The impact of language barriers on knowledge processing in multinational teams. Journal of World Business, 56(2). https://doi.org/10.1016/j.jwb.2020.101184
Tenzer, H. – Terjesen, S. –Harzing, A. W. (2017): Language in international business: A review and agenda for future research. Management international review, 57(6), 815–854. https://doi.org/10.1007/s11575-017-0319-x
Tietze, S. (2008): The work of management academics: An English language perspective. Eng-lish for Specific Purposes, 27(4), 371–386. https://doi.org/10.1016/j.esp.2008.05.002
Tietze, S. (2018): Multilingual research, monolingual publications: management scholarship in English only? European Journal of International Management, 12(1/2), 28–45. https://doi.org/10.1504/ejim.2018.089037
Warchał, K. (2024): Attitudes towards English for research publication in a multilingual context: The case of Polish linguists. Journal of English for Academic Purposes, 71(101403). https://doi.org/10.1016/j.jeap.2024.101403
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Várnagy Edina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
