A szoptatási mód és a telepítési sűrűség hatása a fiatalon választott nyulak termelésére
Kulcsszavak:
növendéknyúl, szoptatási mód, telepítési sűrűség, termelésAbsztrakt
2×2 tényezős kísérletben vizsgálták a felnevelési mód (egy vagy kétfázisú nevelés) és a tejellátottság (egy vagy két anyával történő nevelés) hatását. A 252 fiatalon (21 napos korban) választott nyulat előzőleg 1 vagy 2 anyával nevelték. Választás után mindkét csoport egyik felét 21 és 70 napos kor között hármasával (3/3 csoport), másik felét 21 és 42 napos kor között hatosával, majd 70 napos korig hármasával (6/3 csoport) nevelték. A két vagy egy anyával történő szoptatás szignifikánsan befolyásolta a fiókák takarmányfogyasztását (85 és 81 g/nap, P<0,05) és a 70. napi testsúlyt (2093 és 2005 g, P<0,05 sorrendben a két és az egy anyával nevelt csoportban). A nagyobb telepítési sűrűség (6 nyúl/ketrec) előnye azzal magyarázható, hogy ezek a nyulak a választás után egymásra támaszkodva könnyebben elérték az itatószelepet. Hasonlóan előnyben voltak a korábban két anyával nevelt nyulak, mivel a nagyobb választási súlyuk miatt ők is könnyebben elérték az itatót. Ezt leszámítva a felnevelési mód (3/3 vagy 6/3 csoport) nem befolyásolta szignifikánsan 21 és 70 napos kor között a súlygyarapodást, a testsúlyt, a takarmányfogyasztást és a takarmányértékesítést. A telepítési sűrűség ugyanakkor szignifikánsan befolyásolta a nyulak 21 és 70 napos kor közötti elhullását (36 és 18%, sorrendben a 3/3 és a 6/3 csoportban). A kétfázisú nevelés, 21 és 42 napos kor között 6, majd 42 és 70 napos kor között 3 nyúl együtt nevelése gazdaságossági szempontból előnyös, mivel egy ketrecben átlagosan több nyúl nevelhető és ezzel javul az épületek kihasználtsága. Emellett a termelési eredmények nem romlanak, de az elhullás csökken.
