Pénzügyi kultúra a könyvtár- és információtudományi képzésben

Péter Kiszl

doi:10.17165/TP.2022.1-2.9

Szerzők

Kiszl Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Könyvtár-és Információtudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2022.1-2.9

Absztrakt

A pénzügyi tudatosság kialakításának gyökerei optimális esetben a gyerekkorig nyúlnak vissza, de a felsőoktatási tapasztalatok alapján a könyvtárosok és információs szakemberek képzésében is akad még tennivaló. A tanulmány a hazai könyvtár- és információtudományi oktatási programok pénzügyi kultúra fejlesztését célzó jelenlegi curriculum-gyakorlatát vizsgálja, különös tekintettel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének teljes képzési spektrumot (alap-, mester-, tanár- és doktori képzés) nappali és levelező tagozaton egyaránt átfogó tanterveire. Az egyetemi képzés várható eredményeként nemcsak a pénzügyi műveltség színvonalának emelése történhet könyvtári eszközökkel, hanem javulhat a könyvtárosok gazdasági felkészültsége, menedzserszemlélete és közvetve erősödhet társadalmi elismertségük is.

Információk a szerzőről

Kiszl Péter, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Könyvtár-és Információtudományi Intézet

PhD habil., egyetemi docens, intézetigazgató, tanszékvezető, doktori programvezető
kiszl.peter@btk.elte.hu

Hivatkozások

ALA (2014). Financial Literacy Education in Libraries. Guidelines and Best Practices for Service. [online] forrás [2022.03.14.]

ALA (2021). State of America’s Libraries Report 2021. [online] https://www.ala.org/news/state-americas-libraries-report-2021 [2022.03.14.]

Allinson, G. et al. (2019). Economic Impact Evaluation of the British Library Business & IP Centre National Network. London: The British Library. [online] https://www.bl.uk/business-and-ip-centre/about [2022.03.14.]

Allinson, G. et al. (2020). Innovating for Growth Phase 2 (2016–19). Interim Evaluation (2020). Final Report. London: The British Library. [online] https://www.bl.uk/busi-ness-and-ip-centre/about [2022.03.14.]

Alvarez, B. A. (2016). Embedded Business Librarianship for the Public Librarian. Chicago, IL: ALA Editions.

Faulkner, A. E. (2015). A Systematic Review of Financial Literacy as a Termed Concept: More Questions Than Answers. Journal of Business & Finance Librarianship, 20. évf. 1–2. sz. pp. 7–26. DOI: https://doi.org/10.1080/08963568.2015.982446

Faulkner, A. E. (2016). Financial Literacy Education in the United States. Library Programming versus Popular Personal Finance Literature. Reference & User Services Quarterly, 56. évf. 2. sz. pp. 116–125. DOI: https://doi.org/10.5860/rusq.56n2.116

Faulkner, A. E. (2021a). Financial Literacy around the World: What We Can Learn from the National Strategies and Contexts of the Top Ten Most Financially Literate Nations. The Reference Librarian, 63. évf. 1–2. sz. pp. 1–28. DOI: https://doi.org/10.1080/02763877.2021.2009955

Faulkner, A. E. (2021b). Financial Literacy Literature in U.S. Public Libraries: Exploring Com- mon Resources in our Collections. The Reference Librarian, 62. évf. 1. sz. pp. 59–80. DOI: https://doi.org/10.1080/02763877.2021.1892010

IFLA (2018). Libraries and the Sustainable Development Goals. A Storytelling Manual. [online] https://www.ifla.org/wp-content/uploads/2019/05/assets/hq/topics/libraries-deve-lopment/documents/sdg-storytelling-manual.pdf [2022.03.14.]

Jones, S. (2020). Optimizing Public Library Resources in a Post COVID-19 World. Journal of Library Administration, 60. évf. 8. sz. pp. 951–957. DOI: https://doi.org/10.1080/01930826.2020.1820281

Kiszl P. (2000). Rendszerváltás a könyvtárakban: Közkönyvtárak a gazdasági információk közvetítésében. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 47. évf. 4. sz. pp. 170–181. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/2310 [2022.03.14.]

Kiszl P. (2002). Vállalkozói, üzleti információforrások című kurzus az ELTE BTK Könyvtár- tudományi–Informatikai Tanszékén. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 11. évf. 5. sz. pp. 28–33. [online] http://epa.oszk.hu/01300/01367/00029/pdf/04vallalkozoi.pdf [2022. 03.14.]

Kiszl P. (2005). Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. Budapest: ELTE.

Kiszl P. (2017a). Ki viszi át...? A könyvtárak társadalmi felelősségvállalása a digitális korban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 1. sz. pp. 1–23. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/774 [2022.03.14.]

Kiszl P. (2017b). Könyvtárak a vállalkozókért – nemzetközi impressziók. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 5. sz. pp. 235–240. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/971 [2022.03.14.]

