Magyarországi vörösagyagok, vörös talajok
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3971Abstract
Magyarország dombos, hegyes vidékein gyakran találhatók vörös színű, vörösbarna talajok, vörösföldek. Esetenként messziről szembetűnnek, mint például a csopaki szőlők talajai, s vannak helyek, ahol csak közelebbről ismerhetők fel, mint például az erdővel borított hegy- és dombvidéki erdőkben, sőt a sűrű növényzettel borított területeken észre sem vesszük, csupán céltudatos keresés közben bukkanunk rájuk.
A szakirodalomban közöltek szerint a vörös talajok, ezen belül a vörösagyagok között igen nagy különbségek vannak, mind a képződési körülményeket, mind tulajdonságaikat illetően. A magyarországi vörös talajoknak, vörösagyagoknak témakörét még összetettebbé teszi, hogy egyes vörösagyagos területek a lemeztektonika és a kéregmozgások hatására változtatták helyüket és változtak az éghajlati viszonyok is. Tehát egyáltalán nem bizonyos, hogy a vörösagyag az egyenlítőhöz viszonyítva ugyanolyan távolságra keletkezett, mint amilyen messze ma fekszik.
A magyarországi vörösagyagok genetikájukban, fizikai és kémiai tulajdonságaikban nagymértékben különböznek a többi hazai talajtípustól és a külföldön előforduló vörös talajoktól is. Eltérő tulajdonságaik vagy hasonló sajátságaik pontosabb megismeréséhez, okainak tisztázásához kívánunk munkánkkal hozzájárulni, amivel gazdasági értékeiket is jobban megismerjük.
Literaturhinweise
Ádám L. (1969): A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akad. Kiadó, Budapest, 186 p.
Ádám L., Marosi S. (szerk.) (1975): A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. Magyarország tájföldrajza 3., Akadémiai Kiadó, Budapest, 605 p.
Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (1981): A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Magyarország tájföldrajza 4. Akad. Kiadó. Budapest, 678 p.
Al Rawi, G. J.-Sus, C. (1967): A comparative study between Euphrates and Tigris sediments in the mesopotanian flood plain. Pédologie (Gand), Vol. 17, No. 2, pp. 187-209.
Allen, P. (1947): Notes on Wealden fossil soil beds. Proceedings of the Geologits’ Association, 57.: 303-14. https://doi.org/10.1016/S0016-7878(46)80015-4
Ansted, D. T. (1871): On some phenomena of the wheatering of rocks, illustrating the nature and extent of subaerial denudation. Transact. of the Cambridge philosophical society vol. 11: 387-395.
Aubert, G. 1963): Soils with ferruginous or ferrallitic crusts of tropical regions. Soil Sci., Vol. 95. No. 4, pp. 235-242. https://doi.org/10.1097/00010694-196304000-00004
Bacsó N. (1959): Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 302 p.
Bacsó N. (1961): A pusztai, atlanti és mediterrán éghajlati elemek hatása hazánk mezőgazdaságára. Agr. Tud. Egy. Mg-i Karának Közleményei, Gödöllő: 157-172.
Ballaz, Z. (1981): Neogene vulkanizm of the Carpatho-Pannonian Region, In: Vogel, A. (ed.): Earth Evolution Sciences,1/3-4.: 240-248.
Ballenegger R. (1916): Magyarországi talajtípusok mechanikai vizsgálatának eredményei. Földt. Int. 1915. évi jelentése: 1-21.
Ballenegger R. (1917): Adatok magyarországi talajok chemiai összetételének ismeretéhez. Földt. Int 1916. évi jelentése: 531-583.
Ballenegger R. (1917): A tokajhegyaljai nyiroktalajokról. Földtani Közlemények. 47/1-3.: 20-24.
Ballenegger R. (1921): A termőföld. Ethika Tudományterjesztő és Könyvkiadó Rt., Budapest, 184 p.
Ballenegger R. (1924): Hozzászólások Endrédy előadásához. In: Endrédy E. 1942: A geológiai viszonyok befolyása Magyarország jelenkori talajainak képződésére. Földt. Int. 1941. évi jelentésének függeléke, 5.: 176-191.
Balogh K. (1948): Adatok a Gömör-Tornai Karszt geológiájához. MÁFI évi jelentés. Függ. 10.
Balogh K. (1950): Az északmagyarországi triász rétegtana. Földtani Közlöny, 80 p.
Balogh K., Árva-Sós E., Pécskay Z., Ravasz-Baranyai L. (1986): K/Ar dating of post-Sarmatian alkali basaltic rocks in Hungary. Acta Mineralogica-Petrographica 28: 75-93.
Barbier, G. (1938): Conditions et modalités de fixation de ľhydrate de fer colloidal par ľargile du sol. Ann. Agron., pp.8-34.
Bárdossy Gy. (1982): Karst bauxites. Bauxite deposits on carbonate rocks. Akadémiai Kiadó, Budapest, 441 p.
Bárdossy Gy. (1989): Lateritic bauxite deposits. A world-wide survey of observed facts. Travaux de l’ ICSOBA. Zagreb. Vol. 19. No. 22.: 11-18.
Bárdossy Gy., Aleva G. J. J. (1990): Lateritic bauxites. Akad. Kiadó, Budapest, 624 p.
Berényi-Űveges J. (2000): A környezeti változások bélyegei Mátraalja-i paleotalajokban. Doktori értekezés (PhD), Gödöllő, 119 p.
Betremieux, R. (1951): Etude expérimentále de ľévelution du fer et du manganèse dans les sols. Ann. Agron., Paris, pp. 193-295.
Bidló G. (1954): Néhány bükkhegységi terra rossza röntgenvizsgálata. Földtani Közlöny. LXXXIV. kötet. 4.: 350-353.
Bidló G. (1974): Thermal investigation of different types of Hungarian red clays. Thermal Analysis II. Proced. Fourth ICTA Budapest: 599-600.
Bidló G. (1980): Mineralogical investigation of degraded kaolinites from Dunántúl (Transdanubial) area. Acta Mineralogica-Petrographica. XXIV/1980.: 111-114.
Bidló G. (1981): Mineralogische Untersuchung der Tonhaltigen Sedimente im Villányer- Gebirge. Vorgetragen am. 12. Kongress der Karpato-Balkanischen Geologischen Assotiation, 1981. Sept. 8-13, Bukarest: 201-2 07.
Bidló G. (1983): Mineralogische Untersuchung der tonhaltigen Sedimente im Villányer- Gebirge. Anual Institutului de Geologie si Geofisica, 62.: 201-216.
Bidló G. (1985): Mineralogical investigation of middle pliocene and pliocene transitional clays. 5th Meeting of the European clay groups, Prague, Charles University, 1983: 111-115.
Bidló G. (1991): Dél-Dunántúli lösz-szelvényben levő fosszilis talajok ásványtani vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 40. 1-2.: 65-70.
