Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3908Palavras-chave:
fás legelő, tájtörténet, gazdálkodás, Hatvan-KisgombosResumo
A Hatvantól É-ra 18 hektáron elterülő, felhagyott kisgombosi fás legelőn végeztünk tájtörténeti kutatást különböző írott és vizuális források alapján a tájhasználat-történet leírása, továbbá a területen bekövetkezett fiziognómiailag elkülöníthető változások nyomon követése, ábrázolása céljából. A felszínborítás változásait az 1932-es, az 1957-es, az 1975-ös katonai munkatérképek, az 1989-ben felújított EOV térkép és a 2005-ben készült légifelvétel feldolgozásán keresztül szemléltetjük.
A vizsgálati terület első írásos említése a 17. századból származik. A kéziratos térképek, a katonai felmérések és a katonai munkatérképek feldolgozása során kiderült, hogy a kisgombosi fás legelő egykori zárt erdő felnyílása révén jött létre. Birtoklástörténete bonyolult és szerteágazó. Fás legelő habitusának pontos kialakulását csak becsülni lehet. Az I. Katonai Felmérés már igen ritka magastörzsű tölgyfaerdőt említ a helyén, ugyanakkor az 1930-as évekből származó fényképanyag bizonyítja, hogy akkor még használatban lévő fás legelő volt. Fokozatosan hagyták fel, amit a katonai munkatérképek alapján készített felszínborítás-változásokat bemutató ábrák is jól tükröznek, továbbá pontos következtetések vonhatóak le a fás vegetáción végzett évgyűrűvizsgálatok eredményeiből.
Referências
B. Gál E. 1999: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746-1851). In Agria XXXV., Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeum, Eger, pp. 147–173.
Belházy E. 1888: A legeltetésre szolgáló erdőkről. Erdészeti Lapok 27: 281–299.
Bél M. 1735 in 2001: Heves megye ismertetése 1730-1735. a Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8., Eger, pp. 201–213.
Berendy B. 1902: A legeltetés kérdése. Közgazdasági tanulmány a legelők képzése, a jelenlegi legelőerdőknek megszüntetése és a jövő gazdálkodás ideális alakzatának, a ligetes legelőnek alakítása tárgyában. Budapest.
Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. 2007: Digitized maps of the Habsburg Empire – The Thirrd Military Survey. Arcanum, Budapest.
Borovszky S. 1903: Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Országos Monográfiai Társaság, Budapest, pp. 144–152.
Bölöni J., Molnár Zs., Bíró M., Horváth F. 2008: Distribution of the (semi-) natural habitats in Hungary II. Woodlands and shrublands. Acta Botanica Hungarica 50: 107–148. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.6
Csiffáry G., B. Huszár É. 1999: Heves megye II. József-kori katonai leírása (1783-1785). Heves Megyei Levéltár, Eger, pp. 57–60.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Fényes E. 1837: Magyarországnak ’s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben, 3. kötet, Trattner-Károlyi Nyomtatása, Pesten.
Fényes E. 1842: Magyarország statistikája. 1. kötet, Pesten.
Fényes E. 1851: Magyarország geographiai szótára. I. kötet, Pesten.
Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon s annak megoldása erdőgazdasági úton. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.
Gegesi Kiss E. 1911: Legelőerdő és fáslegelő. Erdészeti Lapok 50: 526–534.
Haraszthy L., Márkus F., Bank L. 1997: A fás legelők természetvédelme. WWF füzetek 12: 23.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest.
Holl K., Smith M. 2002: Ancient Wood pasture in Scotland: Classification and managment Principels. Scottish Natural Heritage Commissioned Report F01AA108.
Kolossváry Sz. 1975: A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. In: Kolossváry Sz. 1975: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 15–79.
Kovács B. 1991: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 1. Heves megye. Központi Statisztikai Hivatal Lakossági Adatgyűjtések Főosztálya, Budapest, pp. 94–96.
