Schoolyards and school playgrounds in Budapest at the turn of the 20th century

Authors

  • Mária Klagyivik NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

Keywords:

school open space, schoolyard, playground, garden history, turn of the century

Abstract

School open spaces serve as prime examples of the intricate and interdisciplinary approach required in modern landscape architecture for effective open space planning. While this method is now standard, it was still emerging at the turn of the 20th century. During that time, garden designers were primarily focused on ornamental gardens, and planning school environments, which required accommodating multiple functions, was not yet within their scope. Instead, these spaces were largely shaped by health and educational perspectives, which often resolved functional needs but tended to overlook environmental aesthetics.

This article delves into a unique aspect of open space design by examining two closely related types of school spaces: schoolyards and playgrounds. The theory and practice of designing school open spaces began to emerge in Hungary during the 1920s and 1930s, though it only became widespread after 1945. The foundational concepts and practical approaches that developed in the early 20th century laid the groundwork for this discipline, albeit without a comprehensive landscape architectural perspective that could integrate the various directions, functions, and objectives.

The research further emphasizes that it wasn't until the introduction of the 1868 public education act that open spaces began to assume a significant role in school life, with their importance fully recognized at the turn of the 20th century.

Author Biography

  • Mária Klagyivik, NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.

    landscape architect,
    heritage specialist,
    PhD Student

    e-mail: maria.klagyivik@gmail.com

References

Szabó Sándor: A nagyvárosi iskola építésének és berendezésének iskolaegészségügyi követelményei. Budapest, 1913., pp. 3-5, 24-26.

For details on school locations, see Klagyivik Mária: Budapesti iskolák szabadtéri 1867 és 1918 között. In: Fatsar Kristóf (ed.): Kalászat. Kerttörténeti tanulmányok Baloghné Ormos Ilona 70. születésnapjára. Budapest, 2012., pp. 105-106.

Kovátsné Németh Mária: Iskolakertek a századforduló hazai pedagógiai gyakorlatában. In: Uő (ed.): Erdőpedagógia. Győr, 1998., pp. 22-30.; Uő: Iskolakertek a dualizmus hazai pedagógiai gyakorlatában. Neveléstörténet, V. évf. (2008), 3-4. sz., pp. 91-109.; Uő: A környezeti nevelés múltjáról és jelenéről. Iskolakultúra, VI. évf. (1996), 4. sz., pp. 76-84.

Jáki László (compiled): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. Budapest, 1989.

Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata – különös tekintettel a XX. századi magyar iskolákra. Budapest, 2009. (Doctoral dissertation, Eötvös Loránd University, Doctoral School of Educational Science.)

Csepely-Knorr Luca: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezéselmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011. (Doctoral dissertation, Budapest Corvinus University, Landscape Architecture and Landscape Ecology Doctoral School.)

Kőrösy József: A pestvárosi elemi népiskolák az 1871/1872. és 1872/1873. tanévekben. Budapest, 1875. (Budapesti Statisztikai Közlemények 9.); Uő.: Budapest főváros elemi népiskolái az 1877/78., 1878/79., 1879/80. és 1880/81. iskolai években. Budapest, 1884. (BSK 17.); Uő.: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1881/82–1884/85. iskolai évekről. Budapest, 1889. (BSK 23.); Uő.: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1885/86–1888/89. iskolai évekről. Budapest, 1890. (BSK 24.)

13. Katona Ibolya: Iskolaegészségügyünk történetéből. In: Kapronczay Károly (ed.): A magyarországi közegészségügy szakterületeinek történetéből 1876–1944. Budapest, 2010., pp. 199-200.

14. Rigler Gusztáv: A székes fővárosi iskolák beépítési viszonyai s a tantermek szellőzése és fűtése. Budapest, 1899.; Waldmann Fülöp: Az iskola mellékhelyiségei, felszerelése s az iskola egészségügye általában. Budapest, 1899.

15. Hodászy Miklós: Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyének történeti fejlődése 1890-1930. Budapest, 1931., pp. 9-10.

Kőrösy 1905, pp. 111-115.; Budapest székesfőváros közoktatásügyi statisztikája az 1900/1901-1904/1905. iskolai évekről. Budapest, (BSK 38.), pp. 110-115.

Gönczy Pál: Népiskolai épülettervek. Budapest, 1870.

Jáki László (compiled): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. Budapest, 1989. (A magyar neveléstörténet forrásai II.), p. 15.; Kőrösy 1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5. sz. tábla (pp. 31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.), 21. sz. tábla (pp. 52, 54-55.).

Kőrösy 1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5. sz. tábla (pp. 31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.), 21. sz. tábla (pp. 52, 54-55.).

BSK 38, 1907, 2. sz. tábla (pp. 6-8), 5. sz. tábla (pp. 40-46), 19. sz. tábla (p. 70), 21. sz. tábla (pp. 74-75, 77-78).

Kabdebo Gyula: A főváros új iskolaépületei. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató, 1913-1915. Budapest, 1913., p. 39. és p. 49.

Egri Zoltán, Reischl Péter, Zólyomi Alfonz: Iskolaépületek. Budapest, 1964., p. 67, pp. 71-72.

Vaday József: A játék szerepe a nevelésben. Néptanítók Lapja, XIX. évf. (1886), 57. sz., p. 450.

Iskolai játéktér. Herkules, IV. évf. (1887), 33. sz., pp. 1-2.; Felméry Lajos: Iskolai játszóterek berendezése. Herkules, VI. évf. (1889), 11. sz., pp. 81-83.

Szedlacsek Lajos: A fiuk és leányok játékairól. In: Csengeri János (ed.): Magyar Paedagogia. III. évf., Budapest, 1894., p. 386.

Néptanítók Lapja, XXVII. évf. (1894), 72. sz., p. 677.

Fővárosi Közlöny, XXII. évf. (1911), 62. sz., p. 2310.

Nemzeti Sport, X. évf. (1912), 3. sz., p. 14.

Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 60. sz., p. 53.; Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 172. sz., p. 14.; Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 174. sz., p. 10.

Fővárosi Közlöny, XXIV. évf. (1913), 40. sz., p. 1393.

Hodászy Miklós: Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyének történeti fejlődése 1890-1930. Budapest, 1931., p. 214.

Rerrich Béla: Gyönyörű a Gellérthegy. Pesti Hírlap, LI. (1929), 209. sz., p. 7.

Fővárosi Közlöny, XXIII. évf. (1912), 24. sz., p. 1096.

A fővárosi iskolák tanulóinak kertészeti munkája a világháború idején. A Kert, XXI. évf. (1915), 15. sz., pp. 463-467. and 16. sz., pp. 493-497.

Pekár Károly: A nürnbergi iskola egészségügyi kongresszus. Budapest, 1906., p. 3.

Rerrich Béla: A modern városépítészet szociális irányú kertművészeti feladatairól I-II. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, LIII. évf. (1919), 16. sz., pp. 127-134. and 17. sz., pp. 135-140.

Csepely-Knorr Luca: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezéselmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011., pp. 38, 48-49. (Doctoral dissertation, Budapest Corvinus University, Landscape Architecture and Landscape Ecology Doctoral School.)

R. Wehmer: Schulgesundheitspflege unter Zugrundelegung der für Preussen gültigen Bestimmungen. Berlin, 1895., pp. 41-43.

Robert Farquharson: School hygiene and diseases incidental to school life. London, 1885.

Downloads

Published

2017-11-01

Issue

Section

Articles

How to Cite

Schoolyards and school playgrounds in Budapest at the turn of the 20th century. (2017). 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art, 46, 52-71. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/6102

Similar Articles

1-10 of 262

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)