Bidló G. (1996): Vörösagyaqgok ásványtani értékelése röntgendiffrakciós és derivatográfos vizsgálatok alapján. Jelentés, munkaszám: (14734) 204.§23/1995. Bp-i Műszaki Egyetem, Mérnökgeológiai Tanszék. Kézirat: 1-24.
Bidló G., Bidló A. (1997): Agyagtalajok nagyműszeres ásványtani vizsgálata. Erdészeti és Faipari Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék. Sopron. Kézirat: 1-16.
Bidló G., Maucha L. (1964): A Jósvafő környéki karsztüledékek vizsgálata. Építőipari és Közl. Múszaki Egy. Tud. Közl-i. X/1.: 71-82.
Blanck, E. (1931): Handbuch der Bodenlehre. J. Springer. Berlin. 1930/31. https://doi.org/10.1097/00010694-193101000-00009
Blomfleld, C. (1956): The solution-reduction of ferric oxide by aqueous leaf extracts. The role of certain constituents of the extracts. C. R. VIth Int. Congr. Soil Sci., B., Paris, AFES, pp. 427-433.
Blum, A. E., Lasaga, A. C. (1988): Role of surface speciation on the low-temperature dissolution of minerals. Nature 4: 431-433. https://doi.org/10.1038/331431a0
Bognár A., Schweitzer F., Szöőr Gy. (2003): Susak. Enviromental reconstruction of a loess island int he Adriatic. Academy of Sciences, Budapest, 141 p.
Bonifas, M. (1959): Contribution à ľétude géochimicue de ľalteration latéritique. Mém. Serv. Carte Géol. Als. Lor., Vol. 17, pp. 159.
Borhidi, A. (1985): A talaj- és vegetációfejlődés kapcsolatai trópusi szukcesszióban. In: Fekete G. (ed.), A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányok, 12. kötet, pp. 65-71.
Borsy Z. (1990): Evolution of the alluvial Fans of the Alföld. In: Rachocki, A. H., Church, M. (eds.): Alluvial Fans-Field Approach. Wiley and Sons, New York: 229-246.
Borsy Z., Balogh K., Kozák M., Pécskai Z. (1987): Újabb adatok a Tapolcai medence fejlődéstörténetéhez. Acta Geographica Debrecina, 23.: 79-104.
Borsy Z., Szöőr Gy. (1981): A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vöröstalajainak (vörösagyagjainak) összehasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése, Acta Geographica Debercina 18-19: 167-183.
Brady, P.V., Caroll, S. A. (1994): Direct effects of CO2 and temperature on silicate weathering. Geochim. et Cosmochim. Acta 61.: 1853-1856. https://doi.org/10.1016/0016-7037(94)90543-6
Bronger, A., Catt, J. A. (1989): Paleosols: problems of definition, recognition and interpretation. In: Bronger A., Catt J. A. (Eds): Paleopedology: natura and application of paleosols. CatenaVerlag, Cremlinger- Drestedt, Germany: 1-7.
Böckh J. (1872): A Bakony déli részének földtani viszonyai. Magyar Földt. Int. Évk. 2.
Buckland, W. (1837): Geology and Mineralogy considered with reference to natural theology, 2 vols. London: W. Pickering. https://doi.org/10.5962/bhl.title.25353
Budai T., Vörös A. (1992): Middle Triassic history of the Balaton Highland: extensional tectonics and basin evolution. Acta Geologica Hungarica, 35/3.: 237-250.
Budai T., Vörös A. (1993): The Middle Triassic events of the Transdanubian Central Range in the frame of the Alpine Evolution. Acta Geologica Hungarica 36.: 3-13.
Budai T., Csillag G., Hass J., Koloszár L., Szabó I., Tóthné Makk Á. (1993): Dunántúli-középhegység: 13-93. In Haas J. et al. 1993: Magyarország litosztratigáfiai alaphegységei. Triász. Magyar Állami Földtani Intézet.
Bulla B. (1962): Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 424 p.
Busenberg, E., Clemency, C. V. (1976): The dissolution kinetics of feldspars at 25°C and 1 atm CO2 partial pressue. Chemie der Erde. 12: 1-22. (In: Nemecz E. 2006: Ásványok átalakulási folyamatai talajokban). https://doi.org/10.1016/0016-7037(76)90192-7
Buzágh A., Kneppó E. (1938): Die Adsorption von kolloiden Eisenhydroxid an Quartz. Kolloid Zeitschrift, 82: 150-158. https://doi.org/10.1007/BF01513370
Büdel, J. (1954): Klimamorfologische Arbeiten in Athiopien im Frühjahr 1953. Erdkunde 8, Bonn. https://doi.org/10.3112/erdkunde.1954.02.05
Catt, J. A. (1986): Soil and quaternary geology. Clarendon Press, Oxford: 265.
Chang, J. H. (1957): World patterns of monthly soil temperature distribution. An. Ass. Am. Georg., 47, pp.241-249. https://doi.org/10.1111/j.1467-8306.1957.tb01538.x
Choubert, B. és mtsai (1952): Essai de purification de bauxites riches en constituants ferrugineaux. C. R. Acad. Sci., Vol. 234. No. 25, pp. 2463-2465.
Cline, M. G. (1961): The changing model of soil. Soil Sci.. Soc. of America, Proceedings 25: 441 - 446. https://doi.org/10.2136/sssaj1961.03615995002500060009x
Cooke, H. B. S., Hall, L. M., Rónai A. (1979): Paleomagnetic sedimentary and climatic records from boreholes at Dévaványa and Vésztő, Hungary. Acta Geol. Sci. Hung. 22, 1-4.: 89-109.
Crompton, E. (1960): The significance of the weathering/leaching ratio in the differentiation of major soil groups. Trans 7th Int. Cong. Soil. Sci., 4, pp. 406-412.
Crompton, E. (1962): Soil formation. Outlook of Agri. 3, pp. 209-218. https://doi.org/10.1177/003072706200300503
Császár G. (2002): Urgon formations in Hungary. Geologica Hungarica, Ser. Geologica, 25: 1-209.
Császár G., Kordos L. (2004): Beremend, quarry. 7th Hungarian Regional Meeting on Paleontology, 2004, Beremend Program, Abstracts, Field Guide: 51-57.
Csillag P. (1954): Jelentés a Bükk-hegység DK-i és ÉK-i peremvidékén és Aggtelek- Jósvafő környékén végzett térképezési munkáról. Kézirat, Orsz. Földt.-Geofiz. Adattár.
Csilling L., Jakus P., Jaskó S., Madai L., Radócz Gy., Szokolai Gy. (1985): Magyarázó a Cserhát-Mátra-Bükkalji lignitterület áttekintő gazdaságföldtani térképéhez (1:200 000). MÁFI, Budapest: 5-104.
Danszky I. (szerk.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. IV. Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport. Orsz. Erd. Főig. Budapest.
