Tájjellegváltozás képi érzékelésének értelmezése kérdőíves vizsgálattal 2D Google Eart-felvételek alkalmazásával

Szerzők

  • Tirászi Ágnes Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfelesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék, Soproni Egyetem
  • Konkoly-Gyuró Éva Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfelesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék, Soproni Egyetem

Kulcsszavak:

tájjellegváltozás, képi érzékelés, kérdőíves vizsgálat, 2D, google earth

Absztrakt

A területhasználat és a felszínborítás változása jelentős részben a gazdasági folyamatokat befolyásoló európai politikák következménye. E változások fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak értékelésére szolgáló módszert dolgozott ki az EU 6. Kutatási keretprogramja által finanszírozott SENSOR projekt. A kifejlesztett digitális modell a „SIAT” (Sustainability Impact Assessment Tool) egy döntéstámogató eszköz, amely különböző jövőbeni területhasználat-változási szcenáriók következményeit mutatja be a betáplált indikátorok által, jelölve hogy mennyire felel meg a fenntarthatóság kritériumainak. A projektben a fenntarthatósági hatásvizsgálatban alkalmazható, területhasználat változására érzékeny tájindikátorokat a Soproni Egyetem tájkutató csoportja dolozta ki. A két indikátor, amelyeket e lap hasábjain ismertettünk, a felszínborítás állandóságát, illetve változását, valamint a vizuális attraktivitást méri.

Hivatkozások

Farrington J., Kuhlmann, T., Rothman, D. S., Imrichnowa, Z., Reid, L., Konkoly Gyuro, E. 2008: Reflections on Social and Economic Indicators for Land Use Change. In: Helming, P. T., M. Perez-Soba (Ed.): Sustainability Impact Assessment of Land Use Changes. Berlin Heidelberg New York: Springer. pp. 325–349.

Helming K.; Pérez-Soba M.; Tabbush P. 2008: Sustainability Impact Assessment of Land Use Changes. Springer-Verlag Berlin and Heidelberg GmbH & Co. KG. Berlin, Germany

Verweij P. J. F. M.; Sieber B.; Wien J. J. F.; Müller K. 2006: SIAT, a Sustainable Impact Assessment Tool for Understanding the drivers in integrated impact assessment. International Conference IEMSS, Vol. Vermont USA.

Konkoly-Gyuró É.; Jombach S.; Tatai Z. 2008: A tájidentitás indikátorai európai fenntarthatósági hatásvizsgálatban. (Indicators of landscape identity in the European Sustainability Impact Assessment) 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Vol. 9. pp. 52–59.

Konkoly-Gyuró É.; Jombach S.; Tatai Z. 2008: A tájidentitás indikátorai európai fenntarthatósági hatásvizsgálatban. (Indicators of landscape identity in the European Sustainability Impact Assessment). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Vol. 9. pp. 52–59.

Jombach S. 2012: Távérzékelés és a térinformatikai feldolgozás szerepe a tájkarakter-elemzésben.( The role of remote sensing and geospatial processing in landscape character assessment). In: Sallay, Á. (Ed.): Tájmetria/Tájértékelés. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar. Budapest. pp. 29-41.

Hehl-Lange S. 2001: Structural elements of the visual landscape and their ecological functions. Landscape and Urban Planning, Vol. 54(1–4). pp. 107-115.

Lange E.; Bishop I. 2001: Our visual landscape: analysis, modeling, visualization and protection. Landscape and Urban Planning, Vol. 54(1–4). pp. 1-3.

Tress B.; Tress G.; Décamps H.; d’Hauteserre A.-M. 2001: Bridging human and natural sciences in landscape research. Landscape and Urban Planning, Vol. 57(3–4). pp. 137-141.

Tahvanainen L.; Ihalainen M.; HietalaKoivu R.; Kolehmainen O.; Tyrväinen L.; Nousiainen I.; Helenius J. 2002: Measures of the EU Agri-Environmental Protection Scheme (GAEPS) and their impacts on the visual acceptability of Finnish agricultural landscapes. Journal of Environmental Management, Vol. 63(3). pp. 213-227.

