A közösségi tudomány és a növényfenológiai vizsgálatok szerepe az éghajlatváltozás helyi hatásainak kimutatásában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3975Palavras-chave:
klímaváltozás, citizen science, hőmérséklet, csapadék, növényfenológia, idősoros adatokResumo
A tudományos kutatások egyik módszertani kiterjesztési és hatékonyság-növelési lehetősége a közösségi tudomány (citizen science), amely az elmúlt évtizedekben egyre jobban terjed a különböző tudományterületeken belül, és azok között. Ennek egyik jelentős gyakorlati példája egy lelkes amatőr adatgyűjtő (Cseh László) évtizedeken át végzett kitartó és pontos munkájával a legfontosabb helyi éghajlati adatokat (napi hőmérséklet mérése reggel 7 és 12 órakor, csapadék mennyisége) gyűjtötte össze a Cegléd melletti pusztán. Az éves hőmérsékleti átlagok mellett az évszakok hőmérsékleti átlagainak alakulását is kimutattuk, melyek közül a legnagyobb növekedést (+2,0 °C) a téli átlaghőmérsékletek alakulásánál mértük. Az adatok alapján a hőség napok (Tmax = ≥ 35 °C), valamint a fagyos- (T < 0 °C) és zord (T < 10 °C) napok számának alakulását is vizsgáltuk. Megállapítottuk a hőség napok növekvő; a fagyos- és zord napok csökkenő tendenciáit. Az adatsoroknak az országos adatok dinamikájával való összehasonlítását és a növényfenológiai felhasználási lehetőségeit mutatjuk be a jelen közleményben. A helyi adatsorok jól illeszkednek az országos tendenciához, és az éghajlatváltozás növényfenológiai hatásainak kimutatásával a természetvédelem eredményességét növelhetik. A közösségi tudomány lehetőséget ad a tudományos eredmények nagyobb mértékű társadalmi meg- és elismerésére. Az éghajlatváltozás összetett ökológiai kölcsönhatásainak lokális léptékű kimutatására a pókbangó orchidea faj alkalmazása a hazai környezeti viszonyok között is javasolható, mivel hazánkban jellemző és fokozottan védett faj, vízhiányra érzékeny, különösen alacsony talajnedvesség tartalmú területeken.
Referências
Ábrám Ö., Biró C., Morvai E., Kovács E. 2020: A Kiskunsági Nemzeti Park Kolon-tavi törzsterülete által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése, térképezése. Tájökölógiai Lapok, 18(1):1–13. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3476
Baker, E., Drury, J. P., Judge, J., Roy, D. B., Smith, G. C., Stephens, P. A. 2021: The verification of ecological citizen science data: current approaches and future possibilities. Citizen Science: Theory and Practice 6(1):1–14. DOI: https://doi.org/10.5334/cstp.351
Bela, Gy., Peltola, T., Young, J. C., Balázs, B., Arpin, I., Pataki, Gy., Hauck, J., Kelemen, E., Kopperoinen, L., van Herzele, A., Keune, H., Hecker, S., Suskevics, M., Roy, H. E., Itkonen, P., Kulvik, M., László, M., Basnou, C., Pino, J., Bonn, A. 2016: Learning and the transformative potential of citizen science. Conservation Biology 30(5): 990–999. DOI: https://doi.org/10.1111/cobi.12762
CSA, 2021: Citizen Science Association, https://citizenscience.org/ (letöltve: 2022.11.25.).
Eleta, I., Galdon Clavell, G., Righi, V., Balestrini, M. 2019: The promise of participation and decision-making power in citizen science. Citizen Science: Theory and Practice 4(1): 8. DOI: https://doi.org/10.5334/cstp.171
Elliott, K. C., Rosenberg, J. 2019: Philosophical Foundations for Citizen Science. Citizen Science: Theory and Practice 4(1): 9. DOI: https://doi.org/10.5334/cstp.155
ESSRG, 2022: Environmental Social Science Research Group, https://www.essrg.hu/ (letöltve: 2022. 11. 20.).
