A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése
Kulcsszavak:
magyar szürke szarvasmarha, extenzív hasznosítás, ökonómia, piac, integrációAbsztrakt
Jelenleg a magyar szürke szarvasmarha hazai tehénállománya 4500-4800 körül van, melynek több mint felét különböző természetvédelmi szervezetek, hatóságok tenyésztik. Kutatásunk során termelői oldalról felmértük a piaci helyzetet, meghatároztuk a szóba jöhető értékesítési csatornákat és integrációs lehetőségeket, horizontális, illetve vertikális szinten. A fajta piaca jelenleg nem stabil, a szakágazat keresi az értékesítési lehetőségeket. Ábrázoltuk a lehetséges integrációs irányokat, csomópontokat, az állományadatokat és az infrastrukturális színvonalat, illetve a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve a várható EU régióat. A felmérés eredményét SWOT analízisben összesítettük. Vizsgáltuk továbbá a jelenlegi pályázati trendeket és egyéb anyagi forrás lehetőségeket, a tiszta vérű, valamint a keresztezett állományok gazdasági előnyeit, hátrányait. Következtetéseket vontunk le az EU csatlakozás utáni húsmarha állományok várható alakulásáról és azok piaci helyzetéről. Szükséges lenne a magyar szürke szarvasmarha tartását az ökológiailag érzékeny területeken tudatosan gazdaságosabbá tenni. A speciális magyar termékekre nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ha mi nem vállaljuk ennek a hungarikumnak a jelenleginél sokkal szélesebb körű elterjesztését, a külföldi nagytőke előbb vagy utóbb megteszi az ebben rejlő profitlehetőségek miatt.
Hivatkozások
Agrártámogatások 2002, 2003 FVM kiadvány. Budapest.
Ángyán J. (2002). Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a környezetkímélő, a természet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek támogatására. SZIE-TK, Budapest.
Bíró J. (1928). A legelőgazda könyve. Magyar. Királyi. Földmívelésügyi miniszteri kiadványa. Budapest.
Bodó I. (1994). A magyar szürke szarvasmarha. A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete. Budapest.
Bodó I., Reményik K. A. (1986). Adatok a magyar szürke szarvasmarha fej- és szarvalakulásának megítéléséhez. In Csató L. szerk. Őshonos és honosult háziállatfajtáink genetikai sajátosságai. Mezőgazdasági Főiskola Kaposvár. 30–45.
Bölcskey K., Bárány I., Berta E., Bíró G., Bodó I., Bozó S., Györkös I., Lugasi A., Süth M., Székely K. P., Szita G., Sárdi J. (2001). A magyar szürke haszonállat-előállító keresztezései. Állattenyésztés és Takarmányozás, 1. 45–57. Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom.
Dér F., Marton I. (2001). A gyephasznosítás kérdései. In. Nagy G., Pető K., Vinczeffy I. szerk. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debrecen. 269–274.
FM rendelet 41/1997 (V.28.) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról: Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmai.
Szomor D. (2003). Szóbeli közlés, Apaj.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Kárpáti Béla Imre, Sarudi Csaba, Csorbai Attila, Marton István

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