Kollányi L.; Jombach S. 2008: Vizuális esztétikai tájelemzések. (Visual-aesthetical landscape assessments). In: Szabó, V.; Orosz, Z.; Nagy, R. (Eds.): Fazekas I IV. Magyar Földrajzi Konferencia, Debreceni Egyetem. Debrecen. 230-236.

Jombach S.; Kollányi L.; Szabó Á.; Filepné K. K.; Nagy G. G.; Molnár L. J.; T T. D.; V M.; Szilvácsku Z.; Sallay Á.; Valánszki I.; Csemez A. 2014: Visualisation and landscape modelling to understand landscapes in transition (Landscape management of “Nagyberek”, Hungary). In: Maja Simoneti, U. K. (Ed.). Ceske Budejovice. pp. 81-93.

Scott M. J.; Canter D. V. 1997: PICTURE OR PLACE? A MULTIPLE SORTING STUDY OF LANDSCAPE. Journal of Environmental Psychology, Vol. 17(4). pp. 263-281.

Wherrett J. R. 1999: Issues in using the Internet as a medium for landscape preference research. Landscape and Urban Planning, Vol. 45(4). pp. 209-217.

Clay G. R.; Daniel T. C. 2000: Scenic landscape assessment: the effects of land management jurisdiction on public perception of scenic beauty. Landscape and Urban Planning, Vol. 49(1–2). pp. 1-13.

Tveit M. S. 2009: Indicators of visual scale as predictors of landscape preference; a comparison between groups. Journal of Environmental Management, Vol. 90(9). pp. 2882-2888.

Martín B.; Ortega E.; Otero I.; Arce R. M. 2016: Landscape character assessment with GIS using map-based indicators and photographs in the relationship between landscape and roads. Journal of Environmental Management, Vol. 180. pp. 324-334.

Wissen U.; Schroth O.; Lange E.; Schmid W. A. 2008: Approaches to integrating indicators into 3D landscape visualisations and their benefits for participative planning situations. Journal of Environmental Management, Vol. 89(3). pp. 184-196.

Eplényi A. 2015: A táj mintázatai.(Patterns of landscape) 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, Vol. 43(37). pp. 22-45.

Appleton K.; Lovett A.; Sünnenberg G.; Dockerty T. 2002: Rural landscape visualisation from GIS databases: a comparison of approaches, options and problems. Computers, Environment and Urban Systems, Vol. 26(2–3). pp. 141-162.

Wissen U.; Schroth O.; Lange E.; Schmid W. A. 2008: Approaches to integrating indicators into 3D landscape visualisations and their benefits for participative planning situations. Journal of Environmental Management, Vol. 89(3). pp. 184-196.

Tress B.; Tress G. 2003: Scenario visualisation for participatory landscape planning—a study from Denmark. Landscape and Urban Planning, Vol. 64(3). pp. 161-178.

Dockerty T.; Lovett A.; Sünnenberg G.; Appleton K.; Parry M. 2005: Visualising the potential impacts of climate change on rural landscapes. Computers, Environment and Urban Systems, Vol. 29(3). pp. 297-320.

Soliva R.; Rønningen K.; Bella I.; Bezak P.; Cooper T.; Flø B. E.; Marty P.; Potter C. 2008: Envisioning upland futures: Stakeholder responses to scenarios for Europe's mountain landscapes. Journal of Rural Studies, Vol. 24(1). pp. 56-71.

Jombach S.; Kollányi L.; Sallay Á.; Csemez A.; Egyed A.; Tatai Z. 2010. ViLaCOrDEM. Special processing of orthophotographs in landscape change visualisation, Buhmann/Pietsch/Kretzler (Eds.) Digital Landscape Architecture 2010 at Anhalt University of Applied Sciences Buhmann/Pietsch/Kretzler (Eds.) Digital Landscape Architecture 2010 at Anhalt University of Applied Sciences: Aschersleben, Németország.pp. 313-321.

