Talaj és vegetációváltozások tájrehabilitáció keretében végzett földmunkák után sziki gyepterületeken

Autores

  • Tibor József Novák Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. pf. 9.
  • Bianka Csontos Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Levegő- és Zajvédelmi Osztály, 4001 Debrecen, pf. 27.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4098

Palavras-chave:

tájrehabilitáció, helyreállítás, szekunder szukcesszió, talajfelszín-bolygatás, sziki gyepek

Resumo

Hortobágyi rizsparcellák és legelőöntöző csatornák rehabilitációjával járó földmunkák talajra és vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A talajvizsgálatokat kontroll (K), elegyengetett töltés (ET) és feltöltött árok (FÁ) csoportokra bontva, míg a vegetáció felvételeket kontroll és bolygatott csoportokba rendezve elemeztük (mivel vegetáció tekintetében az ET és FÁ kategóriák között nem volt lényeges különbség). A feltalajból (0–10 cm) származó minták alapján szignifikánsan magasabb pH-érték (átlagosan 1,6 pH-értékkel), kisebb szervesanyag-tartalom (átlagosan 2,7%), és nem szignifikáns mértékben nagyobb CaCO3-tartalom volt kimutatható. A vegetáció vizsgálata során a kontroll területekhez képest csaknem kétszeres kvadrátonkénti fajszám, viszont szignifikánsan kisebb természetességi értékszám, illetve kisebb relatív sótartalom-indikációs értékszám volt kimutatható, ami a kevésbé speciális élőhelyi körülményekhez kötődő, tágtűrésű illetve gyomfajok megjelenésének és gyakoribbá válásának tudható be. Az életformaspektrumban a therophytonok aránya csaknem kétszerese a kontroll területekének. A földmunkákkal érintett területek vegetációjának regenerálódása csak a talaj fizikai-kémiai sajátosságainak helyreállását követően várható.

Biografia do Autor

  • Tibor József Novák, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. pf. 9.

    levelező szerző
    novakti@delfin.unideb.hu

Referências

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai természetességi és relatív ökológiai értékszámai. JPTE, Növénytani Tanszék, Pécs. p. 93.

Dunka S. 1996: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás. Vízügyi Történeti Füzetek, Budapest. p. 95.

Gőri Sz., Kapocsi I. 2004: Tájrehabilitáció a Hortobágyi Nemzeti Parkban. In: Sashalmi É. (szerk.) Természetvédelmi célú LIFE projektek Magyarországon. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal, Budapest. p. 6.

Kádár Z. 2005: Rizsparcellák és öntözőtelepek tájvédelmi célú rehabilitációja a HNP területén. DE TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, szemináriumi dolgozat, kézirat, 4 pp.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 892 pp.

Publicado

2009-07-24

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Talaj és vegetációváltozások tájrehabilitáció keretében végzett földmunkák után sziki gyepterületeken. (2009). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 7(1), 155-160. https://doi.org/10.56617/tl.4098