Kanyarulatfejlődés sajátosságai és antropogén hatások vizsgálata két drávai kanyarulat példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3662Palavras-chave:
Dráva, kanyarulatfejlődés, övzátony épülés, parthátrálás, dendro-geomorfológia, vízerőműResumo
A Dráva nagy eséssel és bőséges fenékhordalékkal rendelkezik, így a medre is dinamikusan formálódik. Ezért a vízrendszert érő (antropogén) hatásokra gyors és látványos hidro-morfológiai válaszokat adhat. Célunk a Dráván található két kanyarulat fejlődésének (partépülés és hátrálás) és az azt befolyásoló indi- rekt antropogén tevékenység hatásainak a vizsgálata, geoinformatikai és dendrológiai eszközökkel. A vizsgált kanyarulatokban leszűkült a meder (22-28%-al), amely összefüggésbe hozható a horvátországi vízerőművek vízszintcsökkentő hatásával. A horvát erőművek üzemelése előtti (1975) években még a gyakori árvizek és a jelentősebb közepes vizek építették az övzátony-felszíneket. Azonban a cakoveci (1982), majd a Donja Dubrava- i (1989) vízerőművek felépítését követően a vízszintek 0,3-0,75 méterrel lecsökkentek. Ennek hatására viszont már inkább a zátonyfelszínek szárazulattá válásával növekedett az övzátony-felszínek kiterjedése. Ezek pedig beerdősültek és szigetekké vagy a parthoz simuló övzátony-sorokká alakultak át. A kavicszátonyok átformálódá- sa azonban nem egyenletesen ment végbe, ugyanis előfordultak olyan évek, amikor jelentős kiterjedésű térszínek stabilizálódtak. Például 1994-1998 között a vizsgált kanyarulatok zátonyfelszínének 14-21 %-án telepedett meg az erdő, vagy 2002-2004-ben, a 8,5-11 %-án. A partépülés ütemét a parterózió is követte. Vizsgálataink szerint a parthátrálás mértékét nagyban befolyásolják az erodálódó partszakasz tulajdonságai (hossz, magasság, sodorvo- nallal bezárt szög), illetve a vízerőművek vízjárás módosító hatása miatt elmaradó árvizek is. Mindkét vizsgált kanyarulatra jellemző, hogy fejlődésükben alapvető szerepet játszanak a zátonyfejekből képződő szigetmagok. Ezeket fejlődésük kezdeti időszakában még átfolyás választja el a stabilizált felszínű övzátony-sortól, de később ezek az átfolyások feltöltődnek vagy a vízszintek lecsökkennek, és így a szigetek hozzáforrnak az övzátonyok- hoz. Mindezekkel egyidőben a zátonyfejekhez egyre nagyobb kiterjedésű kavicszátonyok is kapcsolódnak. Az övzátony-felszínek épülése folyásirányban lefelé és oldalra is jellemző, amit jelentősen befolyásol a sodorvonal helyzete is. Ahogy a kanyarulat egyre fejlettebbé válik, az övzátony-felszín középső szakasza kezd dinamikus épülésbe. Ilyenkor a folyásirány felöli felső része már pusztul, míg folyásirányba lefelé épül, ezért lefelé halad a kanyarulat.
Referências
ALESTALO, J. 1971: Dendrochronological interpretation of geomorphic processes. Fennia 105: 1–140.
BLANKA V., KISS T. 2006. Ártérfejlődés és növényzet kapcsolatának vizsgálata a Maros hullámterén. (Biogeomorfológia). Tájökológiai lapok 4(2). 301–308.
BLANKA, V., KISS, T. 2011: Effect of different water stages on bank erosion, case study on River Hernád, Hun- gary. Carpathian Journal of Earth and Environment 6(2): 101-108.
BLANKA V., SIPOS GY., KISS T. 2006: Kanyarulatképződés tér- és időbeli változása a Maros magyarországi sza- kaszán. III. Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei, CD-kiadvány, MTA FKI, ISBN 963-9545-12-0.
BONACCI, O., OSKORUS, D. 2008: The influence of three Croatian hydroelectric power plants operation on the river Drava hydrological and sediment regime. XXIVth Conference of the Danube Countries on the Hydrological Forecasting and Hydrological Bases of Water Management.
EVERITT, B. L. 1968: Use of the cottonwood in an investigation of the recent history of a flood plain. American Journal of Science 266: 417–439. https://doi.org/10.2475/ajs.266.6.417
GOTTESFELD, A. S., JOHNSON GOTTESFELD, L. M. 1990: Floodplain dynamics of a wandering river, dendrochronology of the Morice River, British Columbia, Canada. Geomorphology 3: 159–179. https://doi.org/10.1016/0169-555X(90)90043-P
GRYNAEUS A., HORVÁTH E., SZABADOS I. 1994: Az évgyűrű mint természetes információhordozó. Erdészeti lapok 129(7-8): 203–205.
