Szarmata temetkezési szokások hatása a talajok redox viszonyainak változására – az üllői szarmata fazekasfalu példáján

Autores

  • Márta Fuchs Szent István Egyetem Gödöllő, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Tamás Szegi Szent István Egyetem Gödöllő, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Erika Michéli Szent István Egyetem Gödöllő, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4451

Palavras-chave:

régészet, talajtan, vas-pad, podzolosodás, redox-folyamatok, emberi hatás

Resumo

Magyarországon a régészeti feltárások több mint kilencven százalékát a különböző beruházásokat megelőző ún. leletmentő ásatások teszik ki, melyek a beruházások költségvetésének kilenc ezrelékével rendelkeznek. Így bukkantak egy i. sz. IV–V. századbeli szarmata fazekasfalu nyomaira a régészek Üllő közelében, a fővárost elkerülő M0-ás körgyűrű új szakaszának építését megelőző feltárásnál. Az ásatásba való bekapcsolódásunkat a régészek részéről felmerült talajtani vonatkozású kérdések indokolták. Munkánk során részletesen az egyik sírhalom oldalfalában talált vaskéreggel foglalkoztunk. Célunk a vaskérgek kialakulásáért felelős egykori talajképződési viszonyok rekonstruálása, melyben nagy segítségünkre volt 2003. nyarán Dániában, Skelhoj halotti halmának feltárásában való részvételünk. Több különböző talajfolyamat vezethet a vas elmozdulásához és felhalmozódásához az egyes talajszintekben, ilyen a podzolosodás, a redox folyamatok (oxidáció és redukció), valamint bauxitképződés. Vizsgálataink során dán irodalmi adatok és tapasztalatok alapján kémiai bizonyítékokat gyűjtöttünk arra vonatkozóan, hogy az üllői vas-padok redox folyamatok eredményeképpen jöttek létre. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a sírok oldalfalában talált vaskéreg kialakulásáért az emberi talajbolygatás által előidézett anaerob körülmények folyamatok a felelősek.

Biografia do Autor

  • Márta Fuchs, Szent István Egyetem Gödöllő, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    fuchs.marta@mkk.szie.hu

Referências

Ballenegger R., di Galéria J. (szerk.) 1962: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131 (3): 421-431.

Bedő V. 2004: Tudományközi beszélgetések: régészet. Világosság 1: 83-90. https://doi.org/10.1556/AAgr.51.2003.1.11

Binford S. R., Binford L. 1968: New Perspectives in Archaeology. Chicago, Aldine. https://doi.org/10.2307/480428

Breuning-Madsen H., Holst M. K. 1998: Recent studies on the formation of iron pans around the oaken log coffins of Bronze Age burial mounds of Denmark. Journal of Archaeological Science 25: 1103-1110. https://doi.org/10.1006/jasc.1998.0288

Breuning-Madsen H., Ronsbo J., Holst M. K. 2000: Comparsion of the composition of iron pans in Danish burial mounds with bog iron and spodic material. Catena 39: 1-9. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(99)00083-1

Breuning-Madsen H., Holst M. K., Rasmussen M. 2001: The chemical environment in a burial mound shortly after construction -an archeological-pedological experiment. Journal of Archeological Science 28: 691-697. https://doi.org/10.1006/jasc.1999.0570

Bronnikova M. A., Zazovskaya E. P., Bobrov A. A. 2003: Local landscape evolution related to human impact of an Early Medieval pre-urban center in the Upper Dnieper region (central russian plain): an interdisciplinary experience. Revista Mexicana de Ciencias Geológicas 20: 245-262.

Buol S. W., Southard R. J., Graham R. C., Mcdaniel P. A. 2003: Soil Genesis and Classification. Iowa State Press pp. 327-339.

Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj-és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1., 2. Mezőgazda Kiadó, Budapest,.

