Négy özönfafaj (fehér akác, zöld juhar, amerikai kőris, mirigyes bálványfa) inváziós veszélyeztetésének kockázatbecslése az országos erdőállomány adattár alapján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3468Palavras-chave:
legközelebbi szomszédos erdőrészlet, inváziós fafaj, termésterjesztési távolság, puffer zónaResumo
Kutatásunk során a magyarországi üzemtervezett erdőket vizsgáltuk az inváziós fertőzés kockázatának szempontjából, mely alapjául az Országos Erdőállomány Adattár szolgált. A tanulmányban négy, hazánkban inváziós fafajt (fehér akác – Robinia pseudoacacia, amerikai kőris – Fraxinus pennsylvanica, mirigyes bálványfa – Ailanthus altissima, zöld juhar – Acer negundo) választottunk ki, melyek termésterjesztési képességében a szél jelentős szerepet játszik. A fafajok inváziós kockázatbecslésénél három változót vizsgáltunk: szomszédosság, közvetlen környezet, táji környezet. Erdészeti tájanként a három változót súlyoztuk, majd az így kapott értékszám alapján osztályoztuk a tájakat a további inváziós fertőzés kockázata alapján. Az inváziós fafajok magas területaránya az erdészeti táj területéhez képest nem feltétlenül jelenti a további terjedés kockázatát, ennél fontosabbnak bizonyult a faj szomszédossága és termésterjesztési távolságon belüli területaránya. A négy fafaj további inváziós terjedése által leginkább veszélyeztetett erdészeti tájaink közé a Dunai-szigetek, Alsó- és Közép-Tiszai-ártér, Közép- és Alsó-Duna-ártér, Villányi-hegység és a Nyírség tartoznak.
Referências
Andow D. A., Kareiva P. M., Levin S. A., Okubo A. 1993: Spread of invading organism: patterns of spread. In: Kim K. C. (eds.) Evolution of Insect Pests: The Pattern of Variations Wiley, New York, pp. 219-242.
Bartha D., Bidló A., Berki I., Király G., Koloszár J., Mátyás Cs., Víg P. 2006: Magyarország erdészeti tájai. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest, pp. 154.
Brancatelli G. I. E., Zalba S. M. 2018: Vector analysis: a tool for preventing the introduction of invasive alien species into protected areas. Nature Conservation 24: 43-63. https://doi.org/10.3897/natureconservation.24.20607
Csorba P. 2006: Hazai tájak ökológiai szempontú szerkezetének vizsgálata. A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. MTA FKI Budapest CD melléklet, 120 p.
Demeter A., Czóbel Sz. 2016: A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) hazai kutatásainak áttekintése és inváziójának mértéke a hazai élőhelyeken. Természetvédelmi Közlemények 22: 20-32. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.20
Goodwin J. B. 2003: Is landscape connectivity a dependent or independent variable? Landscape Ecology 18: 687-699. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000004184.03500.a8
Grosholz E. D. 1996: Contrasting rates of spread for introduced species in terrestrial and marine systems. Ecology 77: 1680-1686. https://doi.org/10.2307/2265773
Hasting A., Cuddington K., Davies K. F., Dugaw C. J., Elmendorf S., Freestone A., Harrison S., Holland M., Lambrinos J., Malvadkar U., Melbourne A. B., Moore K., Taylor C., Thompson D. 2005: The spatial spread of invasions: new developments in theory and evidence. Ecology Letters 8: 91-101. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2004.00687.x
Kota N. L. 2005: Comparative seed dispersal, seedling establishment and growth of exotic, invasive Ailanthus altissima (Mill.) Swingle and native Liriodendron tulipifera (L.). MS thesis, West Virginia Univ., Morgantown WV., unpubluished manuscript.
Kucsicsa G., Grigorescu I., Dumitrascu M., Doroftei M., Năstase M., Herlo G. 2018: Assessing the potential distribution of invasive alien species Amorpha fruticosa (Mill.) in the Mures Floodplain Natural Park (Romania) using GIS and logistic regression. Nature Conservation 30: 41-67. https://doi.org/10.3897/natureconservation.30.27627
Landenberger R. E., Kota N. L., McGraw, J. B. 2007: Seed dispersal of the non-native invasive tree Ailanthus altissima into contrasting environments. Plant Ecology 192(1): 55-70. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9226-0
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Studia Geographica Series. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 308 p.
Lóczy D. 2007: A leggyakrabban használt tájmetriai mutatók. In: Kerényi A. (szerk.): Tájvédelem, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, pp. 174-177.
Mezősi G., Barta K., Bódis K., Géczi R., Tóthné Farsang A. 2008: A táji mintázatok kvantitatív elemzése. OTKA Munkabeszámoló, kiadatlan kézirat.
Moritmoto J., Kominami R., Koike T. 2010: Distribution and characteristics of the soil seed bank of the black locust (Robinia pseudoacacia) in a headwater basin in northern Japan. Landscape and Ecological Engineering 6(2): 193-199. https://doi.org/10.1007/s11355-009-0096-1
Moser D., Zechmeister H. G., Plutzar C., Sauberer N., Wrbka T., Grabherr G. 2002: Landscape patch shape complexity as an effective measure for plant species richness in rural landscape. Landscape Ecology 17(7): 657-669. https://doi.org/10.1023/A:1021513729205
Schmiedel D., Huth, F., Wagner S. 2013: Using data from seed dispersal modelling to manage invasive tree species: The example of Fraxinus pennsylvanica Marshall in Europe. Environmental Management 52(4): 851-860. https://doi.org/10.1007/s00267-013-0135-4
Straigyté L., Cekstere G., Laivins M., Marozas V. 2015: The spread, intensity and invasiveness of the Acer negundo in Riga Kaunas. Dendrobiology 74: 157-168. https://doi.org/10.12657/denbio.074.016
Szabó Sz. 2009: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs értekezés, Debrecen, 107 p.
Szabó Sz. 2011: Szomszédsági mérőszámok a tájmetriában - az indexek módszertani vizsgálata. Tájökológiai Lapok 9(2): 285-300.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2019 Tiborcz Viktor, Major Ferenc, Zagyvai Gergely, Bartha Dénes
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
