A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén

Autores

  • Anikó Baranyai-Nagy Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10–12.
  • Zsolt Baranyai Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest, Költő u. 21.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3927

Palavras-chave:

patakmenti égerliget, Soproni-hegység, tájtörténet, térképek, légifelvételek, üzemtervi adatok

Resumo

A mintegy 230 évre visszanyúló kutatás során a patakmenti égerligetek történetét, kialakulását vizsgáltuk a Soproni-hegység területén, sokrétű térkép és légifelvétel forrásanyag térinformatikai elemzése mellett, az erdőgazdálkodás történetére vonatkozó adatok, a fellelhető erdészeti üzemtervek feldolgozásával.
A táj- és erdőtörténeti vizsgálatok alapján a Soproni-hegységben a legszűkebb völgyek kivételével, az 1780-as években bizonyíthatóan, a korábbi évszázadokban valószínűsíthetően, az égerligetek helyét gyepvegetáció borította. Ez valószínűleg ligetes kaszálórétek, magaskórósok, ritkábban mocsárrétek, magassásosok mozaikja lehetett, keskeny patak menti fasávokkal, kisebb facsoportokkal. A rétek a 20. század elejéig közel állandó kiterjedésűek voltak, a széles völgyekben, gyakran a völgyoldalba felnyúlóan, mindenütt megtalálhatók. Területük a 20. század során csökkent drasztikusan. Bár több-kevesebb mézgás éger a hegység patakjai mentén mindenütt előfordult, a 20. század elejét megelőzően a patakmenti ligeterdők igen kis kiterjedésűek lehettek. A széles, lapos völgytalpakon valószínűleg a vízfolyás menti, illetve a gyepek szélén elhelyezkedő keskeny sávra korlátozódtak. Emellett a szűkebb, meredekebb oldalú, folyamatos erdőborítással jellemezhető völgyekben voltak jelen néhány fasor szélességű, a rövid fordulójú, tarvágásos gazdálkodás hatására döntően sarjeredetű állományaik. Az üzemtervi gazdálkodás kezdeti időszakában a kiterjedt fenyvesítés átmenetileg csökkentette az éger területarányát, ugyanakkor a legeltetés felhagyását a völgyalji gyepek spontán erdősülése követte. A mézgás éger által elfoglalt terület 1884–1925 között gyakorlatilag változatlan volt. A 20. század során a Soproni-hegység keskeny völgyeiben az égerligetek kiterjedése alig változott; a széles, lapos völgytalpakon viszont jelentősen – az 1960–80-as évek között ugrásszerűen – nőtt. Napjaink széles ligeterdei részben az egykori gyepek spontán erdősülésével, részben nagy kiterjedésű mézgás éger állományok telepítésével jöttek létre a 20. század elejétől kezdődően, döntően a század második felében.

Biografia do Autor

  • Anikó Baranyai-Nagy, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10–12.

    levelező szerző
    anik@freemail.hu

Referências

Arcanum 2006: Az első katonai felmérés. A Magyar Királyság. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM.

Bartha D. (szerk.) 2001: A természetszerű erdők kezelése. A KöM Természetvédelmi hivatalának tanulmánykötetei 7. Budapest. pp. 263–275.

Bércesné Mocskonyi Zs. 2005: A nagykőrösi homoki erdősztyepp tölgyesek történetének feldolgozása a 18. századtól napjainkig térinformatikai módszerekkel. Kézirat.

Biszak S., Timár G., Molnár G., Jankó A. 2007: Digitized Maps of the Habsburg Empire. The Third Military Survey. Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slawonien, 1869–1887, 1:25 000. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM.

Csendes L. 1980: Térképhistória. Magvető Kiadó, Budapest.

Firbás O. 1957: A legrégibb erdészeti térkép Sopronból. Soproni Szemle 11: 109–117.

Firbás O. 1963: A Sopron megyei erdők helyzete II. József korában. Soproni Szemle 17: 236–241.

Gábor I., Horváth Á. 1979: A haditérképek históriája. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest.

Jankó A., Oross A., Timár G. 2005: The second military survey. Colour map sections of Kingdom of Hungary and Temes. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM.

Király G. 1999: Táj- és erdőtörténeti adatok felhasználásának lehetőségei és jelentősége vegetációértékelési és erdőművelési kérdések tisztázásában. Kézirat.

Konkolyné Gyúró É. 2008: Múlt ismerete nélkül értelmetlen jövőről gondolkodni. A tájtörténeti feldolgozás alkalmazása és jelenősége. A történeti felszínborítás térképezése a Tisza-völgyben. Nagykörű-Eger- Budapest, pp. 59–61.

Kun A. 2002: A növénytakaró vizsgálata és leírása táji léptékben: az utóbbi évtized. In: Fekete G. et al. (szerk.): Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 35–64.

Majer A. 1975: A Sopron környéki erdők átalakítása és Muck Endre tevékenysége. Soproni Szemle 29: 338–347.

Márkus L. 1966: Tájképek és térképek az erdőtörténeti kutatás szolgálatában. Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei 2: 51–54.

Medzihradszky Zs. 1996: A magyarországi erdők rövid története. Földrajzi Közlemények 1202(3): 181–186.

Medzihradszky Zs., Járainé Komlódi M. 1996: Late-Holocene Vegetation History and Activity of Man in the Tapolca-Basin. Annales Hist-nat. Mus. Natn. Hung. 88: 21–29.

Molnár Zs., Biró M. 1998: Az élőhely-térképezés előkészítése. In: Kun A. (szerk.): Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer módszertani kézikönyve. MTA ÖBKI KTM TVH, Vácrátót, pp. 19–30.

Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs., Walkovszky A. 1997: A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. Természetvédelmi közlemények 5-6: 55–77.

Nagy D. 2003: Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III. katonai felmérések alapján. ANP füzetek 2: 107–143.

Nagy D. 2008: A történeti felszínborítás térképezése a Tisza-völgyben. In: Flachner Zs. Kovács A. Kelemen É. (szerk.): A történeti felszínborítás térképezése a Tisza-völgyben. Szemináriumkötet. Nagykörű-Eger-Budapest, pp. 7–40.

Nagy Z. 1985: Magyar topográfiai alaptérképművek. Egyetemi doktori értekezés. ELTE.

Ratcliffe D. A. 2006 Post medieval and recent changes in British vegetation: the culmination of human influence. New Phytologist 98: 73–100. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1984.tb06099.x

Szabó A., Ruprecht E. 2001: Az Erdélyi-Mezőség központi részének fontosabb tájtörténeti és tájdinamikai változásai. Kanitzia 9: 151–164.

Tamás J. 2001: A Soproni hegyvidéki erdők történelmi fejlődése, tájleírásai, a fafaj, elegyarány és korosztály viszonylatában napjainkig. Erdészettörténeti Közlemények (1955) 50: 1–133.

Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. 2006: Digitized maps of the Habsburg Empire. The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.

Zentai K. 2004: Történeti térképek használata a tájtörténet kutatásban. Kézirat.

Publicado

2011-12-17

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén. (2011). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 9(2), 375-403. https://doi.org/10.56617/tl.3927

Artigos Semelhantes

1-10 de 139

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.