Connection between Soil and Vegetation, Landscape Changes and Human Endangerment on the Eastern Part of the Dorozsma-Majsaian Sandlands
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.5841Keywords:
landscape history, soil-vegetation connection, biotop-mapping, sand, alcali-sodic and fen vegetation, vegetation degradation, fenhead, alcali-sodic footAbstract
The making of the actual biotop-map of Csongrád county started 4 years ago. This work was begun on one of the most underresearched small landscapes of Hungary the Dorozsma-Majsaian Sandlands. In this work the connection between geomorfology, soils and vegetation was studied. Strong connection was found between theese factors. It means that the higher elevated humic sand soil covered areas are dominated by sandy steppefields. In the depressions a new phenomen was found: the Molinia fens are situated always on the northwestern part of the depressions while the alcali-sodic vegetation can be found only at the southeastern part of them. The Molinia dominated parts of the depressions were named as fenhead, as the alcali-sodic vegetation covered parts were named as alcali-sodic foot. The fenheads have carbonated meadow soils or boggy meadow soils while the alcali-sodic feet have carbonated solonchak-solonetz soils. On a smaler sample area (Dorozsmai-kapitányság) the history of the landscape was also studied. It was pointed out that the area of the sandy steppefields decreased significantly as they were broken up, settlements, and transportation network was established. The major impacts happened during the 20th century. The building of the draining channels effected badly the Molinia fens and alcali-sodic meadows. Nowadays the invasive species (Eleagnus angustifolia), the building of watering-ponds, the plantation of non-native species, the increase of the transportation (especially motorway) network and settlements endanger the rest of the natural areas.
References
ÁESZ 1998a: Erdészeti üzemtervi térképek. Állami Erdészeti Szolgálat, Szeged.
ÁESZ 1998b: Kistelek-Sándorfalvi körzet erdészeti üzemterve. Állami Erdészeti Szolgálat, Szeged.
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól I–II. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: élőhelyismereti Útmutató 2.0. (MÉTA program anyag), MTA-ÖBKI, Kézirat, Vácrátót.
CNES 1998: SPOT4-műholdfelvételek. – FÖMI, Budapest & MTA-ÖBKI, Vácrátót.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (II.): Magyarországi élőhelyek. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
FÖMI 2000: CORINE Felszínborítás CLC50 nomenklatúra 1.4. Földmérési és Távérzékelési Intézet. Kézirat, Budapest.
IBOA-Atlasz 1.0 2001: MTA-ÖBKI – kézirat, Vácrátót.
Keveiné Bárány I. 1988: Talajföldrajzi vizsgálatok Szeged környékén. Alföldi Tanulmányok, Békéscsaba, pp. 25–31.
Kincsek I. 1996: Ásotthalmi Láprét Természetvédelmi Terület. Agapé Kft., Szeged.
Magyar Királyi Térképészeti Intézet 1764–1787: Első katonai felmérés térképei. Méretarány: 1:28000. – Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest.
Magyar Királyi Térképészeti Intézet 1806–1869: Második katonai felmérés térképei. Méretarány: 1:18000. Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest.
Magyar Királyi Térképészeti Intézet 1872–1887: Harmadik katonai felmérés térképei. Méretarány: 1:75.000 Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Budapest.
Margóczi K., Urbán M., Szabados B. 1988: „Csodarétek“ a Dél-Kiskunságban. Kitaibelia 3: 275–278.
Margóczi K. 2001: A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása. PhD értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, Szeged.
Matyasonszky J., Görög I., Stefanovits P. 1962: Mezőgazdasági talajtérkép Kreybig-féle térképszelvények és az Agrokémiai Kutatóintézet újabb felvételei alapján. Tervgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
MH Magyar Honvédség 1988: Katonai térképek (L 34–64–B–b, L–34–64–A–a). Méretarány: 1:25.000. – Tóth Ágoston Térképészeti Intézet, Budapest.
Molnár Zs. 2000: A CORINE élőhelytérkép jelkulcsa. Kézirat. MTA-ÖBKI, Vácrátót.
Molnár Zs., Horváth F. 2000: m-ÁNÉR élőhelylista. – Gólyahír 3/13: 8–10.
Molnár Zs., Seregélyes T. 2003: A MÉTA program módszertani és adatlap-kitöltési útmutatója 3.22. Kézirat, Vácrátót, pp. 5–7.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistáji katasztere I, Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Osztály, Budapest.
Nagy A. Penksza K. (2006): élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 43: 115–125.
Rakonczay Z. 2001: A Kiskunságtól Bácsalmásig – A Kiskunság természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 185–195., 222–249., 285–287., 307-308.
Smorjai F. 1984: Csongrád megyei útikönyv. Szeged Tourist Idegenforgalmi Hivatal, Szeged.
Szalma E. 2004: Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása. PhD értekezés, SZTE-JGYTF Biológia Tanszék, Szeged.
TAKI 1989: Csongrád megye genetikai talajtérképe. In.: Takács P.: Csongrád megye középtávú öntözésfejlesztési koncepciójának talajtani megalapozása. – Szakdolgozat, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gödöllő.
Tardy J. (szerk.) 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp.171–172., 179., 181.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2: 245-251. https://doi.org/10.56617/tl.4604
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2006 Deák József Áron, Keveiné Bárány Ilona
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
