Télálló pálmaliliomfajok és hazai növényalkalmazási lehetőségeik

Szerzők

  • Szabó Krisztina Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
  • Gerzson László Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Kulcsszavak:

jukka, pálmaliliom, növényalkalmazás

Absztrakt

A Yucca fajok az arid trópusok, szub- trópusok, száraz hegyi illetve pusztai vegetáció növényei. A nemzetség neotropikus elterjedésű, diverzitás- centrumuk Közép-Amerika területére esik. A pálmaliliom nevet, amely bota- nikailag helytelen, pálmákra emlékeztető levélüstökük és liliomra hasonlító, fehéres virágaik után kapták. Nagytermetű, törzses vagy törzs nélküli, rozettás növények, fás évelők, talajlakók (kivétel a Y. lacandonica). Hajtásukban megjelenik a szekunder vastagodás, nyalábrendszerük erőteljes rostokkal szilárdított. Leveleik szukkulensek, dorziventrálisak, lán- dzsásak, gyakran szúrós hegyűek. Köny- nyen felismerhetők a tipikus szálas, rostos levélszélekről, amelyek egyébként a Hesperaloe nemzetségnél és néhány Agavefajnál fordulnak elő. A Yucca nemzetség jellegzetessége a fehéres, viaszszerű, csüngő virág. A takarólevelek forrtak, a porzók a lepel csövére vagy a lepelcső belső oldalára nőttek (Borhidi, 1995; Irish, 2000). A jukkák felső és az agavék alsó állású magháza Podani (2003) szerint a családon belüli két evolúciós utat tükrözi. CAM fotoszintézis jellemző rájuk. Kemotaxonómiai szempontból jól feltérképezett nemzetség: szaponin és szapogeninvegyületeket tartalmaznak nagy mennyiségben (Gentry, 1982). A népi gyógyászatban, helyi és kereskedelmi forgalomban, mint szappant használják (Wall et al., i96i). Rostjai kosarak, kalapok készítésére, különböző zsenge részei pedig táplálékul szolgálnak. A pálmaliliomok hazai növényalkalmazása hosszú évekre vezethető visz- sza. Példaként, a Yucca gloriosa, mint “Jucca indica vagy fucca gloriosa, azaz dicsőséges vagy dicsekvő káka” szerepel a Posoni Kert virágflórájának névjegyzékében. Rapaics “A Magyarság Virágai” című könyvében (1932) írta, hogy a “Lippay által ismertetett amerikai virágok közül a Yucca gloriosa és a falak mellé vagy lugasnak ültetett Campsis radicans terjedt el nagyobb mértékben”. 

Szerző életrajzok

  • Szabó Krisztina, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

    egyetemi adjunktus

    e-mail: krisztina.szabo9@uni-corvinus.hu

  • Gerzson László, Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

    egyetemi docens

    e-mail: laszlo.gerzson@uni-corvinus.hu

Hivatkozások

1 Bagi, I. (2008): Zárvatermő növények adattára (Compendium for Angiosperm Families). Juhász Nyomda Kft, Szeged, p. 234.

2 Borhidi, A. (1995): A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

3 Dahlgren et al (1985): The families of the Monocotyledons: Structure, evolution and taxonomy. Springer-Verlag, Berlin,

4 debreczy, zs. (1976): Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

5 Hutchinson, J. (1934): The families of flowering plants. Monocotyledons. Vol. 2. Oxford University Press.

6 Gentry, H. S. (1982): Agaves of Continental North America. University of Arizona Press. Tucson, Arizona

7 Irish, M., Irish, C. (2000): Agaves, Yuccas, and Relatíve Plants. A Cardener's Cuide. Timber Press. Portland. Oregon

8 podani, j. (2003): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 131-132.

9 Powel, J. A. (1984): Biological interrelationship of month and Yucca schottii. Univ. Calif. Publ. Entomol. 100:1-93.

10 Rapaics, r. (1932): A magyarság virágai. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Cl kötet, Budapest p. 273, 291.

11 Reveal, J. L. (1977): Agavaceae. in Cronquist, A.: Intermontain Flóra, vol. 6. New York

12 thiede, j (2001): Agave. in ECCLI, U. (ed): lllustrated Handbook of Succulent Plants: Monocotyledons Sukkulenten-Sammlung Zürich Switzerland

13 Wall, M. E. és Fenske, C. (1961): Steriodal sapogenins. LXI. Steroidal sapogenins content ofseeds. Economic Botany XV:i3i-i32. Publ. Soc. New York Bot. Garden

14 APC III tidies up plant family tree. Horticulture Week, 2009. október 8. (Hozzáférés: 2009. október 29.) http://hu.wikipedia. org/wiki/APG_lll-rendszer

15 NET1: http://www.bennyskaktus.dk/Y_names_UK.htm (2010.12.13.)

16 NET2: http ://www. agavaceae. com/bota n i k/pfla nze n/ botspezies_menu_en.asp?menu=i£rbgt= am£rgenus=YUCCA&gnr=230 (2011. 04.03.)

Letöltések

Megjelent

2011-11-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Télálló pálmaliliomfajok és hazai növényalkalmazási lehetőségeik. (2011). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 24, 18-31. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/6498

Hasonló cikkek

1-10 a 32-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.