Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően

Autores

  • Ágnes Botos Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400
  • Csaba Albert Tóth Debreceni Egyetem, TTK, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
  • Tibor József Novák Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3448

Palavras-chave:

kunhalmok, felhagyás, talajregeneráció, felszíni talajvizsgálat, védelem

Resumo

A vizsgálatban szereplő halmok felszíni talajrétegét a felhagyás időpontjában tápanyag feldúsulás (N, P) jellemezte, amely az invazív- és gyomfajok elterjedésének kedvezett. A felhagyást követően spontán szukcesszióval elkezdődött a növényzet regenerálódása. Az eredmények és a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a művelés megszüntetésével megfigyelhetők változások a halmok talajának tápanyagösszetételében, a teljes regenerálódás azonban még egy nagyon hosszú folyamat eredményeként mehet csak végbe. A folyamatos talajminta-vételezéssel viszont jól nyomon követhetőek a felszíni rétegben zajló tápanyagforgalmi és talaj-regenerálódási folyamatok.

Biografia do Autor

  • Ágnes Botos, Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400

    levelező szerző
    botosagnes@science.unideb.hu

Referências

Árgay Z., Balczó B., Tóth P. 2010: A kunhalmok megőrzése. Magyar Mezőgazdaság: 48-49.

Barcsay L. 2008: Ágota puszta. Természet világa 7: 313-315.

Bede Á. 2014: A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei. Szegedi Tudomány Egyetem, Doktori Értekezés. Szeged, pp. 60-61., 178 p.

Botos Á., Ökrös V., Tóth Cs. 2015: Soil aggregate stability, organic carbon and plant available nutrient contents (N,P) in soils of prehistoric mounds after abandonment of cultivation. Landscape & Environment 9(1): 42-50. https://doi.org/10.21120/LE/9/1/4

Brady M., Kellermann K., Sahrbaher C., Jeinek L. 2009: Impacts of Decoupled Agricultural Supporton Farm Structure. Biodiversity and Landscape Mosaic: Some EU Results. Journal of Agricultural Economics 60: 563-585. https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2009.00216.x

Deák B., Török P., Kapocsi I. 2008: Szik és löszgyep rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológia Lapok 6(3): 323-332.

Ecsedy I. 1979: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Budapest, 148 p.

Félegyházi E., Kiss T., Szabó J. 2002: Természetföldrajzi gyakorlatok: különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra: földrajz tanárszakos és geográfus hallgatók számára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 87-95.

Gojda M, Hejcman M. 2012: Cropmarks in main field crops enable the identification of a wide spectrum of buried features on archaeological sites in Central Europe. Journal of Archaeological Science 39: 1655- 1664. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.01.023

Kátai J. 2011: Talajökológia. Debreceni Egyetem, Debrecen. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. Debrecen, 99 p.

M. Nepper I., Sőregi J., Zoltai L. 1981: Hajdúsági halmok. Hajdúsági Közlemények 8: 28-43.

Molnár A. 2004: Hajdúsági eltűnő szigetek. Ifjúsági Természetvédő Kör Kiadó, Hajdúböszörmény, pp. 17-21.

MSZ 20135 1999: A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása, 12 p.

Philip C., Mark J. M., Sean T. S. 2004: Community- and ecosystem level changes in a species-rich tallgrass prairie restoration. Ecological Applications 14(6): 1680-1694. https://doi.org/10.1890/03-5273

Rákóczi A., Barczi A. 2014: Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. Tájökológiai Lapok 12 (1): 95-105.

Rásó J. 2012: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Püspökladányi Kalendárium 2013-as esztendőre. Püspökladányi Tájékoztató Központ, pp. 77-80.

Richard F. P., James M., Alan H. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assesing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology (39): 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 71-75.

Tóth A. 2004: A kunhalmokról más szemmel. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága: Alföldkutatásért Alapítvány. Debrecen, pp. 7-11.

Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás, 77 p.

Tóth A., Tóth Cs. 2003: Kunhalmok állapotfelmérése a Hortobágy déli pusztáin és a szomszédos hajdúsági területeken. In: Tóth A. (szerk.) Tisza-völgyi tájváltozások. Kisújszállás. Alföldkutatásért Alapítvány, 99 p.

Publicado

2019-07-11

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően. (2019). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 17(1), 23-31. https://doi.org/10.56617/tl.3448

Artigos Semelhantes

31-40 de 40

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)