A Duna-Ipoly Nemzeti Park éghajlati sérülékenységének vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3515Palavras-chave:
klímaváltozás, kitettség, érzékenység, adaptáció, védett természeti terület, természetvédelemResumo
A klímaváltozás jövőbeli hatásai, illetve kockázatai szempontjából a Kárpát-medence a legsérülékenyebb régiók közé tartozik Európában. Az éghajlatban bekövetkező változások az egyéb antropogén tevékenységekkel (pl. élőhelyek átalakítása, természeti erőforrások túlzott használata) együtt alapvetően veszélyeztetik hazánk európai szinten is kiemelkedő biodiverzitását, s ennek következtében nélkülözhetetlenek a klímaváltozás természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak megismerését, valamint a káros hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó kutatások és intézkedések. Jelen tanulmány célja az éghajlati sérülékenység vizsgálatának IPCC által javasolt módszerét alapul véve számszerű értékelést adni hazánk egyik legváltozatosabb védett természeti területének, a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak éghajlatváltozással szembeni veszélyeztetettségére. Mindemellett a vizsgálathoz felhasznált indikátorok összegyűjtésével és értelmezésével célunk egy olyan, jelenleg kevésbé alkalmazott módszertan bemutatása, amely kiindulási alapot nyújthat a védett természeti területek éghajlati sérülékenységét, illetve azok ilyen irányú összehasonlítását célzó további kutatásokhoz. Összesen 12, a nemzeti park természeti, ökológiai jellemzőire fókuszáló mutatószám segítségével mértük a terület kitettségét, érzékenységét, valamint alkalmazkodóképességét. Ez utóbbi mutató esetében abból a célból, hogy a kis adaptációs képesség magasabb sérülékenységhez vezessen, az alkalmazkodás helyett annak hiányát számszerűsítettük. Ezek mindegyikét úgy határoztuk meg, hogy értékük a 0 és 1 közötti tartományba essen, s ezáltal a végső sérülékenységi mutató is 0 és 1 közötti értéket vegyen fel. A skála értelmezése szerint minél nagyobbak az egyes sérülékenységi komponensek értékei, annál jelentősebb a nemzeti park kitettsége, érzékenysége, alkalmazkodásának hiánya, következésképpen a klímaváltozással szembeni sérülékenysége is. Az elemzés során a kitettségre két regionális klímamodell eredményeiből kiindulva 0,56 (ALADIN-Climate), illetve 0,54 (RegCM), az érzékenységre 0,25, az alkalmazkodás hiányára pedig 0,23 érték adódott. A számított értékekből megállapítható, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park a Magyarországon 2021-2050-re prognosztizálható átlagos éghajlati változások skáláján közepes mértékű kitettséggel, mérsékelt érzékenységgel, valamint magas alkalmazkodási képességgel jellemezhető. A három sérülékenységi komponens átlagolásával kapott sérülékenységi érték 0,35 az ALADIN-Climate, és 0,34 a RegCM regionális klímamodell értékeit felhasználva. Vizsgálatunk szerint a nemzeti park a kevésbé sérülékeny területek közé sorolható a hazai nemzeti parkok viszonylatában.
Referências
Amberg, S., Kilkus, K., Gardner S., Gross J. E, Wood M., Drazkowski, B. 2012: Badlands National Park: Climate change vulnerability assessment. Natural Resources Report NPS/BADL/NRR - 2012/205. National Park Service, Fort Collins, Colorado, p. 304.
anonymus: Duna-Ipoly Nemzeti Park. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapja https://www.dimaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/Duna-Ipoly-nemzeti-park Letöltés ideje: 2019. 03.10.
Apreda, C., D’Ambrosio, V., Di Martino, F. 2019: A climate vulnerability and impact assessment model fór complex urban systems. Environmental Science and Policy, 93: 11—26. https://doi.org/10.1016/j.envsci.2018.12.016
Bakó G. 2018: Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe. National Geography 2018. február. http://www.ng.hu/Fold/2018/02/04/Az-erdok-es-a-gyepteruletek-klimaszerepe Letöltés ideje: 2019.03.13.