Fenner, M. 1998: The phenology of growth and reproduction in plants. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 1(1): 78–91. DOI: https://doi.org/10.1078/1433-8319-00053
Fitchett, J. M., Grab, S. W., Thompson, D. I. 2015: Plant phenology and climate change: Progress in meth-odological approaches and application. Progress in Physical Geography: Earth and Environment 39(4): 460–482. DOI: https://doi.org/10.1177/0309133315578940
Fraisl, D., Gold, M., Wehn, U., Campbell, J., See, L., Wardlaw, J., Moorthy, I., Arias, R., Piera, J., Oliver, J., Maso, J., Penker, M., Fritz, S. 2020: Mapping citizen science contributions to the UN sustainable development goals. Sustainability Science 15: 1735–1751. DOI: https://doi.org/10.1007/s11625-020-00833-7
Goudeseune, L., Eggermont, H., Groom, Q., Le Roux, X., Paleco, C., Roy, H. E., van Noordwijk, C. G. E. 2020: Citizen science toolkit for biodiversity scientists. BiodivERsA Report. 44 p. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.3979343
Jacquemyn, H., Hutchings, M. J. 2015: Biological flora of the British Isles: Ophrys sphegodes. Journal of Ecology, 103: 1680–1696. DOI: https://doi.org/10.1111/1365-2745.12469
Molnár V. A. 2014: A magyarországi orchideák fenológiai viszonyai. In: Molnár V.A., Bódis J., Illyés Z., Sramkó G. (szerk.): Európai orchideák, Oktatási segédanyag, Debreceni Egyetem, Debrecen, pp. 74–82.
Molnár V.A., Palkó S., Benke Sz. 2011: Pókbangó. In: Molnár V.A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza, Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 412–416.
OMSZ, 2015: Megfigyelt hazai éghajlati változások Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest.
OMSZ, 2017: Útmutató növényfenológiai megfigyelésekre a MET-ÉSZ rendszerben. Országos Meteorológiai Szolgálat, Miskolc.
OMSZ, 2022: Éves és évszakos középhőmérsékletek változása. Országos Meteorológiai Szolgálat, https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_hazai_valtozasok/homerseklet_es_csapadektrendek/ (letöltve: 2022. 11. 30.).
OpenScientist, 2011: Finalizing a Definition of Citizen Science and Citizen Scientists. http://www.openscientist.org/2011/09/finalizing-definition-of-citizen.html (letöltve: 2022. 11. 25.).
Panitsa M, Iliopoulou, N., Petrakis, E. 2021: Citizen science, plant species, and communities’ diversity and cons-ervation on a Mediterranean biosphere reserve. Sustainability 13(17): 9925. DOI: https://doi.org/10.3390/su13179925
Rasmussen, L. M., Cooper, C. 2019: Citizen Science Ethics. Citizen Science: Theory and Practice 4(1): 5. DOI: https://doi.org/10.5334/cstp.235
Primack, R. B., Miller-Rushing, A. J. 2012: Uncovering, Collecting, and Analyzing Records to Investigate the Ecological Impacts of Climate Change: A Template from Thoreau’s Concord. Bioscience 62(2): 170–181. DOI: https://doi.org/10.1525/bio.2012.62.2.10
Rambonnet, L., Vink, S. C., Land-Zandstra, A. M., Bosker, T. 2019: Making citizen science count: Best practices and challenges of citizen science projects on plastics in aquatic environments. Marine Pollution Bulletin 145: 271–277. DOI: https://doi.org/10.1016/j.marpolbul.2019.05.056
Robbirt, K. M., Davy, A. J., Hutchings, M. J., Roberts, D. L. 2011: Validation of biological collections as a source of phenological data for use in climate change studies: a case study with the orchid Ophrys sphegodes. Journal of Ecology 99: 235–241. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2010.01727.x
SCU, 2013: Science for Environment Policy In-depth Report: Environmental Citizen Science. Report pro-duced for the European Commission DG Environment, Science Communication Unit, University of the West of England, Bristol, http://ec.europa.eu/science-environment-policy (letöltve: 2022.11.25.).
Surányi D. 1992: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi érté-kei. TIT Pest Megyei Egyesülete, Budapest.
Turbé, A., Barba, J., Pelacho, M., Mugdal, S., Robinson, L. D., Serrano-Sanz, F., Sanz, F., Tsinaraki, C., Rubio, J-M., Schade, S. 2019: Understanding the citizen science landscape for European environmental policy: An assessment and recommendations. Citizen Science: Theory and Practice 4(1): 34. DOI: https://doi.org/10.5334/cstp.239
Vohland, K, Land-Zandstra, A., Ceccaroni, L., Lemmens, R., Perelló, J., Ponti, M., Samson, R., Wagenknecht, K. 2021: The science of citizen science. Springer Nature, ISBN 978-3-030-58277-7, DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-58278-4
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2022 Alföldi Zoltán, Cseh László†
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
