Egészségről az iskolában - felvilágosítástól a fejlesztésig

Ilona Karácsony

doi:10.17165/TP.2018.1.11

Authors

Ilona Karácsony University of Pécs

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.1.11

Abstract

Health-damages can be traced back to lifestyle and environmental factors. The definitions of tasks, however, are manifold. Although they can be defined as synonyms, it is worth differentiating one from the other.
The instruction aims at orientating towards sustainable health conditions. It provides information both in direct and latent ways with the help of diversification of educational didactics. The development is an independent activity, improvement in the light of the knowledge of health resources, which can be carried out by developing the given organization with the help of health reflecting atmosphere as well as personal and material conditions. The schools of today, as an organization, have continuous tasks namely education of health (which is more than instruction) besides health improvement (which is more than health preservation and health education). The development is based on education – pedagogy which focuses on health force and encourages to choose health enhancing activities.

Author Biography

Ilona Karácsony, University of Pécs

karacsony.ilona.h@gmail.com

References

Ackermanné Kelő, K. (2006). Iskola-egészségügyi törekvések a XIX-XX század fordulóján. Az egészségtan beépülés a hazai tantárgy rendszerbe. StudiaCaroliensia 2, 5–20.

Antall, J. – Kapronczay, K. (1975). Fodor József és az iskolaegészségügy. Magyar Pedagógia, 75(2) 191–200.

Bauer, B. – Pillók, P. – Ruff, T. – Szabó, A. – Szanyi, F. E. – Székely, L. (2017). Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Az ifjúság kutatás első eredményei, ezek a mai magyar fiatalok! – Budapest: Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft.

Benkő, Zs. (2003). Az egészségfelfogás változása. Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezése. In: Benkő, Zs. (Ed.), Mert életem millió gyökerű, (pp. 5–15). Szeged: JGYF Kiadó. DOI: https://doi.org/10.36240/etf-242.01

Benkő, Zs. (2009). Egészségfejlesztés módszertani kézikönyv. Budapest: Mozaik Kiadó.

Czuczor, G. – Fogarasi, J. (1862). A magyar nyelv szótára. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Ewlens, L. – Simnett, I. (1999). Egészségfejlesztés Gyakorlati útmutató. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.

Füsti Molnár, S. (1981). Egészségünk múltja. A hazai egészségkultúra kialakulása a XVI–XVIII. században. Budapest: Medicina.

Heathcote, G. (2003). Egészségnevelés. A tartalom, a módszer és az intézmények értékelő összehasonlítása Magyarország és az Egyesült Királyság között. In: Benkő, Zs. (Ed.), Mert életem millió gyökerű, (pp. 91–96). Szeged: JGYF Kiadó.

Kapronczay, K. (2016). A prevenció gondolata az 1876. évi közegészségügyi törvényben. Orvostörténeti közlemények, LXII(1-4), 23–26.

Kertai, P. (1999). Megelőző orvostan. A népegészségügy elméleti alapjai. Budapest: Medicina Könykiadó Rt.

Kishegyi, J. – Makara, P. (2004). Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai). Budapest: Országos Egészségfejlesztési Intézet.

Kósa, K. (2005). Lehetőségek a jó egészségi állapot megőrzésére. Megelőzés és egészségfejlesztés. In: Barabás, K. (Ed.), "Gyermekek egészsége" alapismeretek pedagógusok részére az egészségfejlesztéshez, (pp. 41–46). Budapest: Egészségügyi Minisztérium.

Meleg, Cs. (2002). Iskolai egészségnevelés: feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, 102(1), 11–29.

Meleg, Cs. (2006). Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In: Bárdossy, I. – Forray, R. K. – Kéri, K. (Ed.), Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez, (pp. 191–213). Budapest: Bölcsész Konzorcium.

Métneki, J. (2001). Az egészségügyi felvilágosítástól az egészségfejlesztésig. Történeti visszatekintés. Egészségnevelés, 42(6) 242–248.

Naidoo, J. – Wills, J. (1999). Egészségmegőrzés gyakorlati alapok. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.

Németh, Á. (2016). Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása kutatás legújabb felmérésének nemzetközi jelentése. Egészségfejlesztés, 57(1) 60–61. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v57i1.17

Németh, Á. – Költő, A. (2016). HBSC 2014. Budapest: Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Nyárasdy, I. – Bánóczy, J. (2009). Preventív fogászat. Budapest: Medcina Könyvkiadó ZRt.

Pál, K. – Harjánné Brantmüller, É. (2012). A pedagógusképzés és a jövő pedagógusai előtt álló kihívások az egészségnevelés és az egészségfejlesztés területén. HERJ – Hungarian Educational Research Journal, 2(2) 1–7. DOI: https://doi.org/10.5911/HERJ2012.02.08

Petőné Csima, M. (2011). A szubjektív életminőség és az egészségmagatartás vizsgálata középiskolások körében. In: Barkóczy L. – Hajdicsné Varga K. (Ed.), Nevelés és társadalom: Hagyomány és megújulás, (pp. 241–253). Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.

Simonyi, I. (2004). Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez. Budapest: Oktatási Minisztérium.

Szeles, V. – Lukáts, Á. – Székely, L. (1998). A magyar iskolaegészségügy története a jogforrások tükrében. Budapesti Közegészségügy, 30(3) 217–226.

Tigyiné Pusztafalvi, H. (2013). Az egészségnevelés intézményesülésének története. Educatio, 22(2) 224–234.

Tóth, Á. (2014). Egészségtan, iskolai egészségtan. Pécs: Pécsi Tudományegyetem

Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet.

Vitrai, J. – Varsányi, P. (2015). Egészségjelentés 2015. Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.

Zsindely, S. (1936). A magyar iskolaegészségügy történelmi emlékei I rész. Iskola és egészség, 3(4) 358–3