Financial Literacy in Library and Information Science Education
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2022.1-2.9Abstract
The roots of financial literacy ideally go back to childhood, but experience from higher education suggests that there is still work to be done in training librarians and information professionals. This paper examines the current curricular practices of domestic library and information science education programmes aimed at developing financial literacy, with a particular focus on the curricula of the Institute of Library and Information Science of the Faculty of Humanities of Eötvös Loránd University, covering the full spectrum of education (bachelor’s, master’s, teacher and doctoral training programmes), both full-time and part- time. The expected outcome of the university training is not only to raise the level of financial literacy through library tools, but also to improve the economic and managerial skills of librarians and, indirectly, their social recognition.
References
ALA (2014). Financial Literacy Education in Libraries. Guidelines and Best Practices for Service. [online] forrás [2022.03.14.]
ALA (2021). State of America’s Libraries Report 2021. [online] https://www.ala.org/news/state-americas-libraries-report-2021 [2022.03.14.]
Allinson, G. et al. (2019). Economic Impact Evaluation of the British Library Business & IP Centre National Network. London: The British Library. [online] https://www.bl.uk/business-and-ip-centre/about [2022.03.14.]
Allinson, G. et al. (2020). Innovating for Growth Phase 2 (2016–19). Interim Evaluation (2020). Final Report. London: The British Library. [online] https://www.bl.uk/busi-ness-and-ip-centre/about [2022.03.14.]
Alvarez, B. A. (2016). Embedded Business Librarianship for the Public Librarian. Chicago, IL: ALA Editions.
Faulkner, A. E. (2015). A Systematic Review of Financial Literacy as a Termed Concept: More Questions Than Answers. Journal of Business & Finance Librarianship, 20. évf. 1–2. sz. pp. 7–26. DOI: https://doi.org/10.1080/08963568.2015.982446
Faulkner, A. E. (2016). Financial Literacy Education in the United States. Library Programming versus Popular Personal Finance Literature. Reference & User Services Quarterly, 56. évf. 2. sz. pp. 116–125. DOI: https://doi.org/10.5860/rusq.56n2.116
Faulkner, A. E. (2021a). Financial Literacy around the World: What We Can Learn from the National Strategies and Contexts of the Top Ten Most Financially Literate Nations. The Reference Librarian, 63. évf. 1–2. sz. pp. 1–28. DOI: https://doi.org/10.1080/02763877.2021.2009955
Faulkner, A. E. (2021b). Financial Literacy Literature in U.S. Public Libraries: Exploring Com- mon Resources in our Collections. The Reference Librarian, 62. évf. 1. sz. pp. 59–80. DOI: https://doi.org/10.1080/02763877.2021.1892010
IFLA (2018). Libraries and the Sustainable Development Goals. A Storytelling Manual. [online] https://www.ifla.org/wp-content/uploads/2019/05/assets/hq/topics/libraries-deve-lopment/documents/sdg-storytelling-manual.pdf [2022.03.14.]
Jones, S. (2020). Optimizing Public Library Resources in a Post COVID-19 World. Journal of Library Administration, 60. évf. 8. sz. pp. 951–957. DOI: https://doi.org/10.1080/01930826.2020.1820281
Kiszl P. (2000). Rendszerváltás a könyvtárakban: Közkönyvtárak a gazdasági információk közvetítésében. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 47. évf. 4. sz. pp. 170–181. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/2310 [2022.03.14.]
Kiszl P. (2002). Vállalkozói, üzleti információforrások című kurzus az ELTE BTK Könyvtár- tudományi–Informatikai Tanszékén. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 11. évf. 5. sz. pp. 28–33. [online] http://epa.oszk.hu/01300/01367/00029/pdf/04vallalkozoi.pdf [2022. 03.14.]
Kiszl P. (2005). Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak. Budapest: ELTE.
Kiszl P. (2017a). Ki viszi át...? A könyvtárak társadalmi felelősségvállalása a digitális korban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 1. sz. pp. 1–23. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/774 [2022.03.14.]
Kiszl P. (2017b). Könyvtárak a vállalkozókért – nemzetközi impressziók. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. 5. sz. pp. 235–240. [online] https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/971 [2022.03.14.]
Kiszl P. (2020a). A könyvtár- és információtudományi képzés ökológiája. Könyvtári Figyelő, 66. évf. 1. sz. pp. 9–40. [online] http://ojs.elte.hu/kf/article/view/1060 [2022.03.14.]
Kiszl P. (2020b). Pénzügyekben tudatos generációk – könyvtári támogatással? A fiatalkori pénzügyi nevelés nemzetközi és hazai programkörnyezete. Könyv és Nevelés, 22. évf. 3–4. sz. pp. 7–35. [online] http://epa.oszk.hu/03300/03300/00032/pdfEPA03300_konyv_es_neveles_2020_3-4_007-035.pdf [2022.03.14.]
