Belvízjárta területek tájkarakterformáló szerepe

Dalma Erzsébet Varga; Ildikó Módosné Bugyi; Tibor Bíró; Nóra Hubayné Horváth

doi:10.36249/4d.76.6536

Szerzők

Varga Dalma Erzsébet MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
Módosné Bugyi Ildikó MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation
Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Területi Vízgazdálkodási Tanszék , Ludovika University of Public Service, Faculty of Water Sciences, Department of Regional Water Management
Hubayné Horváth Nóra MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.76.6536

Kulcsszavak:

belvíz, tájkarakter, tájképvédelmi terület, tájvédelem

Absztrakt

Napjaink egyik egyre inkább kiemelkedő feladata a víz-készletek megőrzése, a vízvisszatartás megvalósítása,amelynek az Európai Unió által elfogadott természet-helyreállítási rendelet is keretet szab. Magyarországterületének mintegy harmada a folyószabályozásokatmegelőzően időszakosan vagy rendszeresen vízjárta terü-let volt. A XVIII-XIX. századi ármentesítési munkálatokeredményeként megindult egyrészt a szárazodás folya-mata, másrészt a belvízképződés jelensége, amely nap-jainkban az ország síkvidéki, művelt területének mint-egy 60%-át érinti valamilyen mértékben. A belvíz – báridőszakosan jelentkezik egy adott tájrészletben – meg-határozó ökológiai szerepe mellett kiemelkedő tájképihatással is bír. Kutatásunk fő célja a belvízjárta területekértékalapú megközelítésével azok tájkarakterformáló,valamint tájképi szerepének azonosítása és elemzése. Tér-informatikai módszerek alkalmazásával összevetettük amagyarországi országos tájkarakter-kutatás eredménye-ként született tájkarakter-típusok adatbázisát a belvíz-járta területek adatállományával, illetve külön elemeztüka két kategória összefüggéseit belvízelöntési gyakori-ságok szerint is. Az eredmények alátámasztása érdeké-ben elemeztük a belvízjárta területek és a tájképvédelmiövezet területének átfedését is. Eredményeink alapjánmegállapítható, hogy a belvízjárta területek tájkaraktertbefolyásoló, illetve tájképformáló szerepe meghatározó ésszámadatokkal alátámasztható. A belvízi elöntés növeli atáj mozaikosságát, változatosságát – különösen homogénagrártájakban –, ami hozzájárul a biodiverzitás növelésé-hez is. Az elemzések során csoportosítottuk a tájkarak-ter-típusokat a vízbefolyásoltságuk mértéke szerint, ígyelkülönítettük, hogy a vízdomináns, vízbefolyásolt vagyvízhatástól független tájkarakterű területek miként viszo-nyulnak a belvízjárta területekhez. Az eredmények aztmutatják, hogy a belvízi elöntéssel érintett területek többmint ötöde (21,36%-a) vízdomináns, illetve vízbefolyásolttájkarakter-típusba került besorolásra. Következéskép-pen a belvízi érintettség úgy is szerepet játszott a tájka-rakter-típusba sorolás során, hogy nem volt indikátor atájkarakter-típusok kijelölésénél. A belvízjárta területekjellemző tájkarakterbeli besorolása tekintetében megál-lapítható, hogy elsősorban a homogén, szántó, illetve gye-pek által meghatározott agrárdomináns tájakon jelentke-zik magasabb arányban. Mivel a belvíz elsősorban lokálisszinten, kisebb foltokban jelentkező időszakos vízkészlet,a táji szintű hatásai kevésbé hangsúlyosan jelentkeznek,azonban nem elhanyagolható ezen területek tájkép- és táj-karakterformáló szerepe regionális léptékben sem.

Szerző életrajzok

Varga Dalma Erzsébet, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

PhD, külsős óraadó

e-mail: varga.dalma.erzsebet@uni-mate.hu
Módosné Bugyi Ildikó, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

mesteroktató

e-mail: modosne.bugyi.ildiko@uni-mate.hu
Bíró Tibor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Területi Vízgazdálkodási Tanszék, Ludovika University of Public Service, Faculty of Water Sciences, Department of Regional Water Management

PhD, habil, egyetemi tanár

e-mail: biro.tibor@uni-nke.hu
Hubayné Horváth Nóra, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, MATE, Institute of Landscape Architecture, Urban Planning and Garden Art, Budapest, Department of Landscape Protection and Reclamation

PhD, egyetemi docens

e-mail: hubayne.horvath.nora@uni-mate.hu

Hivatkozások

[1] Európai Parlament és Tanács 2024/1991 rendelete a természet helyreállításáról. Hatályos 2024. augusztus 18-tól. URL: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202401991. [2024. 10. 18.]

[2]. Kozák Péter (2006): A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. [PhD-értekezés], Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar: Szeged.

[3]. Agrárminisztérium (2021): Országos Tájkarakter Tudástár (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt). Budapest.

[4] Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020) adatszolgáltatás, belvízelöntési gyakoriság térkép.

[5] Dobó Kristóf – Göncz Benedek – Iványi Krisztina (2020): Az árvíz- és belvízvédelem országos helyzetképe. Hidrológiai Közlöny. 100(1) 5-18. DOI: https://doi.org/10.59258/hk

[6] Varga Dalma – Hubayné Horváth Nóra – Módosné Bugyi Ildikó (2020): Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében. -The role of areas exposed to excess water near Rába and Sebes-Körös rivers in the protected areas' system. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat (57), 58-69. https://doi.org/10.36249/57.5

[7] 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. Hatályos 2023.01.01-től. URL: https://njt.hu/jogszabaly/2018-139-00-00. [2024.07.25.]

[8] Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. KözDok Kft: Budapest

[9] Szilassi Péter (2015): Területrendezési tervek, mint a belvíz elleni védekezés eszközei Magyarországon. - Spatial plans as tools for inland excess water prevention in Hungary. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, (38), 48-61. https://doi.org/10.36249/4d

[10] Szlávik Lajos (2013): Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budapest.

[11] Varga Dalma (2024): Belvízjárta területek adaptív vízgazdálkodásának tájépítészeti szempontú megalapozása. - Foundation of adaptive water management for areas affected by excess water inundation with landscape architecture tools. [PhD-értekezés]. MATE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola: Budapest.

[12] Varga Dalma – Módosné Bugyi Ildikó – Hubayné Horváth Nóra (2022): The Role of Mining Ponds in the Landscape Character. In: Proceedings of the Fábos Conference on Landscape and Greenway Planning, 7(1) Article 10. 1-11.

[13] Kollányi László (2007): Tájképvédelmi övezet lehatárolásának új metodikája az Országos Területrendezési Tervben. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, (5) 5-8. p.