Környezeti eredetű Pseudomonas aeruginosa törzsek virulenciájának vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3963Palavras-chave:
mikrobiális ökológia, Pseudomonas aeruginosa, környezetbiztonság, virulencia, hemolízisResumo
Természeti környezetünkben számos opportunista patogén mikroorganizmus él, mely fajok esetleges humán-egészségügyi kockázatainak csupán napjainkban szentelnek nagyobb figyelmet. Ilyen fakultatív patogén kórokozó a Pseudomonas aeruginosa baktérium, mely széleskörű katabolitikus potenciálja révén számos szerves szennyezőanyag lebontására képes. Szénhidrogénnel szennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a szennyeződéshez adaptálódva akár egy esetleges fertőzéshez elegendő sejtszámot is elérhet. Vizsgálataink rávilágítanak, hogy a környezeti mintákból (elsősorban talajból és talajvízből) származó P. aeruginosa baktériumtörzsek szennyezett területek esetében széles körben elterjedtek, sőt a talaj mikrobiótájának domináns tagjává is válhatnak. Képesek továbbá a klinikai izolátumokhoz hasonló, vagy azt meghaladó intenzitású hemolitikus aktivitás kifejtésére, azaz a vörösvértestek károsítására, mely tulajdonság közvetlen virulencia faktornak tekinthető. Megállapítottuk, hogy a környezeti és klinikai eredetű törzsek hemolízis szempontjából nem különíthetőek el, azaz a környezeti izolátumok egészségügyi kockázata feltehetően nem marad el a klinikai környezetben tapasztaltaktól. Izolátumaink Magyarország változatos tájegységeiről, legtöbb esetben erősen bolygatott, emberi hatásnak kitett közegből származtak, így az opportunista kórokozó mikroorganizmusok jelenléte és intenzív felszaporodása közvetve bár, de emberi tevékenységnek tulajdonítható. Ezen hatások kiküszöbölése, a patogén mikroszervezetek szénhidrogénnel szennyezett közegben való elterjedésének megakadályozása környezetvédelmi és mikrobiális ökológiai szempontból egyaránt a jövő fontos feladata.
Referências
Alonso A., Rojo F., Martínez J. L. 1999: Environmental and clinical isolates of Pseudomonas aeruginosa show pathogenic and biodegradative properties irrespective of their origin. Environmental Microbiology, 1: 421-430. https://doi.org/10.1046/j.1462-2920.1999.00052.x
Anderson, D. 1999: Fitness costs of resistance and genetic compensation. Clinical Microbiology and Infection, 5: 22.
Arancibia F., Bauer T. T., Ewig S., Mensa J., Gonzalez J., Niederman M. S., et al. 2002: Community-acquired pneumonia due to Gram-negative bacteria and Pseudomonas aeruginosa: incidence, risk, and prognosis. Archives of International Medicine, 162: 1849-1858. https://doi.org/10.1001/archinte.162.16.1849
Arruda, E. A., Marinho, I. S., Boulos, M., Sinto, S. I., Caiaffa, H. H., Mendes, C. M., Oplustil, C. P., Sader, H., Levy, C. E., Levin, A. S. 1999: Nosocomial infections caused by multiresistant Pseudomonas aeruginosa. Infection Control and Hospital Epidemiology, 20: 620-623. https://doi.org/10.1086/501683
Atzél B., Szoboszlay S., Mikuska Zs., Kriszt B. 2008: Comparision of phenotypic and genotypic methods for the detection of environmental isolates of Pseudomonas aeruginosa. International Journal of Hygiene and Environmental Health, 211: 143-155. https://doi.org/10.1016/j.ijheh.2007.04.001
Barcs I. 2001: Rezisztencia problémák - probléma baktériumok. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia, 8: 68-74.
Brencsán J. 2006: Új orvosi szótár. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, p. 271.
D'costa V. M., Mcgrann K. M., Hughes D. W., Wright G. D. 2006: Sampling the antibiotic resistome. Science, 311: 374-377. https://doi.org/10.1126/science.1120800
Dura Gy., Gruiz K., László E., Vadász Zs. 2001: Kármentesítési kézikönyv 3. Szennyezett területek részletes mennyiségi felmérése. Környezetvédelemi Minisztérium, Hungexpo Reklámügynökség, p. 128.
