A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése

Szerzők

  • Kárpáti Béla Imre University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Finance Department of Regional Economics and Finance, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. https://orcid.org/0009-0000-6929-931X (unauthenticated)
  • Sarudi Csaba University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Finance Department of Regional Economics and Finance, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
  • Csorbai Attila University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Finance Department of Regional Economics and Finance, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
  • Marton István University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Finance Department of Regional Economics and Finance, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. , Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

Kulcsszavak:

magyar szürke szarvasmarha, extenzív hasznosítás, ökonómia, piac, integráció

Absztrakt

Jelenleg a magyar szürke szarvasmarha hazai tehénállománya 4500-4800 körül van, melynek több mint felét különböző természetvédelmi szervezetek, hatóságok tenyésztik. Kutatásunk során termelői oldalról felmértük a piaci helyzetet, meghatároztuk a szóba jöhető értékesítési csatornákat és integrációs lehetőségeket, horizontális, illetve vertikális szinten. A fajta piaca jelenleg nem stabil, a szakágazat keresi az értékesítési lehetőségeket. Ábrázoltuk a lehetséges integrációs irányokat, csomópontokat, az állományadatokat és az infrastrukturális színvonalat, illetve a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve a várható EU régióat. A felmérés eredményét SWOT analízisben összesítettük. Vizsgáltuk továbbá a jelenlegi pályázati trendeket és egyéb anyagi forrás lehetőségeket, a tiszta vérű, valamint a keresztezett állományok gazdasági előnyeit, hátrányait. Következtetéseket vontunk le az EU csatlakozás utáni húsmarha állományok várható alakulásáról és azok piaci helyzetéről. Szükséges lenne a magyar szürke szarvasmarha tartását az ökológiailag érzékeny területeken tudatosan gazdaságosabbá tenni. A speciális magyar termékekre nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ha mi nem vállaljuk ennek a hungarikumnak a jelenleginél sokkal szélesebb körű elterjesztését, a külföldi nagytőke előbb vagy utóbb megteszi az ebben rejlő profitlehetőségek miatt.

Információk a szerzőről

  • Kárpáti Béla Imre, University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Institute of Economics and Finance Department of Regional Economics and Finance, H-7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40., Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökonómiai és Szervezési Intézet Agrárgazdaságtani és Marketing Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

    levelezőszerző
    karpbel@freemail.hu

Hivatkozások

Agrártámogatások 2002, 2003 FVM kiadvány. Budapest.

Ángyán J. (2002). Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a környezetkímélő, a természet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek támogatására. SZIE-TK, Budapest.

Bíró J. (1928). A legelőgazda könyve. Magyar. Királyi. Földmívelésügyi miniszteri kiadványa. Budapest.

Bodó I. (1994). A magyar szürke szarvasmarha. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete. Budapest.

Bodó I., Reményik K. A. (1986). Adatok a magyar szürke szarvasmarha fej- és szarvalakulásának megítéléséhez. In Csató L. szerk. Őshonos és honosult háziállatfajtáink genetikai sajátosságai. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár. 30–45.

Bölcskey K., Bárány I., Berta E., Bíró G., Bodó I., Bozó S., Györkös I., Lugasi A., Süth M., Székely K. P., Szita G., Sárdi J. (2001). A magyar szürke haszonállat-előállító keresztezései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 1. 45–57. Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom.

Dér F., Marton I. (2001). A gyephasznosítás kérdései. In. Nagy G., Pető K., Vinczeffy I. szerk. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debrecen. 269–274.

FM rendelet 41/1997 (V.28.) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról: Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmai.

Szomor D. (2003). Szóbeli közlés, Apaj.

Letöltések

Megjelent

2004-02-15

Folyóirat szám

Évf. 8 szám 1 (2004): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 2004 Kárpáti Béla Imre, Sarudi Csaba, Csorbai Attila, Marton István

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Kárpáti, B. I., Sarudi, C., Csorbai, A., & Marton, I. (2004). A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8(1), 33-49. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1677

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei