A Rivetti-album

Szerzők

  • Fatsar Kristóf Budapesti Corvinus Egyetem, Kertművészeti Tanszék

Kulcsszavak:

Magyar kertművészet, Rivetti festmény, Eszterházy-kastély

Absztrakt

A magyar kerttörténet legérdekesebb, legszebb képi forrásai közé tartozik az a kilenc lapból álló festménysorozat, amelyet a történeti kertekkel foglalkozó szakemberek csak így emlegetnek: „a rivettik”.1 Talán nem közismert viszont, hogy e lapok nem önállóan, hanem egy nekik szentelt albumba kötve maradtak fenn, és ezért az e közlemény címéül adott kifejezést szeretném meghonosítani a tárgysorozat leírásaként. Az alábbiakban erről az albumról (1. kép) lesz szó, de a képek újbóli tárgyalását nem az ismert, hanem az albumból hiányzó, és a kutatás számára egyelőre ismeretlen képek indokolják. Az albumban szereplő, minden bizonnyal 1799-ben, vagy akörül készült festmények a csákvári Esterházy-kastély kertjének 18. század végén épült staffázsépítményeit ábrázolják, rendkívüli részletességgel és hűséggel. Pietro Rivetti alkotta őket, aki 1795-től a kastélyszínház felszerelésének folyamatát irányította, függönyeit és díszleteit festette, és valószínűleg egyes kerti építmények megtervezésében is segédkezett.2 Rivetti 1799-ben még az Esterházyak szolgálatában állt, mert abban az évben a szomszédos Vérteskozma község plébániatemplomát festette ki,3 de a következő évben már Pestre költözött. Itt a Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai postaház épületében lakott, és mint építészeti belsők festőjét tartották számon.

Információk a szerzőről

  • Fatsar Kristóf, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertművészeti Tanszék

    e-mail: k.fatsar@kingston.ac.uk

Hivatkozások

Kovács, Péter: 'Beitrag zűr Geschichte des Esterházy-Parks von Csákvár im 18. Jahrhundert' in Álba Regia - Annales Musei Stephani Regis X. Székesfehérvár 1969. 170-172 és XVI-XXIV. tábla

Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély. Művészettörténeti Értesítő XLVI. (1997) 1-2, 1-43. és Uő: A csákvári Esterházy-kastély parkja. Művészettörténeti Értesítő XLVI. (1997) 3-4, 147-179.

Farbaky Péter: 'Pálos könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?' in A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Budapest 1991. 237- 244.

Szongott Kristóf: Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700-1900. Szamosújvár 1901. 25.

Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. VI. Deés 1903. 246-248

Uhlyarik Albin - Hodoreán János: A szamosújvári kir. országos fegyintézet leírása. Szamosújvár 1905. 27-28.

Uhlyarik Albin: A szamosújvári kir. országos fegyház történelmi áttekintésben. H. n. [Szamosújvár] 1908. 24-26.

Uhlyarik Albin: A szamosújvári magyar királyi javító-nevelőintézet leírása és története. H. n. [Szamosújvár] 1912. 18-19

Lechner Jenő: Renaissance építési emlékek Szamosújvárott. Budapest 1917. 13. kép.

Szongott Kristóf: Szamosújvár, a magyar-örmény metropolisz Írásban és képekben. Szamosújvár 1893. 81-82.

Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541- 1720. Budapest - Kolozsvár 2003. 54. Az adatot Virgil Pop: Armenopolis - óra baroc. Cluj 2002, 96-97-re hivatkozással közli.

Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek - XVI. század. Budapest 1985. 336. (Eredetileg megjelent az Ars Hungaríca Vili. (1980) 2. számában, Későreneszánsz kőfaragó műhelyek - Vili. közlemény címmel a 217-280. oldalon

'Évi jelentés 1963- 1964. - Új szerzemények - Kovács Péter: Képzőművészeti gyűjtemény’ in Álba Regia - Annales Musei Stephani Regis VI-VII. Székesfehérvár 1966. 136.

Esterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest 1901. 166-167.

Letöltések

Megjelent

2007-08-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A Rivetti-album. (2007). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 7, 8-15. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/6172

Hasonló cikkek

51-60 a 90-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.