„Táji hőszigetek” és hatásuk az éghajlati energia- és vízmérlegre
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3487Palavras-chave:
potenciális párolgás, hőháztartás, vízbiztonság, klímaváltozásResumo
Infravörös légifelvételeken és műholdfotókon jól felismerhető, hogy az eltérő felszínborítású területek hőmérséklete különböző. Nyáron a nyílt vízfelületeknek és az erdőknek a hőmérséklete a legalacsonyabb. Hőszabályzó és -kiegyenlítő képességük hasonló. Egy tó párolgása, valamint egy erdő párologtatása (együttesen evapotranszspiráció) jobban képes csillapítani a hőmérsékletet, mint egy szántó vagy egy száraz rét. A vízpára hőt szállít el a felszínről. Szárazabb területeken ez a hűtő hatás kisebb, mert kisebb a párolgás. A városi hőszigetekhez hasonló melegebb területek alakulnak ki a tájban, amelyeket „táji hőszigeteknek” nevezhetünk. A kisebb párolgás nemcsak több hőt „hagy” a tájban, hanem az emelkedő hőmérséklet miatt rontja a hőcserélő folyamat hatékonyságát is: szabályzó negatív visszacsatolás helyett gerjesztő pozitív visszacsatolás alakulhat ki. Ha kevesebb a párolgásra rendelkezésre álló víz, kisebb a hűtő hatás, eközben a felmelegedés miatt a párolgási igény tovább nő. A „táji hőszigetek” kialakulását tünetnek tekinthetjük, amely a természetes hőcserélő folyamatok súlyos zavaraira mutat rá. Az Alföld legnagyobb részén a felszíni hőmérséklet nyáron eléri a 40 °C-t, ezért a sok kis táji hőszigetet együtt akár egyetlen nagy „táji hőszigetként” is értelmezhetjük. Nyílik az olló, többet kellene párologtatni a hő elvezetéséhez, de hiányzik a víz, több hő marad a tájban, még több víz kellene a hűtéshez. Közben a társadalmi vízigények ellátása is egyre nehezebb. Az éghajlati rendszerekben körforgásban lévő víz mennyisége nagyságrendekkel meghaladja a társadalom vízszükségletét. Ki kell, hogy mondjuk: a civilizáció számára a vízbiztonság kulcsa az, hogy a körforgás folyamatosságának fenntartásához legyen elegendő „hűtővíz” a tájban. Ha ezt a természetes igényt nem hagyjuk érvényesülni, akkor a felhasználható készleteink ki fognak merülni. Ha azonban a szükséges hűtővizet meg tudjuk tartani, akkor mindig lesz elegendő, az emberi felhasználásra kivehető vizünk, de azt a felhasználás után a természetes körfolyamatokba vissza is kell juttatnunk. Ennek a körforgásnak a kiegyensúlyozott működése jelenti a vízbiztonságot.
Referências
Báder L. 2020: A zárt növénytakaró hatása a nagy-térségű éghajlati energia-, és vízmérlegre. Szakdolgozat, Eszterházy Károly Egyetem, Eger. p. 6.
Horváth, Sz., Jankó, Szép, I., Makra, L., Mika, J., Pajtók-Tari, I., Utasi, Z. 2010: Effect of evapotranspiration parametrisation on the Palmer Drought Severity Index. Physics And Chemistry Of The Earth (2002-) 35(1–2): 11–18. https://doi.org/10.1016/j.pce.2010.03.015
Hurina, H., Pokorný, J. 2016: The role of water and vegetation in the distribution of solar energy and local climate: a review. Folia Geobotanica 51: 191–208. https://doi.org/10.1007/s12224-016-9261-0
Kovács Á. 2011: Tó- és területi párolgás becslésének pontosítása és magyarországi alkalmazásai. PhD értekezés, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest. pp. 80–81.
Mersich I. (szerk.) 2010: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest. pp. 74–75.
Kocsis K. (szerk.) 2018: Magyarország nemzeti atlasza. II. kötet: Természeti környezet, éghajlat. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 58–67.
KSH 2019: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. p. 240.
Mika, J., Csabai, E., Dobi, I., Molnár, Zs., Nagy, Z., Rázsi, A., Tóth-Tarjányi, Zs., Pajtókné Tari, I. 2014: Solar and wind energy resources of the Eger Region. Hungarian Geographical Bulletin 63(1): 17–27. https://doi.org/10.15201/hungeobull.63.1.2
Mika, J., Dunkel, Z., Utasi, Z. 2010: Satellite observations for climate science, in COST ACTION 734 (European Cooperation in Science and Technology): Satelite data availability methods and challenges for the assessment of climate change and variability on Europen agriculture. pp. 115–134.
Paksi Atomerőmű 2020: Hogyan működik? (http://www.atomeromu.hu/hu/rolunk/technika/HogyMukodik/Lapok/default.aspx)
Pokorný, J., Hesslerová, P., Hurina, H., Harper, D. 2016: Indirect and direct thermodynamic effects of wetland ecosystems on climate. In Vymazdal, J. (ed.): Natural and constructed wetlands. Springer, Cham. pp. 91–108. https://doi.org/10.1007/978-3-319-38927-1_7
Ripl, W. 2003: Water, the bloodstream of the biosphere. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 358(1440): 1921–1934. https://doi.org/10.1098/rstb.2003.1378
Varga Cs. 2004: A magyar nyelv eredete. Ökotáj 33–34: 28–44.
Wild, M., Folini, D., Schär, C., Loeb, N., Dutton, E., König-Langlo, G. 2013: A new diagram of the global energy balance. AIP Conference Proceedings 1531: 628–631. https://doi.org/10.1063/1.4804848
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2020 Báder László
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