Doyle S.; Dodge M.; Smith A. 1998: The potential of Web-based mapping and virtual reality technologies for modelling urban environments. Computers, Environment and Urban Systems, Vol. 22(2). pp. 137-155.

Appleton K.; Lovett A. 2005: GIS-based visualisation of development proposals: reactions from planning and related professionals. Computers, Environment and Urban Systems, Vol. 29(3). pp. 321-339.

Schroeder H.; Daniel T. C. 1981: Progress in predicting the perceived scenic beauty of forest landscapes. Forest Science Vol. 27. pp. 71-80.

Kellomäki S.; Savolainen R. 1984: The scenic value of the forest landscape as assessed in the field and the laboratory. Landscape Planning, Vol. 11(2). pp. 97-107.

Brown T. C.; Daniel T. C. 1986: Predicting scenic beauty of timber stands. Forest Science, Vol. 32. pp. 471-487.

Pukkala T.; Kellomäki S.; Mustonen E. 1988: Prediction of the amenity of a tree stand. Scandinavian Journal of Forest Research, Vol. 3(1-4). pp. 533-544.

Jensen F. S. 1993: Landscape managers' and politicians' perception of the forest and landscape preferences of the population. Forest and Landscape Research Vol. 1. pp. 79-93.

Bell S. 2001: Landscape pattern, perception and visualisation in the visual management of forests. Landscape and Urban Planning, Vol. 54(1–4). pp. 201-211.

Tahvanainen L.; Tyrväinen L.; Ihalainen M.; Vuorela N.; Kolehmainen O. 2001: Forest management and public perceptions — visual versus verbal information. Landscape and Urban Planning, Vol. 53(1–4). pp. 53-70.

Ribe R. G. 2005: Aesthetic perceptions of green-tree retention harvests in vista views: The interaction of cut level, retention pattern and harvest shape. Landscape and Urban Planning, Vol. 73(4). pp. 277-293.

Sheppard S. R. J.; Meitner M. 2005: Using multi-criteria analysis and visualisation for sustainable forest management planning with stakeholder groups. Forest Ecology and Management, Vol. 207(1–2). pp. 171-187.

Cook P. S.; Cable T. T. 1995: The scenic beauty of shelterbelts on the Great Plains. Landscape and Urban Planning, Vol. 32(1). pp. 63-69.

Appleton K.; Lovett A.; Sünnenberg G.; Dockerty T. 2002: Rural landscape visualisation from GIS databases: a comparison of approaches, options and problems. Computers, Environment and Urban Systems, Vol. 26(2–3). pp. 141-162.

Appleton K.; Lovett A. 2003: GIS-based visualisation of rural landscapes: defining ‘sufficient’ realism for environmental decision-making. Landscape and Urban Planning, Vol. 65(3). pp. 117-131.

van Zanten B. T.; Zasada I.; Koetse M. J.; Ungaro F.; Häfner K.; Verburg P. H. 2016: A comparative approach to assess the contribution of landscape features to aesthetic and recreational values in agricultural landscapes. Ecosystem Services, Vol. 17. pp. 87-98.

Clay G. R.; Daniel T. C. 2000: Scenic landscape assessment: the effects of land management jurisdiction on public perception of scenic beauty. Landscape and Urban Planning, Vol. 49(1–2). pp. 1-13.

Madureira L.; Nunes L. C.; Borges J. G.; Falcão A. O. 2011: Assessing forest management strategies using a contingent valuation approach and advanced visualisation techniques: A Portuguese case study. Journal of Forest Economics, Vol. 17(4). pp. 399-414.

Zhao J.; Luo P.; Wang R.; Cai Y. 2013: Correlations between aesthetic preferences of river and landscape characters. Journal of Environmental Engineering and Landscape Management, Vol. 21(2). pp. 123-132.

