Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története

Szerzők

  • Fatsar Kristóf Budapesti Corvinus Egyetem, Kertművészeti Tanszék

Kulcsszavak:

Esterházy-kastély, történeti kertek, lúdlábsétány

Absztrakt

Ama fertődiként ismert Esterházy-kastély története sok évszázadra nyúlik vissza. Már a 17. században is állt egy udvarház ezen a helyen, amelynek eredete egyelőre nem ismert. Az akkor még Süttömek nevezett település mellett Esterházy József 1720-ban építtetett kastélyt a korábbi udvarház felhasználásával, és ennek folyamatos bővítésével alakult ki az a hatalmas kastély és a hozzá tartozó kert- és épületegyüttes, amelynek az 1763. és 1764. év fordulóján az akkori birtokos, Esterházy „Fényes” Miklós herceg az Eszterháza nevet adta.

Információk a szerzőről

  • Fatsar Kristóf, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertművészeti Tanszék

    okl. tájépítészérnök
    egyetemi docens

    E-mail: kristof.fatsar@uni-corvinus.hu

Hivatkozások

Beschreibung des Flochfürstlichen Schlosses EsterháB im Königreiche Ungern. Pressburg 1784.

Bibersteiner, Anna H.: Prinz Eugen Schlösser im Marchfeld. Schloßhof - Niederweiden. Schloßhof 1989. 16.

Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinéin 1720. évi tevékenysége Süttörön. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 1., 191-196.

Fatsar Kristóf: A Lés. A fertődi Esterházy-kastély mulatóerdejének története és helyreállításának lehetőségei. Kézirat, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest 2005.

Fatsar Kristóf: Albert herceg rezidenciája. A pozsonyi királyi vár és kertjei a 18. század második felében. Művészettörténeti Értesítő L. (2001) 1-

, 125-132.

Galavics Géza: Eszterháza 18. századi ábrázolásai - a kép mint művészettörténeti forrás. Ars Hungarica XXVIII. (2000) 1., 37-71.

Jana Éulcová: 'Die Barockresidenz' in: Andrej Fiala - Jana Éulcová - Peter Krútky: Die Bratislavaer Burg. Bratislava 1995, 94-118. 98.

Koppány Tibor: Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke. Művészettörténeti Értesítő XLV:3-4„ 283-288.; Koppány i. m., 283.

Magyar Országos Levéltár S16 No. 98.

Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén. 5. I. s. a. [Budapest 1998.]; Mőcsényi i. m., a36. és a37.; Mőcsényi i. m., a54-a58.

Örsi Károly: Fertőd, kastélypark. Budapest 1982. [Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 109.]

Thieme, Ulrich - Becker, Félix: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. XXXVI. Bd. Leipzig 1947. 526.

Ulrike Seeger 2004: Stadtpalais und Belvedere des Prinzen Eugen. Entsehung, Gestalt, Funktion und Bedeutung. Wien - Köln - Weimar 2004. 248 és 258.

Zádor Anna: A Grassalkovich-levéltár kertterveí. Magyar Művészet VII. (1931) 9-10., 581-598. I. kép és 588- 590. oldal

Letöltések

Megjelent

2006-08-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az eszterházai lúdlábsétány kialakulásának története. (2006). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 3, 10-17. https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D/article/view/5875

Hasonló cikkek

11-20 a 67-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.