Kvalitatív és kvantitatív Zooplankton vizsgálatok halastavakban
Kulcsszavak:
Zooplankton, halastó, természetes hozamAbsztrakt
Kísérleteink során azt vizsgáltuk két magyarországi halastórendszerben, hogy a tavakban található Zooplankton szerezetek a különböző ponty korosztályok számára mennyi felvehető, hasznosítható táplálékot biztosítanak. A hagyományos, rendszertani besoroláson alapuló módszerrel szemben - a korábban az előnevelt, egy-, két-, háromnyaras pontyokon elvégzett béltartalom analízisek alapján - 500 µm alatti és feletti mérettartományba soroltuk a talált Zooplankton fajokat. A halastavakban összesen 38 fajt azonosítottunk, 75% előfordulási gyakoriság felett 6 faj, 50-75% között 6 faj, 10-50% között 8 faj volt jellemző. A dominancia viszonyokat szemlélteti, hogy 50% felett mindössze 5 faj található. Gyakorlati termelésbiológiai szempontból, figyelembe véve a béltartalom analízisek eredményeit, valamint azt a tényt, hogy a ponty nem szelektív planktonfogyasztó, a halastavakban 7-8 faj meghatározó. Vizsgálataink szerint a biomassza alapján a Rotatoria méretű (500 µm-nál kisebb) Zooplankton fajok mind rendszertani besorolás, mind a méret szerinti felosztás alapján az egész vegetációs időszakban kisebb részarányt képviseltek a másik két csoporthoz viszonyítva. Az egyedszámot tekintve azonban az 500 µm alatti Zooplankton az egész vegetációs időszakban lényegesen meghaladja a Cladocera és Copepoda fajokét. Az 500 µm feletti mérettartományban a Cladocera fajok lényegesen kisebb szerepet játszanak, mint a Copepodák, kivéve a ponty-amur bikulturás telepítést. Ebből adódik, hogy a vizsgált tórendszerekben a Copepodák a legfontosabb táplálékszervezetei az egy-, két- és háromnyaras pontyállományoknak. Eredményeink alapján a hagyományos, rendszertani felosztás szerinti Zooplankton feldolgozási metodikával szemben előnyben kell részesíteni a mérettartományok szerinti csoportosítást, mert így pontosabb képet kaphatunk a pontyok számára ténylegesen hasznosítható táplálék mennyiségéről. A faj szerinti meghatározás továbbra is szükségszerű, mert ennek alapján kapunk információt a biológiai vízminőségről és tó termelésbiológiai állapotáról.