Danszky I. (szerk.) (1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. V. Északi-középhegység erdőgazdasági tájcsoport. Orsz. Erd. Főig. Budapest, 817 p.
Demolon, A.-Bastisse, E. M. (1944): Rôle vecteur de la silice dans les phénomènes géochimiques et physiologiques. Ann. Agron., Paris, Vol. 1, pp. 265-296.
De Bruijn H. (1983): Remains of the mole sat Microspalax odessanus Topashevski, from Karaburum (Greece, Macedonia) and the family spalacidae. Kan.-Ned. Akad. V. Wetenschappen, Proc. 87. (4.): 417-427.
De Kimpe, C. és mtsai (1964): Ionic coordination in aluminosiliucic gels in relation to clay minerals formation. Amer. Min., Vol. 46, pp. 1370-1381.
Dezső J., Raucsik B., Vczián I. (2007): Granulometric and mineralogical analysis of karstic fissure filling sedimentsw in Villány Mts., S. Hungary. Acta GGM Debrecina, Ser. Geology, Physical Geography 2.
D’hoore, J. (1954): Ľaccumulation des sequioxides libres dans les sols tropicaux. Bruxelles, Pub. INEAC, No. 62. pp. 132.
Dobos E. (2002): Talajtakaró. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger: 149-153.
Dokucsajev V. V. (Dokuchaev) (1883): Russian Black Earth. St. Petersburg, in selected Writings, Moskow, 1954.
Dudich E., Mindszenty A. (1984): Ásvány kőzettani-geokémiai adatok a Villányi-hegység és az Erdélyi-középhegység bauxitjainak összehasonlításához. Földtani Közlöny, 114/1: 1-18.
Durn G., Ottner, F., Mindszenty A., Tisljar J., Mileusnic M. (2006): Clay mineralogy of bauxites and paleosols in Istria formed during regional subaerial exposures of the Adriatic Carbonate Platform. In: Vlahovic, J., Tibljas, D., Durn, G. (eds). 3rd Mid-European Clay Conference- MECC 06, Opatija, 2006. Fild Trip Guidebook: 3-30.
Endrédy E. (1942): A geológiai viszonyok befolyása Magyarország jelenkori talajainak képződésére. Földt. Int 1941. évi jelentésének függeléke 5: 176-191.
Fekete J. (1974): Néhány kubai talaj vizsgálata, tekintettel az oldható sók felhalmozódására. Agrártudományi Egyetem Mg. tud. Karának közleményei, Gödöllő: 357-375.
Fekete J. (1986): Soils of Peninsula Zapata, Kuba, possibilities for agricultural utilisation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, Hungary: 25-37.
Fekete J. (1988): Trópusi Talajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 503 p.
Fekete J. (1989): Examination of some physical propertiers on tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő (Hungary): 51-58.
Fekete J. (1994): Quality of Humus in Tropical Soils. Agrokémia és Talajtan. 43./1-2: 81-86.
Fekete J. (1995): Comparative study of some physical and chemical of tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Sciences. 75th Anniversary Edition. Vol. I. Gödöllő, Hungary: 65-76.
Fekete J. (1998): Water regime and porous system of red clays in Hungary. Acta Agronomica Hungarica, 46: 341-353.
Fekete J. (2000): VI. Nemzetközi Konferencia a Mediterrán Klímájú Területek Talajairól (Barcelóna, 1999, július 4-9.) Agrokémia és Talajtan 49. No. 1-2. Szemle: 307-310.
Fekete J. (2002): Physical and chemical features of red clays in Northen Hungary. Acta Geologica Hungarica. 45/3: 231-246. https://doi.org/10.1556/AGeol.45.2002.3.3
Fekete J., Fernandez, J., Lopez, M. A. (1987): The soil flood effect on the budding and growth of the sugarcane variety C87-51. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, Hungary. 1987/1: 51-57.
Fekete J., Miranda, R. F. (1990): Experimentos comparatívos de propiedades físicas de suelos tropicales. Memorias XI. Congreso Latino-americano y II. Congreso Cubano de la Ciencia de Suelos. 11-17. Marzo 1990. La Habana, Cuba: 185-188.
Fekete J., Stefanovits P., Bidló G. (1997): Comparative study of the mineral composition of red clays in Hungary. Acta Agronomica Hungarica, Vol. 45(4): 427-441.
Fekete J., Stefanovits P. (2002): Pedological Features of Red Clays in Northern Hungary, Agrokémia és Talajtan. 51/1-2: 223-232. https://doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.1-2.27
Fekete J., Stefanovits P. (2002): Dunántúli vörösagyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Agrokémia és Talajtan, 51/3-4: 305-324. https://doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.3-4.4
Fekete J., Csibi M. (2004): The mineral composition of red clays in Hungary. 2nd Mid-European Clay Conference (Miskolc, 20-24. September, 2004). Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged: 34.
Fekete J., Szendrei G., Csibi M. (2005): Magyarországi vörösagyagok ásványtani összetétele. Tájökológiai Lapok, 3(2), Gödöllő: 301-324.
Fekete J., Szendrei G., Csibi M. (2005): Pedological caracteristics and mineral composition of red clays in Hungary. Acta Mineralogica Petrographica. Szeged: 37-45.
Fekete Z. (1958): Budapest és környékének talajai. In: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest: 665-699.
Fodor L., Kázmér M. (1989): Clastic and carbonate sedimentation ina n Eocene strike-slip basin at Budapest. In: Császár G. (ed): 10th IAS Reg. Meeting, Budapest, Excursion Guide-book: 227-259.
Fodor T-né., Horváth Zs., Scheuer Gy., Schweitzer F. (1983): A Rácalmás-kulcsi magaspartok mérnökgeológiai térképezése. Földtani Közlöny. No.4.: 313-332.
Földvári M. (1986): A földtani kutatásban alkalmazott termoanalitikai módszerek. Módszertani Közlemények, MÁFI kiadványa, Budapest: 1-70.
Földvári M., Kovács-Pálffy P. (2002): Mineralogical study of the Tengelic Formation and the loess complex of the Tolna Hegyhát and Mórágy Hills areas (Hungary). Acta Geologica Hungarica, 45/3: 247-263.
Follett, E. A. C. (1965): The retention of amorphous colloidal „Ferric hydroxide” by kaolinites. J. Soil Sci. Vol. 16, No. 2, pp. 334-341. https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.1965.tb01445.x
Franyó F. (1963): Talajvízkutakból történő öntözés lehetőségei a Hevesi és a Jászsági területen. MÁFI évi jelentése 1960. évről: 59-73.
Franyó F. (1978): A Magyar Állami Földtani Intézet 1968-75 között mélyített kutatófúrásai az Alföldön. Földr. Közl. 25. (101): 60-71.
Frederickson, A. F. (1951): Mechanism of weathering. Bull. Geol. Soc. Amer., Vol. 62, pp. 221-232. https://doi.org/10.1130/0016-7606(1951)62[221:MOW]2.0.CO;2
Fripiat, J. J.-Gastuche, M. C. (1952): Etude physicochimique des surfaces des argiles. Les combinaisons de la kaolinite avec les oxydes de fer trivalents. Bruxelles, Pub. INEAC, No. 54, pp. 60.
Fülöp I. (1966): A Villányi hegység krétaidőszaki képződményei. Geologica Hungarica, Ser. Geol. 15.: 1-131.
Fülöp J. (1990): Magyarország geológiája. Paleozoikum I. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 309 p.
Gilbert G. K. (1877): Report on the geology of the Henry Mountains. Governement printing office (Washington), 161 p. https://doi.org/10.3133/70039916
Góczán L. (1971): A Marcal medence talajföldrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 p.
Halmai J., Jámbor Á., Ravasz-Baranyai L., Vető J. (1982): Geological results of borehole Tengelic-2. MÁFI Évkönyv (Annals of the Hungarian Geological Institute), 65: 1-113.
Hellmann, R., Eggleston, C. M., Hochela, M. E., Crerar, D. A. (1990): Formation of leached layers on albite during dissolution under hyrothermal conditions. Geochim. et Cosmochim. Acta 54: 1267-1281. https://doi.org/10.1016/0016-7037(90)90152-B
Holliday, V. T. (1989): Paleopedology in archeology. In: Bronger et al. (eds). Paleopedology: Nature and application of paleosols. Catena Suppl. 16.: 187-206.
Horváth E. (1993): A pleisztocén képződmények korának meghatározására alkalmazható módszerek. Földrajzi Közlemények, CXVII. (XLI) kötet 4.: 265-273.
Horváth F., Cloethingh, S. (1996): Stress induced late-stage subsidence anomalies in the Pannonian basin, Tectenophysics 266: 287-300. https://doi.org/10.1016/S0040-1951(96)00194-1
Horvátz Z. (2007): Negyedidőszaki környezetváltozások nyomai posztpannóniai üledékeken és paleotalajokon (Mátraalja, Visonta. Doktori (PhD) értekezés, ELTE, Budapest, 141 p.
Hsu, Pao Ho (1968): Heterogenity of montmorillonite surface and its effect on the nature of hydroxy aluminium interlayers. Clays and clay minerals, Vol. 4, pp. 303-312. https://doi.org/10.1346/CCMN.1968.0160407
Huang, W. H. És Keller, D. (1972): Organic acids as agent of chemical weathering of silicate minerals. Nature Phys. Sci. 239, pp. 149-151. https://doi.org/10.1038/physci239149a0
Hutton, J. (1795): Theory of the Earth, with proofs and illustrations. Edinburg, W. Creech (facsimile edn.1959. Codicote: Wheldon Wesley).
Jackson, M. L. (1968): Análisis quimico de suelos. Traducción de la edición norteamericana por el prof. Dr. José Beltrán Martinez, Ediciones Omega, S.A. Barcelona, pp. 662.
Jámbor Á. (1980): A pannóniai képződmények rétegtanának alapvonatkozása. Ált. Földt. Szemle, 14.: 113-124.
Jámbor Á. (1980): Szigethegységeink és környezetük pannóniai képződményeinek fáciestípusai és ősföldrajzi jelentőségük. Földt. Közl. 110./3-4.: 498-511.
Jámbor Á. (1993): Magyarország negyedidőszaki képződményei geológiájának áttekintése. In: Fülöp József emlékkönyv: 251-262.
Jámbor Á. (1997): Tengelic Vörösagyag Formáció. In: Császár G. (szerk.) Magyarország Litosztratigrafiai Alapegységei. A kiadvány a Magyar Rétegtani Bizottság albizottságainak terméke. MÁFI, Budapest, 71 p.
Jámbor Á. (1997): Some problems of the late cenozoic statigraphy and history of middle Transdanubia. MÁFI Évi Jelentés (Annuál report of Geological Institute of Hungary), 1996: 191-198.
Jámbor Á., Moldvay L., Rónai A. (1966): Magyarázó Magyarország 200000-es földtani térképsorozatához-L-34-II., MÁFI, Budapest, 358 p.
James, W. C., Mack, G. H., Monger, H. C. (1998): Paleosol classification Transact. of the Second Internat. Symposium on Paleopedology. (Nat Rutter edit.): 8-9. https://doi.org/10.1016/S1040-6182(98)90186-0
Jánossy D. (1972): Middle Pliocene Microvertebrate Fauna from the Osztramos Loc. 1. Ann. Mus. Nat. Hung. 64.: 27-52.
Jánossy D. (1973): The Boundary of the Plio-Pleistocene based on the Microfauna in North-Hungary (Osztramos, Locality 7.). Vertebr. Hung. 14.: 101-113.
Jánossy D. (1979): A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 207 p.
Jánossy D. (1986): Pleistocene vertebrate faunas of Hungary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 208 p.
Járai-Komlódi M. (2000): A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. In: Bartha D. (szerk): Válogatott tanulmányok, Vol. IX. Sopron, 59 p.
Járai-Komlódi M., Vida G. (1983): A bioszféra evoluciója. In: Vida G. (szerk): Evolúció III.-Natura, Budapest, 11-83 p.
Joó I. (1992): Recent vertical surface movements in the Carpatian Basin. Tectonophysics 202: 120-134. https://doi.org/10.1016/0040-1951(92)90091-J
Juhász Á. (1987): Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 561 p.
Juhász Gy. (1998): Medenceperemi pannóniai s.I. üledékes formációk rétegtana. In: Bérczi I. - Jámbor Á. (szerk.) Magyarország geológiai képződményeinek-Rétegtana. A MOL Rt. és a MÁFI kiadványa, Budapest: 453-483.
Juhász Gy., Pogácsás Gy., Magyari I., Vakarcs G. (2006): Integrált sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.I. rétegsorában, Földtani Közlöny, 136/1.: 51-86.
Kaiser M., Gyalog L. (1996): A negyedidőszaki képződmények. In: Gyalog L.(szerk.): A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. MÁFI kiadvány: 23-25.
Kaiser M. (1999): A Tengelici Formáció rétegtani helyzete. Jelentés, MÁFI Adattár, 5 p.
Kawano, M., Tomita, K. (1995): Formation of mica during experimental alteration of K-feldspar, Clays and Clay Minerals 43: 397-405. https://doi.org/10.1346/CCMN.1995.0430402
Klimes-Szmik A. (1962): A talaj pórusterének beosztása a víz mozgása alapján. Agrokémia és Talajtan. 11./1.: 41-54.
Klimes-Szmik A. (1979): Kuba talajainak fizikai sajátságai. Akadémiai doktori értekezés, 131 p.
Koloszár L. (1997): Geological evaluation of the Udvari-2A berehole. MÁFI Évi Jelentés. Annual Report of Hungarian Geological Institute. 1996, II.: 149-153.
Koloszár L. (2004): Tengelic Formáció kiterjedése DK Dunántúlon. Földtani Közlöny. (Bulletin of the Hungarian Geological Society), 134./3.: 345-369.
Koloszár L., Marsi I. (1999): The Quaternary sequences of th hilly country nearby Üveghuta (eastern part of the Mórágy Hills). Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society) 129./4.: 521-540.
Koloszár L., Marsi I., Chikán G. (2000): Cainozoic sedimentary cover of the eastern part of Mórágy Hills. MÁFI Évi Jelentés (Annual Report of Geological Institute of Hungary), 1999: 117-135.
Koloszár L., Marsi I. (2002): Kőzetrétegtani (lithostatigraphic) Vizsgálatok a Mórágyi–rög post-pannon rétegeken. Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarican Geological Society), 132, Alkalmi kiadvány: 133-149.
Koppány Zs. (1992): Az utolsó 2-4 M év közötti időszak paleoklimatológiai rekonstrukciója.– Számítógépes feldolgozás, Kézirat, Szolnok.
Kordos L. (1988): A spalax nemzetség (Rodentia) európiai megjelenése és a plio- pleisztocén határkérdés. Földt. Int. Évi Jel. 1986-ról: 469-494.
Kordos L. (1991): Felső pliocén paleovertebrata (gerinces fosszília) előfordulások Beremenden (Villányi-hegység). Geological Key Sections of Hungary 91/139. MÁFI (Geological) Institute of Hungary): 4 p.
Korpás L. (1998): Paleokarst studies in Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 141 p.
Korpás L. (1999): Középső Triász 235 millió éves paleodolina a Balatonfelvidéken (Litér, Hajmáskér). Karsztfejlődés III. Szombathely: 93-118. https://doi.org/10.1023/A:1001164317215
Kósa G., Mindszenty A., Mohai R. (2003): Roncskarszt térszínre progradáló eocén törmelékkúp Budakeszin. Földtani Közlöny, 133/2.: 271-285.
Kovács J. (2004): A vörösagyagok és vöröses talajok jelentősége a késő-kainozóikum (pliocén) ősföldrajzi fejlődés történetében, Ph.D. értekezés tézisei. PTE-TTK Földrajzi Intézet, Pécs: 1-19.
Kraus, I. (1989): Kaolíny a kaolinitové íly Západnych Karpát (Kaolins and kaolinite clays of the West Carpathians). Západné Karpaty, Séria Mineralógia, Petrografia, Geochémia, Metalogenézia, 13. Geologicky Ustav Dionyza Stura, Bratislava, 287 p.
Kretzoi M. (1953): A negyedkor taglalása gerinces faunák alapján. MTA Müszaki Tudományok Oszt.: 89-99.
Kretzoi M. (1954): Jelentés a kislángi kalábriai (Villafrankai) faunafeltárásról. Földt. Int. Évi Jel. 1953-ról.: 213-264.
Kretzoi M. (1956): Die altpleistozänen Wirbeltierfaunen des Villányer Gebierges. Geologica Hungarica, Ser. Paleontologica, 27: 1-264.
Kretzoi M. (1962): A csarnótai faunaszint. MÁFI Évi Jel. 1959-ról.: 297-382.
Kretzoi M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi sztatigráfiájának vázlata. Földrajzi Közlöny 17. 93.2.: 197-204.
Kretzoi M., Pécsi M. (1982): A Pannoniai-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. Földrajzi Közlöny 30.: 300-326.
Kretzoi M., Márton P., Pécsi M., Schweitzer F., Vörös I. (1982): Pliocene- Pleistocene piedmont correlativessediments in Hungary (Basedonlithological and paleomagnetic analyses of the exopures in theopencast mineat Gyöngyösvisonta). Quaternary Studies Hungay. 43-73.
Kreybig L. (1956): Az agrotechnika tényezői és irányelvei. Akadém. Kiadó, Budapest, 819 p.
Kubiena, W. L. (1956): Rubifizierung und Lateritisierung. Rapp. VI. Congr. Int. De la Sc. du Sol. Paris. Vol. E. : 247-249.
Kubiena, W. L. (1958): The Classification on soils. J. of Sc.Vol. 9. Vol. 1.: 9-19. https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.1958.tb01893.x
Kukla, G. J. (1987): Correlation of Chinese European and American loess series with deep- sea sediments. In: Aspects of Loess Research. China Ocean Press, Beijing: 29-37.
Láng S. (1967): A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 376 p.
Lamouroux, M.-Segalen, P. (1969): Etude comparée des produits ferrugineux dans les sols rouges et brund méditerranéens du Liban. Science du Sol, Vol. 1, pp. 63-76.
Lapparent, J. (1930): Les bauxites de la France méridionale. Paris, Impr. Nat. Mém. Carte géol. France, pp. 187.
Lippmann, F. (1981): Stability diagrams involving clay minerals. Eight Conference on Clay Mineralogy, Teplice, 1979. Geologica, Universitas Carolina, Prague: 153-171.
Liu, Tungsheng (1985): Loess and the Environment. China Ocean Press, Beijing, 249 p.
Liu, Tungsheng – An, Zhisheng (1981): A preliminary magnetostratigraphie Study of the Beihanzhai loess section. Geochimica (2). Beijing. China.: 134-137.
Lóczy L. (1886): Jelentés 1886. év nyarán Arad-, Csanád- és Temes megyékben eszközölt földt. részl. felvételekről. Földt. Int. Évi jelentése.: 99-116.
Lóczy L. (1913): A Balaton környékének geológiája és morfológiaája. I. A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. Balaton tud. . tanulmány eredményei. I., 614 p.
Loughnan, F. C. (1969): Chemical weathering of the silicate minerals American, Elsevier,154 p.
Magyari Á., Musitz B., Csontos L., Thamó-Bozsó E., Van Vliet-Lanoe, B. (2005): Quaternary neotectonics of the sothern part of the Lake Balaton, Hungary. Geophisical Research Abstract. Vol. 7. 06 618.
Majoros Gy. (1980): A permi üledékképződés problémáia a Dunántúli-középhegységben. Egy ősföldrajzi modell és néhány következtetés. Földtani Közlöny, 110 p.
Mándy T., Ifj. Ötvös E. (1960): A nyirok kérdés és a felszíni mállás. Földtani Közlöny, XC.1960., 192 p.
Mankinen, E. A., Dalrymple, G. B. (1979): Revised geomagnetic polarity timescale for interval 0-5m. y. B.P.U.S. Geol. Survey. California, Journ. Geophus. Res.: 615-626. https://doi.org/10.1029/JB084iB02p00615
Marsi I. (1997): Geological evaluation of the Diósberény-1A borehole. MÁFI Évi Jelentés (Annual Reportof Hungarian Geological Institute), 1996. II.: 159-165.
Marsi I. (2000): Geology of overlying bedsof the eastern part of the Mórágy Hills. MÁFI Évi Jelentés (Annual Report of Geological Institute of Hungary), 1999 évről: 149-162.
Marsi I. (2002): Development and characterization of post Pannonian deposits in the area of the Mórágy Hills and Hegyhát. Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society), 132, Special Issue: 71-82.
Marsi I., Don, Gy., Földvári M., Kolooszár L., Kovás-Pálffy P., Krolopp E., Lantos M., Nagy-Bodor E., Zilahi-Sebess L. (2004): Quaternary sediments of the north-eastern Mórágy Block, MÁFI Évi Jelentés (Annual Report of Geological Institute of Hungary), 2003: 343-369.
Marsi I., Koloszár L. (2004): Pliocene and Quaternary sediments of the Szőlő Hill in Beremend, SE Transdanubia. Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society), 134./1.: 75-95.
Merill, G. P. (1897): A treatise on rocks, rock weathering and soils. Macmillan, 411 p.
Miháltzné Faragó R. (1982): Tiszántúli alapfúrások palynológiai vizsgálata. Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról: 103-120.
Miklós M. (1967): A visontai kutatási terület vízföldtani viszonyai. Bányászati Kutatási Intézet Közlönye 11.: 95-111.
Millot, G. 1964): La géologie des argiles. Masson , Paris, 499 pp.
Mindszenty A., Knauer J., Szantner F. (1984): Az iharkúti bauxit üledékföldtani jellegei és felhalmozódási körülményei. Földtani Közlöny, 114.: 19-48.
Mindszenti A., Deák F. J. (1999): Karbonátos paleotalajok a gerecsei felső-triászban. Földtani Közlöny, Vol. 129. No. 2.: 213-248.
Mohr, E. C. J., Van Baren, F. A. (1972): Tropical solis. Van Hoeve The Hague
Molnár B. (1973): Az Alföld harmadidőszak végi és negyedkori feltöltődési ciklusai. Földtani Közlöny, 103./3-4.: 294-310.
Morrison, R. B. (1978): Quaternary soil stratigraphi-concepts, methods and problems. In: Mahaney, W. C. (ed): Quaternary soils, Norwich: 77-108.
Náray-Szabó I., Péter T-né. (1964): Agyagok és talajok ásványi elegyrészeinek mennyiségi meghatározása diffraktométerrel. Földtani Közlöny, 94.: 444-451.
Náray-Szabó I., Péter É. (1967): Die quantitatíve Phasenanalyse in der Tonmineralforsechung. Acta Geologica Hungarica, 11./ 4.: 347-356.
Nemecz E. (1973): Agyagásványok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 507 p.
Nemecz E. (2006): Ásványok átalakulási folyamatai talajokban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 324 p.
Németh T., Brényi-Üveges J., Michéli E., Tóth M. (1999): Clay minerals in paleosols at Visonta. Acta Mineralogica-Petrographica XL.: 11-19.
Noszky J. (1961): Magyarország jura képződményei. MÁFI Évkönyv 49.
Ötvös E. (1954): Szárazföldi vörösagyag a Budai-hegységben. Földtani Közlöny, 88./2.: 221-227.
Paquet, H. (1969): Evolution géochimique des minéraux argileux dans les altérations et les sols des climats méditerranéens et tropicaux à saisons contrastées. Thèse, Fac. Sc., Strasbourg, pp. 348.
Pazonyi P. (2006): Paleoecological and stratigraphic study of the Quaternary Vertebrate communites of the Carpathian Basin, Loránd Eötvös University, Faculty of Sciences, Budapest, 115 p.
Pécsi M. (1967): A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Ért. XVI./1.: 1-18.
Pécsi M. (1985): The Neogene red clays of the Carpathia Basin. Problems of the Neogen and Quaternary. Geological and geomorphological studies (Contribution to the VIIthe Congress of the Regional Commitee on Mediterranean Neogene Stratigrapyhy). Akadémiai Kiadó, Budapest: 89-98.
Pécsi M. (1986): Valódi vörösagyag geomorfológiai helyzete és földtani kora a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesítő XXXV. Évf. 3-4. (Különlenyomat): 353-362.
Pécsi M. (1987): The Loess-Paleosol and Subareal Sequence in Hungary. Geojournal 15. 2, by D. Reidel Publishing Company. 151-162. Budapest, 375 p. https://doi.org/10.1007/BF00157941
Pécsi M., Nemecz E., Hartyáni Zs., Horváth T., Szilágyi V. (2002): Negyedidőszaki éghajlatváltozások, talajok-löszök képződésea Kárpát-medence térségében. Földtani Közlöny, 132/különszám, Budapest: 23-41.
Pécsi M., Sárfalvi B. (1960): Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 327 p.
Pécsi N., Pevzner M. A. (1974): Paleomágneses vizsgálatok a paksi és a dunaföldvári löszösszletekben, Paleomagnetic measurements in the loess sequences at Paks and Dunaföldvár, Hungary, Földrajzi Közlemények, 22./3.: 215-224.
Petz R., Scheuer Gy., Schweitzer F. (1989): Megsüllyedt és eltemetett vörösagyagok és lösz-összletek a Duna jobb partján Budapest és Mohács között. Mérnökgeológiai Szemle, 38.: 123-136.
Phillips, J. (1831): On some effects of the atmosphere in wasting the surfaces of buildings and rocks. Proc. of the Geol. Societ of London. 1: 323-324.
Pinczés Z. (1955): Morfológiai megfigyelések a Hór völgyében. Földrajzi. Értekezés, IV./ 2.: 145-156.
Pogácsás Gy., Jámbor Á., Mattich, R. E., Elston, P. P. Hámor T., Lakatos L., Simon E., Vakarcs G., Várkonyi L., VÁRNAI P. (1989): A nagyalföldi neogén képződmények kronosztatigráfiai viszonyai szeizmikus és paleomágneses adatok összevetése alapján. Magyar Geofizika. XXX. Évf. 2-3.: 41-62.
Polynov, B. B. (1928): Contributions of Russian scientists to paleopedology. Leningrad: USSR Academy of Sciences.
Reiche, P. (1950): Survey of weathering processes and products. Univ of New Mexico. Pub. In Geology No. 3: 95
Reifenberg, A. (1929): Die Verwitterung von Sandstein. Kalkstein und Basalt im Roterdegebiete. - Z. Pflz. D. u. Bk. A. XIII, 53. p. https://doi.org/10.1002/jpln.19290130106
Reifenberg, A. (1947): The soils of Palestine. Th. Murby, London.
Retallack, G. J. (1988): Field recognition of paleosoils. Geol. Soc. Of America, Special Paper 216: 1-18. https://doi.org/10.1130/SPE216-p1
Retallack, G. J. (1990): Soils of the Past an introduction to paleopedology. Unwin Hyman, Boston, 507 p. https://doi.org/10.1007/978-94-011-7902-7
Rich, C. I. (1968): Hydroxy interlayers in expansible layer silicates. Clays and clay minerals, Vol. 16. pp. 15-30. https://doi.org/10.1346/CCMN.1968.0160104
Rischák G., Viczián I. (1974): Ásványtani faktor az agyagásványok alap-reflekcióinak meghatározásánál. MÁFI Évi Jelentés, 1972: 229-256.
