Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.3.5875Kulcsszavak:
Esterházy-kastély, történeti kertek, lúdlábsétányAbsztrakt
Ama fertődiként ismert Esterházy-kastély története sok évszázadra nyúlik vissza. Már a 17. században is állt egy udvarház ezen a helyen, amelynek eredete egyelőre nem ismert. Az akkor még Süttömek nevezett település mellett Esterházy József 1720-ban építtetett kastélyt a korábbi udvarház felhasználásával, és ennek folyamatos bővítésével alakult ki az a hatalmas kastély és a hozzá tartozó kert- és épületegyüttes, amelynek az 1763. és 1764. év fordulóján az akkori birtokos, Esterházy „Fényes” Miklós herceg az Eszterháza nevet adta.
Hivatkozások
Beschreibung des Flochfürstlichen Schlosses EsterháB im Königreiche Ungern. Pressburg 1784.
Bibersteiner, Anna H.: Prinz Eugen Schlösser im Marchfeld. Schloßhof - Niederweiden. Schloßhof 1989. 16.
Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinéin 1720. évi tevékenysége Süttörön. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 1., 191-196.
Fatsar Kristóf: A Lés. A fertődi Esterházy-kastély mulatóerdejének története és helyreállításának lehetőségei. Kézirat, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest 2005.
Fatsar Kristóf: Albert herceg rezidenciája. A pozsonyi királyi vár és kertjei a 18. század második felében. Művészettörténeti Értesítő L. (2001) 1-
, 125-132.
Galavics Géza: Eszterháza 18. századi ábrázolásai - a kép mint művészettörténeti forrás. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 1., 37-71.
Jana Éulcová: 'Die Barockresidenz' in: Andrej Fiala - Jana Éulcová - Peter Krútky: Die Bratislavaer Burg. Bratislava 1995, 94-118. 98.
Koppány Tibor: Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke. Művészettörténeti Értesítő XLV:3-4„ 283-288.; Koppány i. m., 283.
Magyar Országos Levéltár S16 No. 98.
Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén. 5. I. s. a. [Budapest 1998.]; Mőcsényi i. m., a36. és a37.; Mőcsényi i. m., a54-a58.
Örsi Károly: Fertőd, kastélypark. Budapest 1982. [Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 109.]
Thieme, Ulrich - Becker, Félix: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. XXXVI. Bd. Leipzig 1947. 526.
Ulrike Seeger 2004: Stadtpalais und Belvedere des Prinzen Eugen. Entsehung, Gestalt, Funktion und Bedeutung. Wien - Köln - Weimar 2004. 248 és 258.
Zádor Anna: A Grassalkovich-levéltár kertterveí. Magyar Művészet VII. (1931) 9-10., 581-598. I. kép és 588- 590. oldal
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Fatsar Kristóf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
