Observations and possibilities: are the historical observations of community colleges applicable in the operation of present-day community colleges?
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.1Abstract
The community colleges came into existence in Denmark in the middle of the 19th century originally with the aim of providing available alternative for the rural adult population excluded from education to be able to catch up with the social and economic challenges of the era. The method and the instituion proved to be a success story both in Denmark and in the following decades first of all in Scandinavia, which has still been going on unbeaten.
Attempts to establish educational institutions of similar type were made in Hungary as well between the two world wars but their success was altering significantly. In our lecture we would like to make attempts to reveal some determining factors which made the success of Hungarian community colleges altering in the era, but at the same time to compare all this with the present practice of community colleges examining the question whether the principles, practice and experience of the period between the two world wars may be used in the changed social, ecoonomic, educational/teaching/learning environment during the establishment of an optimal organisational, operational system.
According to our observations this approach makes our research up-to-date. Our key issues in the focal point are (comparing the 20ies – 30ies to the practice of today): to what extent the circle of founders, actuators, the composition of the target group, the maintainers, financing, the functions of the organizations, the educational aims, contents, methods, the forms of education changed in the different types of community colleges. We have examined the geographical location, distribution of the institutions, the characteristic features of the settlements and their configuration, accessibility, which may be a sore point in view of the fact that – contrary to the classical Scandinavian community colleges - boarding schools are quite rare types in Hungarian practice. We have used archival sources, analysed specialized literature, done research work, used statistical data and own research results as well.
References
Baka, J. (2011). A felnőttképzés területi alapú innovációja. In: Tudásmenedzsment. Pécs: PTE FEEK. pp. 24–30.
Baka, J. (2012). A Magyar Népfőiskolai Társaság szervezeti eloszlása alapvető területi kategóriák szerint. Acta Scientiarum Socialium, 37. sz. pp. 133–144.
Baka. J. – Belovári, A. (2013). A népfőiskolák a társadalom szövetében – a jelen. In: Karlovitz, J. T. (szerk.): Társadalomtudományi gondolatok a harmadik évezred elején. Komárno: International Research Institute s.r.o. Komárno. pp. 281–286.
Balogh M. (1998). A KALOT és a katolikus társadalompolitika 1935-1946. Budapest: MTA Történettudományi Intézete.
Belovári, A. (2009). Egy kaposvári népfőiskola az 1920-as években a közigazgatási iratok tükrében. „Acta Scientiarum Socialium 29. sz. pp. 3–18.
Borbáth, E. (1989). A népfőiskolákról. Miskolc: B.-A.-Z. Megyei Közművelődési és Módszertani Központ.
Erdei, F. (1940). Mire való nálunk a népfőiskola? Kelet Népe 1940. 9.sz. pp. 1–2. In.: Bíró, J. (szerk.) (é.n.): Erdei Ferenc: A falukutatástól a népi kollégiumokig – tanulmánygyűjtemény. pp. 104–105.
Fekete, J. (1919). A falu s a magyar nemzeti élet. Néptanítók Lapja 31-32. sz. pp.4 – 7.
Felkai, L. (2009). A felnőttoktatás története Magyarországon. [online] http://ofi.hu/tudastar/problemak-kerdesek/felnottoktatas [2016.04.08.]
H. Sas, J. (1963). A magyar népművelés története II. (1920-1948) Budapest: Ethos Alapítvány.
Hodossy, S. (2007). Református népfőiskolák a magyar vidék felemelkedéséért. Mediárium: (Kommunikáció- Egyház – Társadalom) 1. évf. 2. sz. pp.163–170.
Huszár, K. (1919). A felnőttek oktatásának jövő irányelvei. Néptanítók Lapja 52. évf. 38–44.sz. 1–4.o. In: Tar, K. (1980). A magyar népművelés története – szöveggyűjtemény II/1. Budapest: Tankönyvkiadó. pp. 29–33.
Klebelsberg (1923). Iskolánkívüli népművelési ankét – Gróf Klebelsberg Kunó dr. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter megnyitója az iskolánkívüli népművelési szakértekezleten. Néptanítók Lapja 56. évf. 25–26.sz. pp.1–4. In: Tar, K. (1980). A magyar népművelés története – szöveggyűjtemény II/1. Budapest: Tankönyvkiadó p.34.
Kovács, B. (1994). Protestáns népfőiskolai mozgalom Magyarországon (1936–1948), Budapest: Püski Kiadó.
Kovalcsik, J.(1986). A kultúra csarnokai I. Budapest: Művelődéskutató Intézet. Közhasznúsági jelentés. Népfőiskolai Alapítvány. Lakitelek. [online] 2010. http://www.lakitelek.hu/nepfoiskola/index.php?option=com_content&view=article&id=1107&Itemid=59 [2013-02-07]
Közhasznúsági Jelentés. Népfőiskola Alapítvány. Lakitelek. [online] 2011. http://nepfoiskola.lakitelek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1107&Itemid=59 [2013-02-08]
N. n.,(2010). Kitörési esély. A szabadművelődési intézményrendszer jövő modellje és abban a népfőiskolák helye. In: Művelt nép – emelkedő ország. Egy kitörési esély. Budapest: Magyar Népfőiskolai Társaság. pp. 28–43.
N.n. (2017). Bővül a Lakitelek Népfőiskola feladatköre [online] http://nepfoiskola.lakitelek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2373:bvuel-a-lakitelek-nepfiskola-feladatkoere&catid=20:hirek&Itemid=40 [2017-03-26]
Reich, E. K. (2010). Napsütés és villámlás. Grundtvig és az élethez írt dalai. Szentendre: Budapest-Környéki Népfőiskolai Szövetség.
Romsics, I. (2002). A magyar iskolarendszer és a népfőiskolai mozgalom a két világháború között Magyarországon. In: Pölöskei, F. (szerk.): A falukutatás fénykora (1930–37). Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. pp. 145–151.
Sári, M. (2011). A magyar és az európai népfőiskola történeti-funkcionális nézőpontból. In: Erdei, G. (szerk.): Andragógia és közművelődés – Régi és új kihívások előtt a közművelődés az új évtizedben. Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományi Intézet. pp. 292-293.
Szigeti Tóth, J. (2013). A népfőiskola a XIX-XX. században – szerepe és fejlődése a magyar művelődésben. Budapest: Magyar Népfőiskolai Társaság.
T. Kiss, T. (2002). Fordulatok, folyamatok. Fejezetek a magyarországi kormányok kultúrpolitikáiról 1867–2000. Budapest: Új Mandátum.
T. Kiss, T.(1998). Az iskolán kívüli népművelés és felnőttoktatás Magyarországon az 1920-as években. In.: Maróti – Rubovszky – Sári (szerk.): A magyar felnőttoktatás története konferencia dokumentumai. Budapest [Debrecen] [Jászberény]: Német Népfőiskolai Szövetség, KLTE, Jászberényi Tanítóképző Főiskola. pp. 217–226.
Tar, K. (szerk.), 1980. A magyar népművelés története – szöveggyűjtemény II/1. Budapest: Tankönyvkiadó.
Vörösváry, F. (szerk.) (1997). A Szabad Tanítás Pécsett 1907-ben tartott Kongresszusának Naplója. Reprint. Pécs: Dialóg Campus.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Baka József adjunktus, Belovári Anita adjunktus
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.