Bartha D., Esztó P. 2001: Az Országos Erdőrezervátum-hálózat bemutatása az Országos Erdőállomány-adattár alapján. ER, Az erdőrezervátum-kutatás eredményei 1(1): 21-44.
Bartholy J, Bozó L., Haszpra L. (szerk.) 2011: KLÍMAVÁLTOZÁS - 2011. Klímaszcenáriók a Kárpátmedence térségére. Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszéke, Budapest, p. 280.
Bartholy J., Pongrácz R., Práger T., Pieczka L, Torma Cs., Kelemen F. 2012: Regionális klímamodellek adaptációja, parametrizációs kísérletei a Kárpát-medence térségére. Légkör 57(4): 150-152.
Bartholy, J., Pongrácz, R., Torma, Cs., Pieczka, L, Kardos, P., Hunyady, A. 2009: Analysis of régiónál climate change modelling experiments fór the Carpathian Basin. International Journal of Global Warming 1(1—3): 238-252. https://doi.org/10.1504/IJGW.2009.027092
Buzási A. 2017: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és fenntarthatóság városi területeken. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, p. 124.
Csorba P., Ádárn Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S. et al. 2018: Tájak. In: Kocsis K. (főszerk.): Magyarország nemzeti atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 112-129.
Czúcz B. 2010: Az éghajlatváltozás hazai természetközeli élőhelyekre gyakorolt hatásainak modellezése. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, p. 164.
Czúcz B., Csecserits A., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy., Szabó R., Horváth F., Molnár Zs. 2011: An indicator framework for the climatic adaptive capacity of natural ecosystems. Journal of Vegetation Science 22(4): 711-725. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2011.01251.x
Czúcz B., Kröel-Dulay Gy., Rédei T., Botta-Dukát Z., Molnár Zs (szerk.) 2007: Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség - elemzések az adaptációs stratégia tudományos megalapozásához. Kutatási jelentés, kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 278.
Dogru, T., Marchio, E.A., Bulut, U., Suess, C. 2019. Climate change: Vulnerability and resilience of tourism and the entire economy. Tourism Management 72: 292-305. https://doi.org/10.1016/j.tourman.2018.12.010
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 876.
Dunford, R., Harrison, P.A., Jager, J., Rounsevell, M.D.A., Tincs, R. 2015: Exploring climate change vulnerability across sectors and scenarios using indicators of impacts and coping capacity. Climatic Change 128: 339-354. https://doi.org/10.1007/s10584-014-1162-8
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2016: Delineation of the Pannonian vegetation region. Community Ecology 17(1): 114-124. https://doi.org/10.1556/168.2016.17.1.14
Füri A. 2010: A Duna-Ipoly Nemzeti Park. In: Cseke L. (szerk.): Visegrád ezer éve. Visegrád város önkormányzata, Visegrád. p. 503.
Füri A., Janata K., Teszáry K. 2009: A Dunakanyar természetvédelmének hatvan éve. In: Kézdy P., Kővári A. (szerk.): Nemzeti Park a Dunakanyarban - A Duna-Ipoly Nemzeti Park. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, p. 104.
Füri A. 2012: Jelentés a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2011. évi tevékenységéről. Budapest, p. 78.