Kuuluvainen T. 2002: Natural variability of forests as a reference for restoring and managing biological diversity in boreal Fennoscandia. Silva Fennica 36(1): 97–125. https://doi.org/10.14214/sf.552
Márkus F. 1993: Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon. WWF-füzetek 6., Budapest.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 826–829.
Márton S. 1897: A legelő-erdők berendezése, kezelése és hasznosítása. „Pannonia”. Szerző kiadása, Sátoraljaújhely.
Mester Zs. 2002: Védett magasabbrendű növények és gerinces állatfajok a Hatvani Kistérségben. Natura Környezet- és Természetvédő Közösség, Bajza Gimnázium, Hatvan.
Mester Zs. 2003: Kisgombosi tölgyes és legelőerdő - Természetismereti tanösvény vezetőfüzet, Hatvan, Hatvani Környezetvédő Egyesület.
Molnár Zs., Bölöni J., Horváth F. 2008: Threatening factors encountered: Actual and endangerment of the Hungarian (semi-) natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50: 199–217. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.10
Mosquera Losada M. R., Mcadam J., Riguero- Rodríguez A., (eds.) 2006: Silvopastoralism and Sustainable Land Management: Proceedings of an International Congress on Silvopastoralism and Sustainable Management, Lugo (Spain), April 2004, CABI Publishing. https://doi.org/10.1079/9781845930011.0000
Németi G. 2005: Hatvan város története. Hatvan Város Önkormányzata, Hatvan.
Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények XVII., pp. 112–122.
Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények LXVII., 90–99.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII-XX. század). Studia Folkloristica et Ethnographica 30., Debrecen, A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének közleménye. Szerkesztette: Ujváry Zoltán.
Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Dobó István Vármúzeum, Eger.
Porubszky Gy. 1902: A legeltetés kérdése. Erdészeti Lapok 41: 908–919.
Rigueiro- Rodríguez A., Mcadam J., Mosquera- Losada M. R. 2008: Agroforestry in Europe. Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8272-6
Saláta D., Horváth S., Varga A. 2009: Az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények. Tájökológiai Lapok 7: 387–401.
Sánta Zs. 2004: Pelepopulációk (Rodentia, Gliridae) vizsgálata a kisgombosi öregtölgyesben. Szakdolgozat. TSF-MVK, Szarvas.
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szentimrey D. 1902: Ligetes-erdők. Erdészeti Lapok 41: 780–786. https://doi.org/10.1007/BF01451221
Szepes (Schütz) B. 1940: Hatvan község története. Nyomta Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat, Sopron.
Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tímár G, Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. 2006: Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest.
Levéltári források:
Heves Megyei Levéltár:
HML XV-9./T-62 Mappa geometrica silvas universas…ad dominum Hatvan (Rózsaszentmárton), spectantes anno 1801 partitas exhibens
HML XV-9./T 212: Iconographia Partem Silvanum ad…Dominium Hatvanense spectantium (1801)
HML XV-10./U 145…Hatvan M.(ező) Város úrbéri rendezését és tagosítását ábrázoló térkép (1863)
HML L 61-IV-404/a/16/14300 Croquies der Parzell Gombos B… (1888)
HML XV-8/a/214-I./1. Hatvan adóközségnek határleírása Gombos pusztával (1883)
HML XV-8/b/54/48/c Hatvan nagyközség felvételi előrajza nyilvántartás útján (1891)
HML XV-8/b/53/48/a Hatvan nagyközség felvételi előrajza
HML XV-8/b/54/48/d Hatvan község felvételi előrajza
Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár:
SZIE KDKL: R-856-62-21/1952.
SZIE KDKL: R-856-62-26/1952.
SZIE KDKL: R-856-62/11/1952.
SZIE KDKL: R-856-62/32/1952.
SZIE KDKL: R-856-62-54/1953.
SZIE KDKL: R-841-gy-29/1954.
SZIE KDKL: R-841-gy-26/1954.
SZIE KDKL: R. 841-gy/28/1954.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12,29
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12,32
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12,40
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. I./23.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12.I./31.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. II./9.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. II./10.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. II./13.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. II./22.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. II./50.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Geiger Barbara, Saláta Dénes, Malatinszky Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