Kiszl P. (2021a). Fenntarthatóság és társadalmi hasznosság: gazdaságfejlesztés innovatív könyvtári eszközökkel. Könyvtári Figyelő, 67. évf. 2. sz. pp. 185–218. [online] http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2466 [2022.03.14.]
Kiszl P. (2021b). Financial and Business Accelerator: Collaborative, Non-formal Educational Library Programs for Sustainable Economy. In: INTED2021 Proceedings, (pp. 7124– 7132). Valencia: IATED. DOI: https://doi.org/10.21125/inted.2021.1419
Kiszl P.–Radó R.–Hubay M. P. (2018). From Divergence to Convergence in Hungarian Librarianship: Towards a Common Digital Platform. Libri, 68. évf. 4. sz. pp. 315–329. DOI: https://doi.org/10.1515/libri-2018-0049
Kovács L. és Nagy E. (2022). A hazai pénzügyi kultúra fejlesztésének aktuális feladatai. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 2–19. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.1
Kovács L. és Pásztor Sz. (2022). A pénzügyi kultúra az európai oktatásban. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 50–67. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.3
Lamb, J. P. és Bart, W. B. J. (1955). Commercial and Technical Libraries. London: Routledge. Liu, L.-G. és Allen, B. (2001). Business Librarians: Their Education and Training. College & Research Libraries, 62. évf. 6. sz. pp. 555–563. DOI: https://doi.org/10.5860/crl.62.6.555
Marco, G. A. (2012). The American Public Library Handbook. Santa Barbara, CA: Libraries Unlimited.
Mehra, B.–Bishop, B.–Partee II, R. P. (2017). How Do Public Libraries Assist Small Businesses in Rural Communities? An Exploratory Qualitative Study in Tennessee. Libri, 67. évf. 4. sz. pp. 245–260. DOI: https://doi.org/10.1515/libri-2017-0042
MKE (2018). Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődés megvalósításáért. Az MKE válasza az IFLA kezdeményezésére. [online] https://mke.info.hu/wp-content/uploads/2018/03/SDG_sztorik_nyomda_final-jav3.pdf [2022.03.14.]
Németh E. (2022). A pénzügyi kultúrához kapcsolódó képzések – Összehasonlító elemzés (2016-2020). Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 68–101. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.4
OECD (2020). OECD/INFE 2020 International Survey of Adult Financial Literacy. [online] https://www.oecd.org/financial/education/oecd-infe-2020-international-survey-of-adult-financial-literacy.pdf [2022.03.14.]
Qian, L. (2018). Historic Chamber Restored to Former Glory. Shine, 06. 19. [online] https://www.shine.cn/news/metro/1806196726 [2022.03.14.]
Reiter, L. és Ford, B. (2019). Library Support for Student Financial Literacy. A Survey of Librarians at Large Academic Institutions. College & Research Libraries, 80. évf. 5. sz. pp. 618–637. DOI: https://doi.org/10.5860/crl.80.5.618
Ross, C. (2019). Making Sense of Business Reference: A Guide for Librarians and Research Professionals. Chicago, IL: ALA Editions.
RUSA (2019). Business Research Competencies. [online] https://www.ala.org/rusa/guidelines/business-research-competencies [2022.03.14.]
Smith, C. A. és Eschenfelder, K. (2013). Public Libraries in an Age of Financial Complexity. Toward Enhancing Community Financial Literacy. The Library Quarterly, 83. évf. 4. sz. pp. 299–320. DOI: https://doi.org/10.1086/671912
Sørensen, K. M. (2021). Where’s the Value? The Worth of Public Libraries: A Systematic Re- view of Findings, Methods and Research Gaps. Library & Information Science Rese- arch, 43. évf. 1. sz. 101067. DOI: https://doi.org/10.1016/j.lisr.2020.101067
Terták, E. (2022). Pénzügyi oktatás a világban. Gazdaság és Pénzügy, 9. évf. 1. sz. pp. 20–49. DOI: https://doi.org/10.33926/GP.2022.1.2
Tóth M. (2020). A hazai felnőtt lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-ben. Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek. EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001. Az én könyvtáram. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. [online] forrás [2022.03.14.]
Welch, M. és Hogan, P. (2020). Rainy Day Ready. Financial Literacy Programs and Tools. Chicago, IL: ALA Editions.
White, G. W. (2005). Business Information Courses in LIS Programs. Journal of Business & Finance Librarianship, 10. évf. 2. sz. pp. 3–15. DOI: https://doi.org/10.1300/J109v10n02_02
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Kiszl Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
How to Cite