Rónai A. (1968): The Pliocene-Pleistocene Lower Boundary in the Hungarian Basin. Acta Geol. Hung. Budapest, 12.: 219-230.
Rónai A. (1972): Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. Földt. Int. Évk. 56/1., Budapest, 421 p.
Rónai A. (1974): Size of Quaternary movements in Hungary. Acta Geologica Hungarica 18: 39-44.
Rónai A. (1983): A Körös-medence földtörténete a negyedkorban. Földtani Közlöny, 113: 1-25.
Rónai A. (1985): Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geol. Hung. Ser. Geol. 21, Budapest, 445. p.
Rónai A. (1986): A magyarországi kvarter képződmények kifejlődése és szerkezeti helyzete. Földtani Közlöny, 116: 31-43.
Rónai A., Bartha F., Krolopp E. (1965): A kulcsi löszfeltárás szelvénye. MÁFI Évi Jelentés 1963-ról: 167-187.
Rouxhet, P. G.-Brindley, G.W. (1966): Experimental studies of fine grained micas. II. The water content of wet ground micas. Clay Min. Bull., Vol. 6, pp. 219. https://doi.org/10.1180/claymin.1966.006.3.08
Russell, E. W. (1968): Climate and solis. Nat. Resour. Res. Unesco, 7, pp. 193-200.
Scheuer Gy., Schweitzer F. (1973): The development of the Hungarian Travertine sequence in the Quaternaty. Földr. Közl. 21./2: 133-141.
Scheuer Gy., Schweitzer F. (1981): A Gerecse-hegység paleokarszt hidrológiai viszonyainak rekunstrikciója a felsőpannontól napjainkig. Hidr. Közl. 61./8.: 333-380.
Schweizer F. (1993): Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében, a fiatal újkorban és a negyedidőszak határán. Akadémiai doktori értekezés, MTA, Budapest, 125 p.
Schweitzer F., Szöőr Gy. (1997): Geomorphológical and stratigraphic significane of Pliocene red clay in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie, Neue Folge, Supplement-Band, 110. Berlin-Stuttgart: 95-105.
Seaward, A. C. (1898): Fossil plants, Vol. 1. Cambridge: Cambridge University Press (facsimile edn., New York: Hafner, 1963).
Segalen, P. (1970): Pédologie et Développement: Techniques Rurales en Afrique 10. Secretariat ďEtat aux Affaires Entrangères, Paris.
Sigmond E. (1934): Általános Talajtan. A szerző kiadása. Budapest, 696 p.
Simon A.B., Bidló G. (1976): Correlation between mineral content and Atterberg limits in the soils of South-Cameroon. Proc. 5th. Conf. on soil mech. and found eng., Budapest (különlenyomat): 161-166.
Simor F. (1964-65): Adatok Délkelet Dunántúl éghajlatához. MTA Dunántúli Tu. Int. Értekezések: 103-216.
Singer, A. (1980): The paleoclimate interpretation of clay minerals in soils and weathering profiles. Earth Sciences Review, 15/4.: 303-326. https://doi.org/10.1016/0012-8252(80)90113-0
Soó R. (1953): Növényföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Stebutt, A. (1931): Lehrbuch der allgemeinen. Bodenlehre. Gebr. Berntraeger. Berlin.
Stefanovits P. (1959): Vörös agyagok előfordulása és tulajdonságaik Magyarországon. MTA. Agrártud. Oszt. Közl. 16.: 225-238.
Stefanovits P. (1963): Magyarország Talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 442 p.
Stefanovits P. (1967): A mediterrán talajképződés jelei Magyarországon. Agrártudományi Egyetem Közlönye: 227-235.
Stefanovits P. (1993): Talajásványok kutatásában elért eredmények és azok alkalmazási lehetőségei. MTA Agrártud. Osztályának Tájékoztatója (1992). Akadémiai Kiadó, Budapest: 130-134.Sümeghy J. (1947): Északpannonföld talajainak földtani származása. Beszámoló a MÁFI vitaülésekről. 2.: 7-15.
Sümeghy J. (1944): A Tiszántúl. Földtani Intézet Kiadványa, Budapest, 208 p.
Sümeghy J. (1955): Magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. MÁFI Évi jelentése 1953-ról II.: 395-403.
Sümeghy J. (1949): Az északi dombvidék agrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet Kiadványa, Budapest.
Szabó J. (1867): Tokaj-Hegyalja talajai. Pest. Tokaj-hegyaljai album.
Szabó J. (1877): Nyirok és lösz a Budai-hegységben. Földtani Közlöny, 7/3.: 49-60.
Szabó J., Molnár J. (1886): Tokaj-Hegyalja talajának leírása és osztályozása. Math. és Termtud. Közlemények IV.: 1865-1866.
Szabó P. Z. (1955): A fiatal kéregmozgások geomorfológiai és népgazdasági jelentősége Déldunántúlon. A pécsi akad-i napok előadása, 1955. szept. 30-okt. 1. Dunántúli Tud. Gyüjt. 4. MTA Dunántúli Tud. Intézet Kiadványa, Pécs: 1-37.
Szabó P. Z. (1957): A Délkelet-Dunántúl felszínfejlődési kérdései. Dunántúli Tud. Gyüjt. 13. MTA Dunántúli Tud. Intézet Kiadványa, Pécs: 396-419.
Szederkényi T. (1980): Petrological and geochimical character of the Bár basalt, Baranya Country, South Hungary. Acta Mineralogica - Petrographica, 24.: 235-244.
Székely A. (1969): A Magyar középhegyvidék periglaciális formái és üledékei. Földr. Közl. 17./3.: 272-289.
Székely A. (1983): A pleisztocén periglaciális domborzatformálódás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 32/3.: 389-398.
Szemery-Szemethy A. (1976): Karbonát ásványok meghatározása röntgendiffrakciós módszerrel. MÁFI Évi Jelentés, 1973: 475-482.
Szendrei G. (2000): Talaj mikromorfológia. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest, 220 p.
Szentes F. (1943): Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar tájak földtani leírása, V. köt. Budapest.
Szöőr Gy. (1982): Hazai karsztterületek negyedkori és pliocén vertebrata leletanyagának kronosztratigráfiai értékelése. Földtani Közlöny, 112.: 1-18.
Szöőr Gy. (szerk) (1992): Fáciesanalitikai paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások. Debreceni Akad. Biz. Debrecen., 263 p.
Szöőr Gy., Kordos L. (1981): Holocén gerinces anyag paleobiogeokémiai módszerrel történt abszolút kronológiai és paleoklimatológiai értékelése. Földtani Közlöny. 111.: 472-486.