Halofsky, J. E., Peterson, D. L., O’Halloran, K. A., Hawkins Hoffman, C. (eds.) 2011: Adapting to climate change at Olympic National Forest and Olympic National Park. Gen. Tech. Rep. PNW-GTR-844. U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Pacific Northwest Research Station, Portland, Oregon, p. 130. https://doi.org/10.2737/PNW-GTR-844
Hameed, S. O., Holzer, K. A., Doerr, A. N., Baty, J. H., Schwartz, M. W. 2013: The value of a multi-faceted climate change vulnerability assessment to managing protected lands: Lessons from a case study in Point Reyes National Seashore. Journal of Environmental Management 121: 37-47. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2013.02.034
Hannah, L., Bird, A. 2018: Climate Change and Biodiversity: Impacts. Encyclopedia of the Anthropocene 3: 249-258. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-809665-9.09970-5
Hansen, A. J., Piekielek, N., Davis, C., Haas, J., Theobald, D. M., Gross, J. E., Monahan, W. B., Olliff, T., Running, S. W. 2014: Exposure of U.S. National Parks to land use and climate change 1900-2100. Ecological Applications 24(3): 484-502. https://doi.org/10.1890/13-0905.1
Hlásny, T., Trombik, J., Dobor, L., Barcza, Z., Barka, I. 2016. Future climate of the Carpathians: climate change hot-spots and implications for ecosystems. Regional Environmental Change 16(5): 1495-1506. https://doi.org/10.1007/s10113-015-0890-2
IPCC 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, Pachauri, R. K., Reisinger, A. (eds.)]. IPCC, Geneva, Switzerland, p. 104.
IPCC 2014: Climate Change 2014: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, Pachauri, R. K., Meyer, L. A. (eds.)]. IPCC, Genf. p. 151.
Joakim, E.P., Mortsch, L., Oulahen, G. 2015. Using vulnerability and resilience concepts to advance climate change adaptation. Environmental Hazards 14(2): 137-155. https://doi.org/10.1080/17477891.2014.1003777
Juhola, S., Kruse, S. 2015. A framework for analysing regional adaptive capacity asssessments: challenges for methdology and policy making. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change 20: 99-120. https://doi.org/10.1007/s11027-013-9481-z
Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy., Czúcz B. 2008: Az éghajlatváltozás hatásai a természetes élővilágra és teendőink a megőrzés és kutatás területén. Természetvédelmi Közlemények 14: 5-39.
Krüzselyi L, Szépszó G., Szabó P., Korányi A. 2010: A magyarországi éghajlatváltozásról modellező szemmel. Légkör 55(2): 57-61.
Lakatos M., Bihari Z., Hoffmann L., Izsák B., Kircsi A., Szentimrey T. 2018: Éghajlatváltozás, Megfigyelt változások, Magyarország. http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/ Letöltés ideje: 2019.03.05.
Lakatos M., Bihari Z., Szentimrey T. 2014: A klímaváltozás magyarországi jelei. Légkör 59(4): 158-163.
Lankao, P.R., Qin, H. 2011: Conceptualizing urban vulnerability to global climate and environmental change. Current Opinion in Environmental Sustainability 3(3): 142-149. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2010.12.016
Li, L., Cao, R., Wei, K., Wang, W., Chen, L. 2019: Adapting climate chanhe challenge: A new vulnerability assessment framework from the global perspective. Journal of Cleaner Production 217: 216-224. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.01.162
Malatinszky Á. 2016: Stakeholder Perceptions of Climate Extremes’ Effects on Management of Protected Grasslands in a Central European Area. Weather, Climate and Society 8: 209-217. https://doi.org/10.1175/WCAS-D-15-0029.1
Malatinszky Á., Ádám Sz., Falusi E., Saláta D., Penksza K. 2013: Climate change related land use problems in protected wetlands: a study in a seriously affected Hungarian area. Climatic Change 118: 671-682. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Mika J., Farkas A. 2017: A hazai vízkészletek, természetes növények és a mezőgazdaság érzékenysége az időjárás szélsőségeire és a klímaváltozásra. Tájökológiai Lapok 15(2): 85-90.
NÉS 2017: A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, p. 219.
