Különböző takarmányadagok hatása a kősüllő (Sander volgensis Gmelin 1788) növekedésére és testösszetételére intenzív nevelés mellett
Kulcsszavak:
kősüllő, intenzív nevelés, eltérő takarmányadagok, növekedés, testösszetételAbsztrakt
A hathetes kísérletben 84 kősüllőt telepítettünk recirkulációs rendszerben üzemelő akváriumokba. A vizsgálat során egy 11,5% nyerszsír-, és 45% nyersfehérje-tartalmú haltáppal naponta egy alkalommal etettünk három különböző napi mennyiségben, a halbiomassza 1%, 2% és 3%-ában. A kísérlet végén csoportonként három egyedet laboratóriumba küldtünk a testösszetételük meghatározására. A takarmányértékesítés 0,85–0,90 g/g között alakult. A takarmányadagoknak a termelési paraméterek közül jelentős hatása volt a növekedési sebesség és a takarmánypazarlás értékeire. A teljestest összetételére azonban a különböző takarmányozási szintnek nem volt statisztikailag igazolható hatása (P = 0,05). Megállapítottuk, hogy a kősüllő esetében, egynyaras korban a halbiomassza 1,5–2% körüli napi takarmányadaggal érhető el a legjobb növekedés.
Hivatkozások
Bercsényi M., Merth J., Födelmesi Z., Müller T. (2001): Süllő és kősüllő nevelése tápon. XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás. HAKI, Szarvas, 2001. május 16–17. Konferencia kiadvány, 41.
Bódis M., Makkosné Takács Sz. (2003): Süllő nevelése táppal – ketreces kísérletek. Halászat, 96(3), 136–138.
Bokor, Z., Müller, T., Bercsényi, M., Horváth, L., Urbányi, B., Horváth, Á. (2007): Cryopreservation of sperm of two European percid species, the pikeperch (Sander lucioperca) and the Volga pikeperch (S. volgensis). Acta Biologica Hungarica, 58(2), 199–207. https://doi.org/10.1556/ABiol.58.2007.2.6
Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa (HOSZ) (2007): Jelentés a Szövetség és tagjai működésének 2006. évi eredményeiről. (Fehér Könyv), Budapest, 2007. 2–5.
Holcik, J. (2003): Changes in the fish fauna and fisheries in the Slovak section of the Danube River: A review. Ann. Limnol. Int. J. Lim., 39(3), 177–195. https://doi.org/10.1051/limn/2003015
ISO (1978): Animal feeding stuffs – Determination of crude ash. ISO 5984 International Organization for Standardization.
ISO (1985): Animal feeding stuffs – Determination of fat content. ISO 6492 International Organization for Standardization.
ISO (1997): Animal feeding stuffs – Determination of nitrogen content and calculation of crude protein content – Kjeldahl method. ISO 5983 International Organization for Standardization.
Jankowska, B., Zakes, Z., Zmijewski, T., Szczepkowski, M. (2003): Fatty acid and meat utility of wild and cultured zander, Sander lucioperca (L.). Electronic Journal of Polish Agricultural Universities, 6. 1. Fisheries.
Molnár T., Stettner G., Müller T., Szabó G., Hancz Cs. (2004): A telepítési sűrűség hatásának vizsgálata intenzíven nevelt kősüllőnél. XXVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, szarvas, 2004. május 7-8. Halászatfejlesztés, 29. 75–82.
Müller, T., Taller, J., Nyitrai, G., Kucska, B., Cernák, I., Bercsényi, M. (2004): Hybrid of pikeperch, Sander lucioperca (L.) and Volga perch, S. volgense (Gmelin). – A short communication. Aquaculture Research, 35. 915–916. https://doi.org/10.1111/j.1365-2109.2004.01088.x
Müller T., Nyitrai G., Kucska B., Bódis M., Bercsényi M (2005): A kősüllő mesterséges szaporítása. XXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás, HAKI, Szarvas, 2005. május 4–5. Konferencia kiadvány: 23.
Pintér K. (2006): Magyarország halászata 2005-ben. Halászat, 99(2), 48–53.
Rónyai A., Gál D. (2003): Előzetes adatok a táppal takarmányozott fogassüllő növekedéséről és takarmány-hasznosításáról. XXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, 2003. május 7-8. Halászatfejlesztés, 28. 173–179.
Rónyai A., Németh Á. (2006): Süllőtenyésztés-ma, I. Irodalmi áttekintés. Halászat, 99(3), 112–118.
Schultz, C., Knaus, U., Wirth, M., Rennert, B. (2005): Effects of varying dietary fatty acid profil on growth performance, fatty acid, body and tissue composition of juvenile pike perch (Sander lucioperca). Aquaculture Nutrition, 11. 403–413. https://doi.org/10.1111/j.1365-2095.2005.00369.x
Specziár A., Bíró P. (2002): A balatoni kősüllő (Stizostedion volgensis) ökológiájáról. Halászat, 95(1), 33–40.
Specziár A., Tölg L., Bíró P. (2000): A Balaton halfaunájának vizsgálata. XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás, HAKI, Szarvas, 2000. május 24–25. Halászatfejlesztés, 24. 115–125.
Szabó G., Hancz Cs., Stettner G., Bódis M., Molnár T. (2006): Eltérő napi takarmányadagok hatása a táppal etetett süllő (Sander lucioperca L.) növekedésére és testösszetételére. XXX. Halászati Tudományos Tanácskozás, HAKI. Szarvas, 2006. május 24–25. Halászatfejlesztés, 31. 63–173.
Szabó G., Molnár T., Müller T., Hancz Cs. (2008): Kősüllő (Stizostedion volgensis G) intenzív nevelése eltérő zsírforrásokat tartalmazó haltápok etetése mellett. XXXII. Halászati Tudományos Tanácskozás, HAKI. Szarvas, 2008. május 14–15. Konferencia kiadvány: 53.
Tahy B. (1996): Gondolatok a balatoni kősüllőállományról. Halászat, 85(3), 104.
Zakes, Z. (2003): Pikeperch, Sander lucioperca (L.) production in recirculating systems. Bulletin VURH Vodnany, 1–2. 136–140.
Zakes, Z., Demska-Zakes, D., Karczewski, P., Karpinski, A. (2001): Selected metabolic aspects of pike-perch, Stizostedion lucioperca (L.) in a water recirculation system. Archives of Polish Fisheries, 9(1), 25–37.
Zakes, Z., Przybyl, A., Wozniak, M., Szczepowski, M., Mazurkiewicz, J. (2004): Growth performance of juvenile pikeperch, Sander lucioperca (L.) fed graded levels of dietary lipids. Czech. J. Anim. Sci., 49(4), 156–163. https://doi.org/10.17221/4294-CJAS
Zakes, Z., Kowalska, A., Czerniak, S., Demska-Zakes, K. (2006): Effect of feeding frequency on growth and size variation in juvenile pikeperch, Sander lucioperca (L.). Czech Journal of Animal Science, 51(2), 85–91. https://doi.org/10.17221/3914-CJAS
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Szabó Gergely, Müller Tamás, Molnár Tamás, Sudár Gergő, Zdzisław Zakęś, Hancz Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
