Brands, tastes, judgements

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.3437

Kulcsszavak:

private label, blind test, brand test

Absztrakt

Selective bias is the tendency to interpret information in ways that are consistent with our preconceived notions. If, for example, consumers have different opinions about branded and non-branded versions of certain products, it can also be caused by the fact that they perceive the product differently due to their beliefs about the brand in any way (e.g. previous experience, brand name).

With the involvement of several food industry products, I tested the relationship between the brand and perceived taste on two independent groups. During a blind test, I researched whether the favored branded product is really more tastier, and I used the brand test to check the effect of brand awareness on taste.

Információk a szerzőről

  • Márta Paraszt, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet

    Márta Paraszt
    assistant lecturer
    MATE, Institute for Rural Development and Sustainable Economy
    Paraszt.Marta@uni-mate.hu

Hivatkozások

Agárdi I. (2010): Kereskedelmi marketing és menedzsment, Budapest: Akadémiai Kiadó, 172. p.

Ács P. (2014): Összefüggés vizsgálatok, In: Ács P. (szerk.): Gyakorlati adatelemzés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, 203–205. pp.

Allison R. I. – Uhl K. P. (1964): Influence of Beer Brand Identification on Taste Percep-tion. Journal of Marketing Research 1(3), 36–39.

Balló Z. (2014): Empirikus eredmények a fogyasztók kereskedelmi márkákkal kapcsolatos attitűdjéről a napi fogyasztási cikkek piacán, Marketing & Menedzsment 2014. 48(1), 25–36.

Bauer A. – Berács J. – Kenesei Zs. (2016): Marketing alapismeretek, Budapest: Akadémiai Kiadó

Bauer A. – Kolos K. (szerk.) (2017): Márkamenedzsment [Digitális kiad.] Budapest: Akadé-miai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634540106. Download date: 2022. 11. 04., Source: https://mersz.hu/hivatkozas/dj201mm_89_p5/#dj201mm_89_p5

Dudás Gy. – Kürthy Gy. – Darvasné Ördög E. – Vajda Á. – Székelyhidi K. – Radóczné Kocsis T. – Takács E. (2019): Sajátmárkás élelmiszerek – lehetőség vagy veszély a ma-gyarországi élelmiszer-feldolgozók számára?, Marketing & Menedzsment 2019. 53(4), 25–37. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.04.03

Forgács D. – Forgács A. – Forgács D. (2013): A tömeges elhízás pszichológiája. Magyar Tudomány, 7.

Földi K. (2014): Kereskedelmi márkás élelmiszerek vizsgálata Kelet-Magyarországon In: Lukovics M. – Zuti B. (szerk.): A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 289–305. o. quotes Lincoln, K. – Thomassen, L. (2009): Private Label: Turning the Retail Brand Threat into Your Biggest Opportunity Kogan Page, London

Földi K. – Polya É. (2017): Kereskedelmi márkás élelmiszerek vásárlási szokásainak kvalitatív kutatása Kelet Magyarországon 2017-ben, GRADUS, 4 (2), 538–543. Download date: 2022. 11.02., Source: http://gradus.kefo.hu/archive/2017-2/2017_ECO_011

Kristóf E. (2014): Kereskedelmi márkák jelentőségének és polctükörképének elemzése a hazai élelmiszer kiskereskedelemben, In: Tavaszi Szél Konferenciakötet 2014, Debrecen, 114–125.

Lehota J. (2001): Az élelmiszer-vásárlói és -fogyasztói magatartás rendszere. In: Lehota J. (szerk.): Élelmiszer-gazdasági marketing, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 42. p.

Lehota J. (1994): Agrármarketing alapismeretek. In: Lehota J. – Tomcsányi P. (szerk.): Agrármarketing, Budapest, Mezőgazda Kiadó, 25. p.

Lőrincz K. – Sulyok J. (2017): Turizmusmarketing, [Digitális kiad.] Budapest: Akadémiai Kiadó, Download date: 2022. 10. 30. Source: https://mersz.hu/hivatkozas/dj277tm_41_p9#dj277tm_41_p9

Markovina, J. – Stewart-Knox, B. J. – Rankin, A. – Gibney, M. – Almeida, M. D. V. – Fischer, A. R. H. – Kuznesof, S. A. – Poínhos, R. – Panzone, L. – Frewer, L. J. (2015): Food4Me study: Validity and reliability of Food Choice Questionnaire in 9 European countries. Food Quality and Preference, 45, 26–32. DOI: https://doi.org/10.1016/j.foodqual.2015.05.002

Kotler P. – Keller K. L (2012): Marketingmenedzsment, Budapest: Akadémiai Kiadó, 193. p.

Orgovány A. (2012): Huszonévesek energiaital-fogyasztási szokásai. Economica, 5 (Különszám), 113–127.

Paraszt M. – Papp J. (2019): Márkák, színek, illúziók. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyam-atok, 14(2), 193–204.

Rekettye G. – Hetesi E. (2017): Kínálatmenedzsment [Digitális kiad.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789630598804 Download date: 2022. 11. 04., Source: https://mersz.hu/hivatkozas/dj228km_70_p2/#dj228km_70_p2

Sipos L. – Pádár K. – Soós R. (2007): Ásványvíz-preferenciák a fiatalok körében. Marketing & Menedzsment, 41(3), 39–50.

Szántó Sz. - Hinora F. (2010): Minden, ami marketing, Budapest: Hinora Cégcsoport, 114. p.

Szerző nélkül (2020): Tavaly 2500 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, ORIGO honlapja, Download date: 2022. 10.30., Source: https://www.origo.hu/gazdasag/20200204-nielsen-kiskereskedelem-2019.html

Szerző nélkül (2021): Az új helyzet a magyar vásárló céltudatosságát, tervezésre törekvését ered-ményezi, Trademagazin honlapja, Download date: 2022. 10. 30., Source: https://trademagazin.hu/hu/az-uj-helyzet-a-magyar-vasarlo-celtudatossagat-tervezesre-torekveset-eredmenyezi/

Tisza A. (2019): Továbbra is felívelőben a kereskedelmi márkák, Trademagazin honlapja, Download date: 2022. 11. 02. Source: https://trademagazin.hu/hu/tovabbra-is-feliveloben-a-kereskedelmi-markak/

Tooth G. (2001): Az élelmiszerek csomagolása, címkézése és márkázása, In: Lehota J. (szerk.): Élelmiszer-gazdasági marketing, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 224. p.

Veres Z. – Hoffmann M. – Kozák Á. (szerk.) (2017): Bevezetés a piackutatásba [Digitális kiad.] Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634540038. Download date: 2022. 11. 04., Source: https://mersz.hu/hivatkozas/dj219bap_69_p9/#dj219bap_69_p9

Letöltések

Megjelent

2022-12-28

Hogyan kell idézni

Brands, tastes, judgements. (2022). Acta Carolus Robertus, 12(Különszám), 56-67. https://doi.org/10.33032/acr.3437