Adatok a magyarországi fosszilis vörös talajok genetikájához
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3694Palavras-chave:
vörösagyag, trópusi talaj, nyirok – talaj, reliktum talaj, fosszilis talaj, ferrallitos talajResumo
A régebbi geológiai időszakokban képződött vörösagyagok Magyarország talajtakarójának jellegzetes színfoltjai. Elterjedésük többnyire azokhoz a területekhez kötött, amelyek a harmad időszakban szárazföldek voltak, s így nem borították el tengeri üledékek. A negyedkor éghajlata csak pusztulásukat idézte elő. Ezért jelenleg ott találhatók meg, ahol a jégkorszaki pusztulás ellen védve voltak, vagy ahol nagy ellenálló képességük és vastagságuk miatt anyaguk az eróziónak ellen tudott állni. Ez egyik oka annak, hogy fokozott figyelmet kell fordítanunk megismerésükre és védelmükre. Gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható, terüle- tükön szőlőtelepítéseket, erdőket és szárazföldi műveléseket találunk. A vörösagyagok, vörös talajok közel másfél évtizedes vizsgálata után fontosabb eredményeinket „A magyarországi vörösagyagok, vörös talajok” c. munkánkban (Fekete 2010) foglaltuk össze: Vörös talajképződményeink harmad időszaki meleg éghajlat alatt keletkezett reliktum, illetve fosszilis talajok, melyek kémiai, ásványtani sajátosságaikban és genetikájukban sok hasonlóságot mutatnak a jelenlegi trópusi talajokkal. E hasonlóságot, és reliktum talajaink harmadkori, trópusi szubtrópusi eredetét támasztják alá újabb vizsgálati eredményeink.
Referências
Ballenegger R. 1917: A tokajhegyaljai nyiroktalajokról. Földtani Közlemények. 47 (1–3): 20–24.
Bidló G. 1997: A magyarországi vörösagyagok ásványtani és kémiai jellemzése. Budapest. Kézirat. 223–388.
Bidló, G. 1983: Mineralogische Untersuchung der tonhaltigen Sedeminte im Villányer–Gebirge. Anual Institutului de Geologie si Geofisica, 62.: 201–216.
Borsy Z., Szöőr Gy. 1981: A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vöröstalajainak (vörösagyag- jainak) összehasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése. Acta Georgraphica Debrecina. 18–19: 167–183.
Fekete J. 1988: Trópusi talajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 503 p.
Fekete J. 1998: Water regime and porous system of red clays in Hungary. Acta Agronomica Hungarica, 46: 341–353.
Fekete, J., Stefanovits, P., Bidló, G. 1997: Comperative study of the mineral composition of red clays in Hungary. Acta Agronomica Hungarica, 45(4): 427–441.
Fekete J. 2010: Magyarországi vörösagyagok, vörös talajok. Tájökológiai Lapok, 8 (2): 1–223.
Fekete, J., Stefanovits, P. 2002: Pedological Features of Red Clays in Northern Hungary. Agrokémia és Talajtan. 51(1–2): 223–232. https://doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.1-2.27
Fekete, J., Szendrei, G., Csibi, M. 2005) Pedalogical caracteristics and mineral composition of red clays in Hungary. Acta Mineralogica Petrographica. Szeged: 37–45.
Jámbor Á. 1980: Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. Földt. Közl. 110(3–4): 498–511.
Jánossy D. 1979: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 207 p.
Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 561 p.
Kretzoi M. 1969: A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi időszakának tagolása. Földrajzi Közlöny 17 (93)2: 197–204.
Ötvös E. 1954: Szárazföldi vörösagyag a Budai-hegységben. Földtani Közlöny, 88(2): 221–227.
Schweitzer F. 1993: Domborzat formálódás a Pannóniai–medence belsejében, a fiatal újkorban és a negyedidőszak határán. Akadémiai doktori értekezés, MTA, Budapest, 125 p.
Schweitzer F., Szöőr Gy. 1997: Geomorphological and stratigraphic significance of Pliocene red clay in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, Neue Folge, Supplement-Band, 110. Berlin-Stuttgart: 95– 105.
Stefanovits P. 1993: Talajásványok kutatásában elért eredmények és azok alkalmazási lehetőségei. MTA Agrártud. Osztályának Tájékoztatója (1992). Akadémiai Kiadó, Budapest: 130–134.
Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 442 p.
Sümeghy J. 1944: A Tiszántúl. Földtani Intézet Kiadványa, Budapest, 208 p.
Sümeghy J. 1949: Az északi dombvidék agrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet Kiadványa, Budapest
Szabó J. 1867: Tokaj-Hegyalja talajai. Pest. Tokaj–Hegyaljai album.
Vadász E. 1956: Bauxit és „terra rossa”. Földt. Közl. 86(2): 15–119.
Vadász E. 1960: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p.
Vendl A. 1957: Geológia I. Tankkönyvkiadó, Budapest, 623 p.
Viczián I. 2006: Comparison of the main periods of kaolinite formation in Slovakia and Hungary (abstract). 3rd, „Mineral Sciences in the Carpathians” International Conference, Miskolc, 2006, Abstracts. Acta Mineralogica Petrographica, Abstract Ser. 5., 129 p.
Zámbó L. 1970: A karsztvörösagyagok és a felszíni karsztosodás kapcsolata az Aggteleki-karszt DNy-i részén. Földrajzi Közl. 18 (94/4): 281–293.
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2014 Fekete József
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