Szöőr Gy., Schweitzer F., Balázs É. (1993): Plio-pleisztocén agyagos képződmények kemosztratigráfiai elemzése. Kézirat. 1742. OTKA pályázat.
Tamura T. és mtsai (1953): Mineral content of Low Humid, Humic, and Hydrol Humic Lactosols of Hawaii. Soil Sci. Soc. Amer. Proc., 17, pp. 343-347. https://doi.org/10.2136/sssaj1953.03615995001700040011x
Tardy, Y.-Gac, Y. (1968): Minéraux argileux et vermiculite-Al dans quelques sols et arènes des Vosges; Hypothèses sur la néo-formation des minéraux à 14. A. Bull. Serv. Carte géol. Als.-Lorr., Vol. 21, No. 4, pp. 285-304. https://doi.org/10.3406/sgeol.1968.1346
Teng, H. H., Fenter, P., Cheng, L., Sturchio, N. C. (2001): Resolving orthoclase dissolution processes with atomic force microscopy and x-ray reflectivity Geochim. et Cosmochim. 65: 3459-3474. https://doi.org/10.1016/S0016-7037(01)00665-2
Thorp, J. (1965): The nature of pedological record on the Quaternary Soil Science, 99: 1-8. https://doi.org/10.1097/00010694-196501000-00002
Thugutt, St. J. (1910): Ueber den Eisenglanz als Zerstörungsprodukt der Feldspäte. Centralblat f. Mineralogie etc.: 65-68.
Timkó I., Ballenegger R. (1916): A Keleti Magyar Középhegység és a Déli Kárpátok talajviszonyai. Földtani Intézet évi jelentése 1915-ről, Budapest: 422-444.
Treitz P. (1910): A negyedkori klímaváltozások agrogeológiai bizonyítékai. Földt. Int. népsz. Kiadv. II. kötet, 3. füzet.
Treitz P. (1912): Aradhegyalja és Aradmegye síkvidékéről szóló előzetes jelentés. Földtani Intézet 1910. évi jelentése: 195-216.
Treitz P. (1916): Jelentés az 1915. évben végzett agrogeológiai felvételekről. Földtani Intézet évi jelentései, Budapest: 443-470.
Treitz P. (1929): Csonka-Magyarország termőtalaja. "Pátria" Irod. Váll. és Nyomdai Rt., Budapest: 1-35.
Uehara, G.-Gillman, G. (1981): The Mineralogy, Chemistry, and Physics of Tropical Soils with Variable Charge Clays. Westview Tropical Agriculture Series, No. 4, pp. 170.
Vadász E. (1956): Bauxit és "terra rossa". Földt. Közl. 86./2.: 15-119.
Vadász E. (1960): Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p.
Vadász E. (1968): L'âge géologique de la genése de la "terra Rossa". Földtani Közlöny (Bulletin of the Hungarian Geological Society), 98/2.: 277-279.
Van den Heuvel, R. C. (1966): The occurence of sepiolite and attapulgite in the calcareous zone of a soil near Las Cruces (New Mexico). Clays and clay minerals, Proc. 14th Conf., pp. 193-207. https://doi.org/10.1346/CCMN.1964.0130120
Vanstone, S. (1996): The influence of climatic change on exposure surface development a case study from the Late Dinantian of England and Wales. In: Strogen, P., Sommer-Ville, I.D. and Jones, G. I. (eds): Recent Advances in Lower Carboniferous Geology. Geol. Soc. Spec. Publ. 107.: 281-301. https://doi.org/10.1144/GSL.SP.1996.107.01.20
Varju Gy. (1974): A finomkerámiai nyersanyagkutatás földtani és gazdaságossági kérdései. Mérnökgeol. Szemle:1-14.
Vendl A. (1957): Geológia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 623 p.
Viczián I. (1967): Erfahrungen mit der Anwendung der Röntgendiffractometrie zur quantitativen Bestimmung sedimentären Mineralien. MÁFI Évi Jelentés (Annual Report of Hungarian Geological Institute), 1965: 567-576.
Viczián I. (2000): Clay Mineralogy of a German-type Middle Triasic sequence, borehole Nagykozár 2, Mecsek Mts., S. Hungary. Acta Mineralogica-Petrographica 41.: 9-29.
Viczián I. (2002) a: Clay mineralogy of Quaternary sediments covering mountainous and hilly areas of Hungary. Acta Geologica Hungarica, 45./3.: 265-286. https://doi.org/10.1556/AGeol.45.2002.3.5
Viczián I. (2002) b.: Mineralogy of Pliocene to Pleistocene pelitic sediments of the Great Hungarian Plain. Acta Mineralogica-Petrographica, 43.: 39-53.
Viczián I. (2006): Comparison of the main periods of kaolinite formation in Slovakia and Hungary (abstract). 3rd, "Mineral Sciences inthe Carpathians" International Conference, Miskolc, 2006, Abstracts. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Ser. 5., 129 p.
Vincze L., Kozák M., Kovács-Pálffy P., Papp I., Püspöki Z. (2005): Origin of red clays around Miskolc (North Hungary). Acta Mineralogica-Petrographica, 46.: 15-27.Wartha V. (1889): A csáczai porhullásról. Földtani Közlöny, 1889: 428-430.
Wein Gy. (1970): Magyarázó Budapest 1-10 000 térképsorozatának XII. kerület 405-244 (János-hegy) lapjához. MÁFI Adattár.
Wey, R. és Siffert, B. (1961): Réactions de la silice monomoléculaireavec les ions Al3+ et Mg2+. Genèse et synthèse des argiles. Coll. Int. CNRS. (No. 105), Paris, pp. 1-23.
Wollast, R. (1967): Kinetics of the alteration of K-feldspar in buffered solutions at low temperature. Geochim. et Cosmochim Acta. 31: 635-648. https://doi.org/10.1016/0016-7037(67)90040-3
Zámbó L. (1970): A karsztvörösagyagok és a felszíni karsztosodás kapcsolata az Aggteleki-karszt DNy-i részén. Földrajzi Közl. XVIII. (XCIV) /4.: 281-293.
Zámbó L. (1986): A talaj-hatás jelentősége a karszt korróziós fejlődésében. (Aggteleki-karszt). Kandidátusi értekezés, MTA, Budapest.
Zámbó L. (1998): Talajtakaró. In: Baross G. (szerk): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 97-117.
Zólyomi B. (1964): Pannonische Vegetations-probleme. Verhandl. D. Zoologisch-Botan. Ges. In Wien, 1964: 103-104.
Zsíros T. (2000): A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége: Magyar földrengés katalógus, (456-1995), MTA, GGK, Szeizmológiai Obszervatórium, 495 p.
Yates, J. (1830-1831): Remarks on the formation of alluvial deposits, nature and extent of sub-aerial denudation. Transact of the Cambridge Philosophical Soc. 11/ 2.: 387-395.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Fekete József
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