Crowder A. A., Macfie S. M. 1986: Seasonal deposition of ferric hydroxide plaque on roots of wetland plants. Canadian Journal of Botanists 64: 2120-2124. https://doi.org/10.1139/b86-279

FAO, ISRIC 1998: World Reference Base For Soil Resources. FAO, Rome.

Foss J. E., Timpson M. E. 2001: Contribution of pedology to archaeology: a U.S. perspective. In: Füleky, Gy. (ed.): Proceedings of the 1st International Conference on Soils and Archaeology. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 122-125.

Füleky Gy. 2003: Soils and environment of the bronze age tell in Százhalombatta. In: Füleky, Gy. (ed.): Soils and archaeology. pp. 79-93.

Holst M. K., Breuning-Madsen, H., Olsson M. 1998: Soil forming processes in and below a Bronze Age burial mound at Lejrskov, Southern Jutland. Danish Journal of Geography 98: 46-55. https://doi.org/10.1080/00167223.1998.10649410

Istvánovits E., Kulcsár V. 2002: Római kori barbárok (Kr. születése körül -5. század első harmada). In: Kováts T. (szerk.): Kelet és Nyugat határán, a magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 -Kr. u. 804. Helikon Kiadó, Budapest, pp. 105-113.

Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Molnár M. 2003: A hortobágyi Csípő-halom talajtani vizsgálata. Agrokémia és Talajtan, 52: 5-20. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2

Kocsis L., Kővári K., Kulcsár V., Patay R., Szabó Á., Tari E., Vágner Zs. 2002: Az Üllő 5. lelőhelyről írott 2002-es jelentés. pp. 6-11.

Kulcsár V. 1998: A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Múzeumi füzetek 49: 15-40.

Van Reeuwijk L. P. (szerk) 1995: Procedures for soil analysis, 5th edition. ISRIC, Wageningen, The Netherlands, 12-5 - 12-8. p.

Renfrew C. 1976: Archaeology and the earth sciences. In: Davidson, D.A. and Shackley, M.L. (eds.): Geoarchaeology, London, Duckworth, pp. 1-5.

Smith P. J. 1997: Grahame Clark's new archaeology: the Fenland Research Committee and Cambridge prehistory in the 1930s. Antiquity 71: 11-30. https://doi.org/10.1017/S0003598X00084490

Soil Survey Staff 1975: Soil Taxonomy. USDA-SCS Agriculture Handbook 436. US Government Printing Office, Washington, DC.

Sparks D. L. (szerk.) 1996: Methods of Soil Analysis. Part 3 Chemical Methods. Soil Sci. Soc. of Am., Inc., Am. Soc. of Agr., Inc., Madison. Wisconsin, USA, pp. 995-996.

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Sümegi P., Magyari E., Kozák J., Tóth Cs. 1998: A Szakáld-Testhalom bronzkori tell geoarcheológiai vizsgálata. A kunhalmok felmérése, geomorfológiai, geológiai és paleoökológiai vizsgálata. Zárójelentés.

Szabolcs I. (ed.). 1966: A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. OMMI. Budapest.

Taylor G. J., Crowder A. A. 1984: Formation and morphology of iron plaque on the roots of Typha latifolia grown in solution culture. American Journal of Botanists 71: 666-675. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1984.tb14173.x

Tóth A. (szerk.) (1999): Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.

USDA 1996: Soil Survey Laboratory Methods Manual. Soil Survey Investigation Report No. 42, Version 3.0. United State Department of Agriculture.

Zazovskaya E. P., Bronnikova M. 2001: Cultural layers of Medieval towns as a result of pedoathropogenic irreversible change in soil system of urban environment. In: Füleky, Gy. (edited): Proceedings of the 1st International Conference on Soils and Archaeology. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, 2001. 89-92. p.

Publicado

2006-07-30

Edição

Seção

Eredeti közlemények

Como Citar

Szarmata temetkezési szokások hatása a talajok redox viszonyainak változására – az üllői szarmata fazekasfalu példáján. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(1), 169-177. https://doi.org/10.56617/tl.4451

Artigos Semelhantes

1-10 de 178

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)