Kiszl P. (2020a). A könyvtár- és információtudományi képzés ökológiája. Könyvtári Figyelő, 66. évf. 1. sz. pp. 9–40. [online] http://ojs.elte.hu/kf/article/view/1060 [2022.03.14.]

Kiszl P. (2020b). Pénzügyekben tudatos generációk – könyvtári támogatással? A fiatalkori pénzügyi nevelés nemzetközi és hazai programkörnyezete. Könyv és Nevelés, 22. évf. 3–4. sz. pp. 7–35. [online] http://epa.oszk.hu/03300/03300/00032/pdfEPA03300_konyv_es_neveles_2020_3-4_007-035.pdf [2022.03.14.]

Kiszl P. (2021a). Fenntarthatóság és társadalmi hasznosság: gazdaságfejlesztés innovatív könyvtári eszközökkel. Könyvtári Figyelő, 67. évf. 2. sz. pp. 185–218. [online] http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2466 [2022.03.14.]

Kiszl P. (2021b). Financial and Business Accelerator: Collaborative, Non-formal Educational Library Programs for Sustainable Economy. In: INTED2021 Proceedings, (pp. 7124– 7132). Valencia: IATED. DOI: https://doi.org/10.21125/inted.2021.1419

Kiszl P.–Radó R.–Hubay M. P. (2018). From Divergence to Convergence in Hungarian Librarianship: Towards a Common Digital Platform. Libri, 68. évf. 4. sz. pp. 315–329. DOI: https://doi.org/10.1515/libri-2018-0049

Kovács L. és Nagy E. (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 2–19. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1

Kovács L. és Pásztor Sz. (2022). A pénzügyi kultúra az európai oktatásban. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 50–67. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.3

Lamb, J. P. és Bart, W. B. J. (1955). Commercial and Technical Libraries. London: Routledge. Liu, L.-G. és Allen, B. (2001). Business Librarians: Their Education and Training. College & Research Libraries, 62. évf. 6. sz. pp. 555–563. DOI: https://doi.org/10.5860/crl.62.6.555

Marco, G. A. (2012). The American Public Library Handbook. Santa Barbara, CA: Libraries Unlimited.

Mehra, B.–Bishop, B.–Partee II, R. P. (2017). How Do Public Libraries Assist Small Businesses in Rural Communities? An Exploratory Qualitative Study in Tennessee. Libri, 67. évf. 4. sz. pp. 245–260. DOI: https://doi.org/10.1515/libri-2017-0042

MKE (2018). Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődés megvalósításáért. Az MKE válasza az IFLA kezdeményezésére. [online] https://mke.info.hu/wp-content/uploads/2018/03/SDG_sztorik_nyomda_final-jav3.pdf [2022.03.14.]

Németh E. (2022). A pénzügyi kultúrához kapcsolódó képzések – Összehasonlító elemzés (2016-2020). Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 68–101. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.4

OECD (2020). OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy. [online] https://www.oecd.org/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adult-financial-literacy.pdf [2022.03.14.]

Qian, L. (2018). Historic Chamber Restored to Former Glory. Shine, 06. 19. [online] https://www.shine.cn/news/metro/1806196726 [2022.03.14.]

Reiter, L. és Ford, B. (2019). Library Support for Student Financial Literacy. A Survey of Librarians at Large Academic Institutions. College & Research Libraries, 80. évf. 5. sz. pp. 618–637. DOI: https://doi.org/10.5860/crl.80.5.618

Ross, C. (2019). Making Sense of Business Reference: A Guide for Librarians and Research Professionals. Chicago, IL: ALA Editions.

RUSA (2019). Business Research Competencies. [online] https://www.ala.org/rusa/guidelines/business-research-competencies [2022.03.14.]

Smith, C. A. és Eschenfelder, K. (2013). Public Libraries in an Age of Financial Complexity. Toward Enhancing Community Financial Literacy. The Library Quarterly, 83. évf. 4. sz. pp. 299–320. DOI: https://doi.org/10.1086/671912

Sørensen, K. M. (2021). Where’s the Value? The Worth of Public Libraries: A Systematic Re- view of Findings, Methods and Research Gaps. Library & Information Science Rese- arch, 43. évf. 1. sz. 101067. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lisr.2020.101067

Terták, E. (2022). Pénzügyi oktatás a világban. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 20–49. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.2

Tóth M. (2020). A hazai felnőtt lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-ben. Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek. EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001. Az én könyvtáram. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. [online] forrás [2022.03.14.]

Welch, M. és Hogan, P. (2020). Rainy Day Ready. Financial Literacy Programs and Tools. Chicago, IL: ALA Editions.

White, G. W. (2005). Business Information Courses in LIS Programs. Journal of Business & Finance Librarianship, 10. évf. 2. sz. pp. 3–15. DOI: https://doi.org/10.1300/J109v10n02_02