Növényi eredetű élelmiszer- és takarmány-alapanyagok aminosav-összetételének alakulása a nyersfehérje-tartalom függvényében
Kulcsszavak:
nyersfehérje-tartalom, aminosav-összetétel, esszenciális aminosavak, biológiai értékAbsztrakt
Különböző takarmány-alapanyagok (búza, árpa, kukorica, zab, köles, szójabab, napraforgó és repcedara) nyersfehérje-tartalmát, aminosav-tartalmát, a fehérje aminosav-összetételét, és biológiai értékét határozták meg. A regressziós egyenletekkel bizonyították, hogy az aminosavak mennyisége a növekvő nyersfehérje-tartalommal nő, tehát az aminosav-tartalom a nyersfehérje-tartalom alapján becsülhető. A takarmányfehérje esetében viszont csak annak glutaminsav- és lizintartalmát lehet csak a nyersfehérje-tartalom alapján becsülni. A fehérje aminosav-összetételét vizsgálva a nyersfehérje-tartalom függvényében, megállapították, hogy növekvő nyersfehérjetartalommal a nem esszenciális aminosavak mennyisége nő, az esszenciális aminosavak mennyisége viszont csökken, melynek következtében a fehérje biológia értéke is kisebb lesz.
Hivatkozások
Bocz E., Pepó J. (1984). A műtrágyázás és az öntőzés hatása az őszi búzafajták minőségére. Növénytermelés, 33(5), 407–417.
Csapó J., Csapóné Kiss Zs. (1985). Új ioncserés oszlopkromatográfiás módszerek élelmiszerek és takarmányok analízisében. MTA Kémiai Tudományok Osztálya, Budapest, Erdey László díjas pályamunka. 1–139.
Csapó J., Tóth-Pósfai I., Csapóné Kiss Zs. (1986). Optimization of hydrolysis at determination of amino acids content in food and feed product. Acta Alimentaria, 15. 3–21.
Eppendorfer, W. N. (1975). Effects of fertilizers on quality and national value of grain protein. Fertilizer use and protein production. Der Bund AC., Bern. Switzerland, 249–263.
Győri Z., Bocz E. (1982). Az öntözés és trágyázás hatása Jubilejnaja 50 búzafajta termék minőségére. Növénytermelés, 31(3), 217–225.
Hoffmann, P., Tanner, M., Hoeser, K., Averdunk, G. (1975). Untersuchungen über Einfluss einer Sticksoff-Spätdüngung auf Ertrag, Protein- und Aminosauregehalt bei verschiedenen. Weizensorton. Landwirtsch. Forschung, 28. 1–23.
Ivery, F. J. (1986). Optimizing ingredient utilization. Proceedings of the 1986 Animal Nutrition Council Symposia. 1–13.
Jahn-Deesbach, W. (1981). Untersucheungen Über den Einfluss von Klimafaktoren auf Ertrag und Qualität von Weizen (Klimakammerversuche). Getreide, Mehl u. Brot., 35. 281–286.
Jahn-Deesbach, W., Schipper, A. (1982). Über die Anderungen der Aminosäuren- Gehalte in Gerete bei steigerden Rohproteingehalten. Landwirtsch. Forschung. 3–4.
Jensen, L. S. (1986). Low protein diets and amino acid supplementation for broilers. Degussa Technicol Symposium. Indianapolis, Indiana, May 6. 4–15.
Kiss E., Debreczeni K., Pethes J. (1985). A különböző időben adagolt nitrogén fejtrágya beépülése az őszi búza szemtermésében. Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. Akad. Kiad. Budapest, 228–234.
Michael, G., Blume, B., Faust, M. (1961). Die Eiweissqualität von Körnern verschiedener Getreidearten in Abhängigkeit von Stickstoffversorgung und Entiwcklungszustand. Z. Pflanzenerähr, Düng, Bodenkde., 92(2), 106–116. https://doi.org/10.1002/jpln.19610920203
Németh I. (1983). A búza és kukorica nyersfehérje- és aminosav-tartalmának alakulása a nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás függvényében. Növénytermelés, 32(1), 37–45.
Monsato Co: Nutrition Update (1986). Amino acid in feed ingeredients and their predictability. Monsoto Co, Animal Scienses Division, 800 N. Lindbergh Blvd., St. Louis, USA Mo. 633167.
Schiller, K., Oslage, H. J. (1970). Untersuchungen über die Variabilität von Futtergerstenprotein. 1. Mitteilung: Über den Einfluss ökologischer Faktoren auf den Proteingehalt in Gersten und dessen Ernährungsphysiologische Qualität. Landwirtsch. Forschung., 23. 317–332.
Schiller, K. (1971). Untersuchungen über die Variabilität von Futtergerstenprotein. 2. Mitteilung: Über den Einfluss ökologischer Faktoren auf die Eiweissarten in Protein von gerstencaryopsen. Lanwirtch. Forschung., 24. 15–33.
Schipper, A. (1975). Quantitate and Qualität der Proteine in Getreide Ergebn. Landw. Forschung, Justus-Liebig-Universität, Giessen. VIII. 50–58.
Sonntag, Chr., Michael, G. (1973). Einfluss einer späten Stickstoffdüngung auf Eiweissgehalt und Eiweisszuzammensetzung von Körner Konventioneller und Lysinreicher Formen von Mais und Gerste. Z. Acker-u. Pflanzenbau. 138. 116–128.
Sváb J. (1973). Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Whitacre, M. F. (1985). Amino acid profiles and regression equations of major feed ingredients. Degussa Technical Symposium. Fresno, CA, March 13. 34–57.
Vincze L., Szüts G. (1978). A búza- és kukoricafehérje aminosav-tartalom alapján számított biológiai értékének alakulása a nitrogén műtrágyaadag változásának függvényében. XX. Georgikon Napok. Keszthely. 380–397.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Csapó János, Győri Zoltán, Csapóné Kiss Zsuzsanna, Borosné Győri Anikó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