Nguyen, T.T.X., Bonetti, J., Rogers, K., Woodroffe, C.D. 2016: Indicator-based assessment of climate-change impacts on coasts: A review of concepts, methodological approaches and vulnerability indices. Ocean & Coastal Management 123: 18-43. https://doi.org/10.1016/j.ocecoaman.2015.11.022
Pandey, R., Bardsley, D.K. 2015: Social-ecological vulnerability to climate change in the Nepali Himalaya. Applied Geography 64: 74—86. https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2015.09.008
Pálvölgyi T., Czira T. 2011: Éghajlati sérülékenység a kistérségek szintjén. In: Tamás P., Bulla M. (szerk): Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, pp. 237- 251.
Piaczek L, Pongrácz R., Bartholy J. 2011: Comparison of simulated trends of tegional climate change in the Carpathian Basin for the 21st century using three different emission scenarios. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 7: 9-22.
Rakonczai J. 2013: A klímaváltozás következményei a dél-alföldi tájon (A természeti földrajz változó szerepe és lehetőségei). Akadémiai doktori értekezés, Szeged, p. 167.
Selmeczi P., Pálvölgyi T., Czira T. 2016: Az éghajlati sérülékenységvizsgálat elemzési-értékelési módszertanai. In: Pálvölgyi T., Sehneczi P. (szerk.): Tudásmegosztás, alkalmazkodás és éghajlatváltozás. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kutatási-fejlesztési eredményei a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer létrehozására. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, pp. 25-29.
Simane, B., Zaitchik, B.F., Foltz, J.D. 2016: Agroecosystem specific climate vulnerability analysis: application of the livelihood vulnerability index to a tropical gihland region. Mitigation and Adaptation Strategies for Global Change 21: 39-65. https://doi.org/10.1007/s11027-014-9568-1
Somodi I., Bede-Fazekas Á., Lépési N., Czúcz B. 2016: Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének elemzése. In: Pálvölgyi T., Sehneczi P. (szerk.): Tudásmegosztás, alkalmazkodás és éghajlatváltozás. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kutatási-fejlesztési eredményei a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer létrehozására. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, pp. 57-63.
Stein, B. A., Glick, P., Edelson, N., Staudt, A. (eds.) 2014: Climate-Smart Conservation: Putting Adaptation Principles into Practice. National Wildlife Federation, Washington, D.C. p. 264.
Stroh, E. D., Struckhoff, M. A., Shaver, D., Karstensen, K. A. 2016: Vulnerabilities of National Parks in the American Midwest to Climate and Land Use Changes. U.S. Geological Survey Scientific Investigations Report 2016-5057., Reston, Virginia, p. 19. https://doi.org/10.3133/sir20165057
Turner, M. D. 2016: Climate vulnerability as a relational concept. Geoforum 68: 29-38. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2015.11.006
Varadan, R.J., Kumar, P. 2015. Mapping agricultural ulnerability of Tamil Nadu, India to climate change: a dynamic approach to take forward the vulnerability assessment methodology. Climatic Change 129: 159- 181. https://doi.org/10.1007/s10584-015-1327-0
Walsh, B., Parratt, S., Hoffmann, A., Atkinson, D., Snook, R., Bretman, A., Price, T. 2019: The impact of climate change on fertility. Trends in Ecology & Evolution 34(3): 249-259. https://doi.org/10.1016/j.tree.2018.12.002
Wuebbles, D. J., Fahey, D. W., Hibbard, K. A., DeAngelo, B., Doherty, S., Hayhoe, K., Horton, R., Kossin, J. P., Taylor, P. C., Waple, A. M., Weaver, C. P. 2017: Executive Summary. In: Wuebbles, D. J., Fahey, D. W., Hibbard, K. A., Dokken, D. J., Stewart, B. C., Maycock, T. K. (eds.): Climate Science Special Report: Fourth National Climate Assessment, Volume I. U.S. Global Change Research Program, Washington, D.C. pp. 12-34. https://doi.org/10.7930/J0DJ5CTG
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2019 Buzási Attila, Dajka Fanni
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
