Égtáji kitettségből adódó különbségek erdőszegélyek fajösszetételében és szerkezetében
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3900Palavras-chave:
ökoton zóna, erdőszegély, égtáji kitettségResumo
Vizsgálatainkat Budakeszi mellett egy cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris SOÓ 1957) erdőállomány, illetve az ezzel szomszédos parlagterületek átmeneti zónájában, négy különböző égtáji kitettségű (ÉK, NY−DNY, D−DNY, DK) erdőszegélyben végeztük. Erdőszegélyenként három-három merőleges transzektet jelöltünk ki, melyeken belül az erdőbelsőben, az erdőszegély egyes részeiben (lágyszárú szegélysáv, cserjés szegélysáv, erdőköpeny), illetve a szomszédos nyílt területen lévő mintanégyzetekben BRAUN−BLANQUET módszer segítségével határoztuk meg az egyes fajok borítás-gyakoriság (A−D) értékét. Az erdőszegélyek fajösszetételének és szerkezetének az erdőállománytól, illetve a parlagterületektől való eltéréseit az égtáji kitettség függvényében vizsgáltuk. A négy különböző kitettségű szegély esetében jelentős különbségeket találtunk mind a fajösszetételben, mind a szerkezeti jellemzőkben.
Referências
Bartha D. 2000: Az erdőszegély. In: Frank T. (szerk.): Természet-Erdő-Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Carni A. 1992: La végétation des lisières forestières dans la region de Prekmurje. Documents phytosociologiques. Vol. XIV. Camerino. 241–272.
Carni A. 1993: Les associations des ourlets nitrophiles dans le sud-est de la Slovénie comme indicateurs des habitats. Colloques phytosociologiques. XXII. Syntaxonomie typologique des habitats. Bailleul. 467–497.
Carni A. 1995: Mesophilus and Nitrophilus Mantel Vegetation in the Predinaric Region in Slovenia. Znanstv Rev 7: 9–23.
Dierschke H. 1974: Saumgesellschaften im Vegetations- und Standortsgefälle an Waldrändern. Scripta Geobot. 6: 1–246.
Dierschke H. 1977: Vegetation und Klima. J. Cramer, Vaduz.
Ellenberg H. 1982: Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in ökologischer Sicht. Ulmer V., Stuttgart.
Jakucs P. 1972: Dynamische Verbindung zwischen Wälder und Rasen. Akademische Verlag, Budapest.
Müller Th. 1962: Die Saumgesellschaften der Klasse Trifolio-Geranietea sanguinei. Mitt. Flor.-soziol. Arbeitsgem. N. F. 9: 95–129.
Oberdorfer E. 1983: Süddeutsche Pflanzengesellschaften. Teil III. Fischer V., Stuttgart.
Passarge H., Hofmann G. 1968: Pflanzengesellschaften des nordostdeutschen Flachlandes II. Fischer V., Jena.
Reif A., Silke G. 1988: Vegetationskundliche und standörtliche Untersuchungen nordostbayerischer Waldmäntel. Berliner ANL 12: 71–103.
Richert E., Reif A. 1992: Vegetation, Standorte und Pflege der Waldmäntel und Waldaußensäume im südwestlichen Mittelfranken, sowie Konzepte zur Neuanlage. Berliner ANL 16: 123–160.
Tüxen R. 1952: Hecken und Gebüsche. In: Passarge H.: Über Saumgesellschaften im nordostdeutschen Flachland. Feddes Rep. 74: 145–158.
Weber H. E. 2003: Gebüsche, Hecken, Krautsäume. Ulmer V., Stuttgart.
Wilmers F., 1971: Ökologische Untersuchungen an Bestandesrändern des Frischen Buchenmischwaldes (Querco-Carpinetum asperuletosum) bei Hannover. Landschaft + Stadt, 1: 25–45.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Papp Mónika
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