GYÖRGY B., BURIÁN A. 2005: Történeti áttekintés a Dráva vízépítési munkáiról. Hidrológiai tájékoztató 45(1): 32–34.
HICKIN, E. J. 1974: The development of meanders in natural river channels. American Journal of Science 274: 414–442. https://doi.org/10.2475/ajs.274.4.414
HORVÁTH G. 2002: A Dráva folyó magyar-horvát szakaszának hidrológiai, jellemzése az EU keretirányelvének figyelembevételével. In: A WWF Magyarország. "Az EU Víz Keretirányelvének bevezetése a Dráva vízgyűjtőjén" című tudományos tanácskozásának összefoglalója, MTA PAB, Pécs.
HUPP, C. R., SIMON, A. 1991: Bank accretion and the development of vegetated depositional surfaces along modified alluvial channels. Geomorphology 4: 111–124. https://doi.org/10.1016/0169-555X(91)90023-4
KISS T., ANDRÁSI G. 2011: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szem- cse-összetételének alakulására. Hidrológiai Közlöny 91(5): 17–29.
KISS T., SIPOS GY. 2009: Dendrológia alkalmazása a geomorfológiai kutatások során: A szigetvándorlás vizsgá- lata a Maros magyarországi szakaszán. Földrajzi Közlemények 133(1): 13–21. https://doi.org/10.1016/j.clim.2009.03.532
KOLLMANN, J., VIELY, M., EDWARDS, P. J., TOCKNER, K., WARD, L. W. 1999: Interactions between vegetation development and island formation in the Alpine river Tagliamneto. Applied Vegetation Science 2: 25– 36. https://doi.org/10.2307/1478878
MALIK, I. 2005: Rates of lateral channel migration along the Mala Panew River (southern Poland) based on dating riparian trees and Coarse Woody Debris. Dendrochronologia 23: 29–38. https://doi.org/10.1016/j.dendro.2005.07.004
MANTUÁNO J. 1974. A Dráva vízjárásának vizsgálata. Vízügyi Közlemények 56(3): 368–401.
MICHALKOVÁ, M., PIÉGAY, H., KONDOLF, G.M., GRECO, S.E., 2011: Lateral erosion of the Sacramento River, California (1942–1999), and responses of channel and floodplain lake to human influences Earth Sur- face Processes and Landforms 36: 257–272. https://doi.org/10.1002/esp.2106
MORISAWA, M. 1985: Rivers: Form and processes. Clayton, K.M. (szerk.) Longman, pp. 222.
NANSON, G. C., BEACH, H. F. 1977: Forest succession and sedimentation on a meandering river floodplain, northeast British Columbia, Canada. Journal of Biogeography 4: 229–251. https://doi.org/10.2307/3038059
NOBLE, M. G. 1979: The origin of Populus deltoides and Salix interior zones on point bars along the Minnesota River. American Midland Naturalist 102: 59–67. https://doi.org/10.2307/2425066
SCHWEINGRUBER, F. H. 1988. Tree Rings: Basics and Applications of Dendrochronology. Dordrecht, D. Reidel Publishing Company, pp. 292. https://doi.org/10.1007/978-94-009-1273-1_5
SCOTT, M. L., FRIEDMAN, J. M., AUBLE, G. T. 1996: Fluvial process and the establishment of bottomland trees. Geomorphology 14: 327–339. https://doi.org/10.1016/0169-555X(95)00046-8
SIPOS GY., KISS T. 2001: Egy szigetrendszer morfodinamikájának vizsgálata a Maros apátfalvi szakaszán.
Földrajzi Kutatások 2001. A Magyar Földrajzi Konferencia CD-kiadványa ISBN:963482544-3
SIPOS GY., KISS T. 2003: Szigetképződés és fejlődés a Maros határszakaszán. Vízügyi Közlemények 85(4): 225– 238.
SZABÓ M. 2005: Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, pp. 164.
SZABÓ M., H. DARABOS G., VERES É. 2004a: Új tájelemek megjelenése a Duna szigetközi szakaszán: a Duna- meder övzátonyai. II. Magyar Földrajzi konferencia, CD-kiadvány.
SZABÓ M., TIMÁR G., GYŐRI H. 2004b: A csicsói holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése. A tájhaszná- lat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai lapok 2(2): 267–286.
VARGA D. 2002: A Dráva-völgyi szakasz rövid vízrajzi jellemzése. In: Iványi I. és Lehmann A. (szerk.): Duna- Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 126-133.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2015 Kiss Tímea, Andrási Gábor
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