Epinfo 2008: Magyarország 2006. évi járványügyi helyzete. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 15: 31-108.
Farkas J. szerk. 1998: A mikrobiális ökológia alapjai. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc, p. 58.
Fok N. 2005: Pseudomonas aeruginosa as a waterborne gastroenteritis pathogen. Environmental Health Review, Winter: 121-130.
Grobe S., Wingender J., Truper H. G. 1995: Characterization of mucoid Pseudomonas aeruginosa strains isolated from technical water systems. Journal of Applied Bacteriology, 79: 94-102. https://doi.org/10.1111/j.1365-2672.1995.tb03129.x
Highsmith A. K., Abshire R. L. 1975: Evaluation of a Most-Probable-Number technique for the enumeration of Pseudomonas aeruginosa. Applied Microbiology, 30: 596-601. https://doi.org/10.1128/am.30.4.596-601.1975
Kaszab E., Bedros J. R., Szoboszlay S., Atzél B., Szabó I., Cserháti M., Kriszt, B. 2006: Problems with environmental safety on bioremediated sites. Academic and Applied Research in Military Science - AARMS, 5: 383-397.
Kaszab E., Kriszt B., Atzél B., Szabó G., Szabó I., Harkai P., Szoboszlay S. 2009: The occurrence of multidrug resistant Pseudomonas aeruginosa on hydrocarbon contaminated sites. Microbial Ecology, online publication https://doi.org/10.1007/s00248-009-9551-7
Lizewski S. E., Lundberg D. S., Schurr M. J. 2002: The transcriptional regulator AlgR is essential for Pseudomonas aeruginosa pathogenesis. Infection and Immunity, 70: 6083-6093. https://doi.org/10.1128/IAI.70.11.6083-6093.2002
Losonczy Gy. 2001: A klinikai epidemiológia alapjai - a nosocomialis fertőzések járványtana. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, pp. 845-852.
Milch H., Czirók É., Herpay M. 1996: Hogyan támadnak a baktériumok? SubRosa Kiadó, Budapest, p. 71.
Némedi L., Jánossy L., Andrik P., Kádár M. 1998: Közegészségügyi környezetbakteriológia. In: Némedi L. szerk. 1998: Környezetbakteriológia. 2. (bővített) kiadás, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp. 149-247.
Ridgway H. F., Safarik J., Phipps D., Carl P., Clark D. 1990: Identification and catabolic activity of well derived gasoline-degrading bacteria from a contaminated aquifer. Applied and Environmental Microbiology, 56: 3565-3575. https://doi.org/10.1128/aem.56.11.3565-3575.1990
Saul D. J., Aislabie J. M., Brown C. E., Harris L., Foght J. M. 2005: Hydrocarbon contamination changes the bacterial diversity of soil from around Scott Base, Antarctica. FEMS Microbiology Ecology, 53: 141-155. https://doi.org/10.1016/j.femsec.2004.11.007
Szabó I. M. 1989: A bioszféra mikrobiológiája. Akadémia Kiadó, Budapest, p. 1555.
Szoboszlay S., Solymosi J., Lauer J., Atzél B., Szabó I., Kriszt B. 2002: Environmental safety and bio-degradation of hydrocarbons. 4th International Scientific Conference "Foreign Substances in the Environment", Nitra, Slovakia, Proceedings, pp. 200-204.
Vives-Flórez M., Garnica D. 2006: Comparision of virulence between clinical and environmental Pseudomonas aeruginosa isolates, International Microbiology, 9: 247-252.
Zavascki A. P., Barth, A. L., Goldani, L. Z. 2008: Nosocomial bloodstream infections due to metallo-β-lactamase-producing Pseudomonas aeruginosa. Journal of Antimicrobial Chemotherapy, online publication https://doi.org/10.1093/jac/dkn082
A 16/2002 (IV.10.) EÜM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
MSZ 21464: 1998. Mintavétel felszín alatti vizekből.
MSZ 21470-1: 1998. Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Mintavétel.
MSZ 21470-77:1988 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Mikrobiológiai vizsgálatok.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2010 Kaszab Edit, Pék Nikoletta, Farkas Milán, Kriszt Balázs, Szoboszlay Sándor
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