Wang R.; Zhao J.; Liu Z. 2016: Consensus in visual preferences: The effects of aesthetic quality and landscape types. Urban Forestry & Urban Greening, Vol. 20. pp. 210-217.

Tahvanainen L.; Tyrväinen L.; Ihalainen M.; Vuorela N.; Kolehmainen O. 2001: Forest management and public perceptions — visual versus verbal information. Landscape and Urban Planning, Vol. 53(1–4). pp. 53-70.

Dramstad W. E.; Tveit M. S.; Fjellstad W. J.; Fry G. L. A. 2006: Relationships between visual landscape preferences and map-based indicators of landscape structure. Landscape and Urban Planning, Vol. 78(4). pp. 465-474.

Mezősi G. 1991: Kísérletek a táj esztétikai értékének meghatározására. (Experiments to determine the aesthetic value of the landscape). Földrajzi Értesítő, Vol. XL(3-4.). pp. 251-264.

Kollányi L.; Jombach S. 2008: Vizuális esztétikai tájelemzések. In: Szabó, V.; Orosz, Z.; Nagy, R. (Eds.): Fazekas I IV. Magyar Földrajzi Konferencia, Vol. Debreceni Egyetem. Debrecen. pp. 230-236.

Horváth M.; Kiss A.; Czinege A. 2004: Tájesztétika és tájmenedzsment kapcsolata képeslapok példáján.(Relation of landscape aesthetics and landscape management based on postcards) In: Barton, G. é. G. D. (Ed.): A magyar földrajz kurrens eredményei. SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Szeged. pp. 1-14.

Karancsi Z. 2006: Természet és látvány : a tájkép értékelése a Medves-vidéken. (Nature and scenery: landscape assessment in the Medves region). Falu Város Régió, Vol. 3. pp. 63-67.

Karancsi Z. 2008: Tájértékelés: kérdőíves tájképminősítés-elemzés. (Landscape evaluation: scenic analysis with questionnaires) In: Brigitta, C. P. é. D.-B. (Ed.): Tájökológiai kutatások, III. Magyar Tájökológiai Konferencia Kötet. Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

és Tájrehabilitációs Tanszék. Budapest. pp. 341-350.

LI-IEA. 1995: Guidelines for Landscape and Visual Impact Assessment. Landscape Institute - Institute of Environmental Asessment. E & F N Spon. London

IEMA. 2002: Guidelines for Landscape and Visual Impact Assessment. Taylor & Francis

Daniel T. C.; Boster R. S. 1976: Measuring landscape esthetics : the scenic beauty estimation method. Dept. of Agriculture, Forest Service, Rocky Mountain Forest and Range Experiment Station. 66.

Ramos A.; Ramos F.; Cifuentes P.; Fernandez-Cañadas M. 1976: Visual landscape evaluation, a grid technique. Landscape Planning, Vol. 3(1). pp. 67-88.

Carlson A. A. 1984: On the possibility of quantifying scenic beauty — A response to Ribe. Landscape Planning, Vol. 11(1). pp. 49-65.

MSZ 20372 2004: Természetvédelem. Tájak esztétikai minősítése. Nature protection. Aesthetec evaluation of landscapes. Vol. Magyar Szabványügyi Testület.

Ode Å.; Fry G.; Tveit M. S.; Messager P.; Miller D. 2009: Indicators of perceived naturalness as drivers of landscape preference. Journal of Environmental Management, Vol. 90(1). pp. 375-383

Verburg P.; Soepboer W.; Limpiada R.; Espaldon M.; Sharifa M.; Veldkamp A. 2002: Land use change modelling at the regional scale: the CLUE-S model. Envionmental Management, Vol. 30. pp. 391–405.

Letöltések

Megjelent

2018-08-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Tájjellegváltozás képi érzékelésének értelmezése kérdőíves vizsgálattal 2D Google Eart-felvételek alkalmazásával. (2018). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 49, 42-59. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/5733

Hasonló cikkek

181-190 a 241-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.