Természetvédelem Japánban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3780Palavras-chave:
természetvédelem, Japán, satoyama, védettségi kategóriák, zónabeosztásResumo
2010-ben a BSc szakdolgozatom témájául a Japán védett területeken zajló turizmus bemutatását választottam. Látogatóközpontokat, bemutatóhelyeket kerestem fel, elemeztem a turizmus hatásaival foglalkozó szakirodalmat, tudományos vizsgálatokat. Nagy hangsúlyt fektettem kutatásom során a helyi lakosság és a természetvédelem kapcsolatának bemutatására. Jelen cikk a japán természetvédelmi törekvések történetét és szervezeti rendszerét igyekszik bemutatni.
Referências
Centeri, Cs., Gyulai F. 2006: A világ természetvédelmének történelmi kezdetei a védett területek kialakítására vonatkozóan. Tájökológiai Lapok, 4(2): 427–432.
Hayashi A. 2002: Finding the Voice of the Japanese Wilderness. International Journal of Wilderness 8(2): 34–37.
Norihisa M., Suzuki W. 2006: Mountainous Area Management in Japanese National Parks: Current Status and Challenges for the Future. Global Environmental Research 10(1): 125–134.
Penksza K., Gyulai F., Centeri Cs. 2007: A világ természetvédelmének története 1934-1939 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok, 5(2): 239–247.
Takeuchi K. 2001: Nature Conservation Strategies for the ’Satoyama’ and ’Satochi’, Habitats for Secondary Nature in Japan. Global Environmental Research 5(2): 193–198.
Fujita H., Igarashi Y., Hotes S., Takada M., Inoue T., Kaneko M. 2009: An inventory of the mires of Hokkaido, Japan - their development, classification, decline and conservation. Plant Ecology 200: 9–36. https://doi.org/10.1007/s11258-007-9267-z
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Korponai Gábor
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
