A Rivetti-album
Kulcsszavak:
Magyar kertművészet, Rivetti festmény, Eszterházy-kastélyAbsztrakt
A magyar kerttörténet legérdekesebb, legszebb képi forrásai közé tartozik az a kilenc lapból álló festménysorozat, amelyet a történeti kertekkel foglalkozó szakemberek csak így emlegetnek: „a rivettik”.1 Talán nem közismert viszont, hogy e lapok nem önállóan, hanem egy nekik szentelt albumba kötve maradtak fenn, és ezért az e közlemény címéül adott kifejezést szeretném meghonosítani a tárgysorozat leírásaként. Az alábbiakban erről az albumról (1. kép) lesz szó, de a képek újbóli tárgyalását nem az ismert, hanem az albumból hiányzó, és a kutatás számára egyelőre ismeretlen képek indokolják. Az albumban szereplő, minden bizonnyal 1799-ben, vagy akörül készült festmények a csákvári Esterházy-kastély kertjének 18. század végén épült staffázsépítményeit ábrázolják, rendkívüli részletességgel és hűséggel. Pietro Rivetti alkotta őket, aki 1795-től a kastélyszínház felszerelésének folyamatát irányította, függönyeit és díszleteit festette, és valószínűleg egyes kerti építmények megtervezésében is segédkezett.2 Rivetti 1799-ben még az Esterházyak szolgálatában állt, mert abban az évben a szomszédos Vérteskozma község plébániatemplomát festette ki,3 de a következő évben már Pestre költözött. Itt a Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai postaház épületében lakott, és mint építészeti belsők festőjét tartották számon.
Hivatkozások
Kovács, Péter: 'Beitrag zűr Geschichte des Esterházy-Parks von Csákvár im 18. Jahrhundert' in Álba Regia - Annales Musei Stephani Regis X. Székesfehérvár 1969. 170-172 és XVI-XXIV. tábla
Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély. Művészettörténeti Értesítő XLVI. (1997) 1-2, 1-43. és Uő: A csákvári Esterházy-kastély parkja. Művészettörténeti Értesítő XLVI. (1997) 3-4, 147-179.
Farbaky Péter: 'Pálos könyvtár vagy Nemzeti Könyvtár?' in A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Budapest 1991. 237- 244.
Szongott Kristóf: Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700-1900. Szamosújvár 1901. 25.
Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. VI. Deés 1903. 246-248
Uhlyarik Albin - Hodoreán János: A szamosújvári kir. országos fegyintézet leírása. Szamosújvár 1905. 27-28.
Uhlyarik Albin: A szamosújvári kir. országos fegyház történelmi áttekintésben. H. n. [Szamosújvár] 1908. 24-26.
Uhlyarik Albin: A szamosújvári magyar királyi javító-nevelőintézet leírása és története. H. n. [Szamosújvár] 1912. 18-19
Lechner Jenő: Renaissance építési emlékek Szamosújvárott. Budapest 1917. 13. kép.
Szongott Kristóf: Szamosújvár, a magyar-örmény metropolisz Írásban és képekben. Szamosújvár 1893. 81-82.
Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541- 1720. Budapest - Kolozsvár 2003. 54. Az adatot Virgil Pop: Armenopolis - óra baroc. Cluj 2002, 96-97-re hivatkozással közli.
Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek - XVI. század. Budapest 1985. 336. (Eredetileg megjelent az Ars Hungaríca Vili. (1980) 2. számában, Későreneszánsz kőfaragó műhelyek - Vili. közlemény címmel a 217-280. oldalon
'Évi jelentés 1963- 1964. - Új szerzemények - Kovács Péter: Képzőművészeti gyűjtemény’ in Álba Regia - Annales Musei Stephani Regis VI-VII. Székesfehérvár 1966. 136.
Esterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest 1901. 166-167.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Fatsar Kristóf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
