Szülői vélemények a pandémia idején megvalósult online zeneoktatásról

Autores/as

  • Rita Kerekes Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program https://orcid.org/0000-0002-4084-0077
  • Mike Ádám Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar, Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program https://orcid.org/0000-0001-7657-2169
  • Miklós Radócz J. Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – AMI https://orcid.org/0000-0003-3396-8184
  • Tímea Szűcs Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, Neveléstudományi Tanszék https://orcid.org/0000-0002-8327-8280

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.63-76

Palabras clave:

online zeneoktatás, Covid 19, MAXQDA, szülői vélemények

Resumen

2020 márciusa nem várt helyzet elé állította az oktatás valamennyi színterét, így a zenei nevelés területét is. A zenepedagógusok számára az óratartás és az ismeretek átadásának online környezetbe való implementálása jelentette a legnagyobb kihívást. A tanulók rugalmassága és alkalmazkodóképessége mellett a szülők segítő támogatása tette lehetővé a produktív együttműködést. Az otthontanulás tapasztalatainak megismerése az oktatás számára is új lehetőségeket nyitott. Mindezidáig a szülői oldal véleménye kevésbé nyert teret a tudományos kutatások terén, ezért jelen munkánk során az online zeneoktatás láthatatlan aktorainak benyomásait mértük fel. A kérdőív nyitott kérdéseire kapott válaszokat MAXQDA Analytics Pro kvalitatív adatelemző szoftver segítségével kvantifikáltuk. Eredményeink prezentálása során törekedtünk a zenetanári (Szalai, Mike & Radócz, 2022) és a szülői meglátások differenciáinak feltárására. Az online zeneoktatás előnyein és hátrányain túl bemutatásra kerültek a pre- és posztcovid időszak zenepedagógiai sajátosságai, továbbá azon szülők véleménye is, akik a pandémiás időszak alatt több zenét tanuló gyermeket is neveltek.

Biografía del autor/a

  • Rita Kerekes, Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program

    kerekes.rita@nye.hu

  • Mike Ádám, Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar, Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézet, Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program

    mike.adam@music.unideb.hu

  • Miklós Radócz J., Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – AMI

    miklos.radocz@gmail.com

  • Tímea Szűcs, Debreceni Egyetem, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, Neveléstudományi Tanszék

    szucstimea77@gmail.com

Referencias

Biasutti, M., Antonini P. R., & Schiavio, A. (2022). Assessing teachers’ perspectives on giving music lessons remotely during the COVID-19 lockdown period. Musicae Scientiae, 26(3), 585–603. https://doi.org/10.1177/1029864921996033

Daubney, A., & Fautley, M. (2020). Editorial research. Music education in a time of pandemic. British Journal of Music Education, 37(2), 107–114. https://doi.org/10.1017/S0265051720000133

Giannini, S. (2022). Prioritize health and well-being now and when schools reopen. Letöltés dátuma: 2024.10.08. forrás: https://www.unesco.org/en/articles/prioritize-health-and-well-being-now-and-when-schools-reopen

Hadnagy, J. (2016). Közösségi kapcsolatok szerveződési sajátosságai a digitális térben és ami mögötte van. In Pacsuta, I. (Ed.), Az IKT eszközök szociálipedagógiai vonatkozásai (pp. 53–93). Líceum Kiadó.

Horváth Cz. J., Lévai, J., & Molnár, Gy. (2014). Oktatás és technológia. Typotex.

Jones, B. D., & Parkes, K. A. (2010). The Motivation of Undergraduate Music Students: The Impact of Identification and Talent Beliefs on Choosing a Career in Music Education. Journal of Music Education, 19(2), 41–56. https://doi.org/10.1177%2F1057083709351816

Kerekes, R., & Kiss, J. (2022). Csoportos zenei órák az online térben. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 53–70). MMA MMKI.

Kiss, J., Kerekes, R., & Bartalis, I. (2022). Motiváció megtartása az online térben. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 71–86). MMA MMKI.

Malatyinszky, Sz. (2020). A digitális oktatás megélése. EFOP-3.4.4-16-2017-00001. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.36400.38408

Miksza, P., & Hime, L. (2015). Undergraduate music program alumni’s career path, retrospective institutional satisfaction, and financial status. Arts Education Policy Review, 116(4), 1–13. https://doi.org/10.1080/10632913.2014.945628

Miksza, P., Parkes, K., Russel, J. A., & Bauer, W. (2021) The well-being of music educators during the Pandemic Spring of 2020. Psychology of Music, 50(4), 1152–1168. https://doi.org/10.1177%2F03057356211042086

Molnár, É. (2009). Az önszabályozás értelmezései és elméleti megközelítései. Magyar Pedagógia, 109(4), 343–364.

Óváry, Z., & Váradi, J. (2022). Kitekintés a maszk mögül. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 87–102). MMA MMKI.

Pusztai, G., & Győri, K. (2021). Learning Alone – a kapcsolati beágyazódás vizsgálata a távolléti oktatás alatt. Educatio, 30(1), 112–125. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.1.9

Szalai, T., Mike, Á., & Radócz J. Miklós (2022). A digitális zeneoktatás előnyei és hátrányai. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 103–116). MMA MMKI.

Sz. Fodor, A., & Molnár-Tamus, V. (2022). Zeneoktatás szokatlan környezetben. In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 23–38). MMA MMKI.

Szűcs, T. (2019). Az alapfokú művészeti iskola, egy esélynövelő iskolatípus. Debreceni Egyetemi Kiadó.

Váradi, J. (2021). Music on the Air. In Vidulin, S. P. (Ed.), Music Pedagogy in the Context of Present and Future Changes 7. Multidisciplinary Crossroads. Researches in Music Education (pp. 159–176). Sveučilište Jurja Dobrile u Puli.

Váradi, J. (2022). Zeneoktatás távhangolásban. Valóság: Társadalomtudományi Közlöny, 64(9), 87–102.

Váradi, J. (2023). A művészeti nevelés helyzete a 21. században. Balassi Kiadó.

Váradi, J., & Józsa, G. (2022). A zeneoktatás jellemzői az online térben. A kutatás előzménye, mintája és módszere In Váradi, J. (Ed.), Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangverseny-látogatásban (pp. 11–22). MMA MMKI.

Váradi, J., & Józsa, G. (2023). Factors Affecting Attendance of and Attitudes towards Artistic Events among Primary School Children. Social Sciences, 12(7). 404. https://doi.org/10.3390/socsci12070404

Váradi, J., & Józsa, G. (2024). Az alapfokú zeneoktatás jellemzői virtuális térben a Covid-19 ideje alatt. Képzés és Gyakorlat, 22(1), 7–18. https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.7-18

Vega, J. C. (2021). Music (Education) During the Pandemic of COVID-19. Academia Letters, 333. https://doi.org/10.20935/AL333

Wallance, P. (1999). The internet in a psychological context. The psychology of the Internet. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511581670.002

Publicado

2024-04-26

Número

Sección

Tanulmányok

Cómo citar

Szülői vélemények a pandémia idején megvalósult online zeneoktatásról. (2024). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 22(1), 63-76. https://doi.org/10.17165/tp.2024.1.63-76